„Az ENSZ az Európai Unió, Jordánia és Amerika továbbra is hallgat, és nem hajlandó kommentálni azt a szaúd-arábiai javaslatot, hogy Jordániát, Gázát, valamint Júdea és Szamária egy részét (más néven Ciszjordánia) egyesítsék egyetlen területi egységgé, amelyet „Palesztin Hasemita Királyságnak” neveznének” – írja David Singer az Arutz 7 oldalán megjelent cikkében.
A cikk leírja, hogy a részletes szaúdi javaslatot egy június 8-án megjelent cikkben ismertette Ali Shihabi – a következő szaúdi királynak kinevezett Mohammed Bin Salman trónörökös egyik bizalmasa.
Singer rámutat, hogy a szaúdi terv közvetlenül szembemegy az ENSZ, az EU, Jordánia és az Egyesült Államok évtizedek óta hangoztatott álláspontjával, miszerint az arabok és zsidók közötti konfliktus lezárásának egyetlen megoldása egy 23. arab állam létrehozása Izrael és Jordánia között.
„1988. július 31-én Husszein jordániai király felugrott az európaiak szekerére. Megszüntette a jordániai állampolgárságot, amelyet a „Ciszjordánia” minden arab lakosa az előző 38 év során élvezett. Lemondott minden jordániai igényről az 1950 és 1967 között Jordánia által annektált „Ciszjordániára” vonatkozóan.
Feloszlatta a jordániai parlamentet (amelynek tagjainak fele „Ciszjordánia” képviselője volt). Megszüntette a 21 000 „ciszjordániai” köztisztviselő fizetését, és elrendelte, hogy a „ciszjordániai” palesztinai arab útleveleket kétéves úti okmányokká alakítsák át. Jordánia a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) kezében hagyta a „Ciszjordánia” és az elhagyott jordániai állampolgárságú arab lakosság sorsát” – sorolja Singer Jordánia lépéseit.
A cikk emlékeztet, hogy ezt követően a PLO kivétel nélkül minden nyugati támogatású béketervet visszautasított.
Az EU és Jordánia még 2022. június 2-án is szorgalmazta ezt az Izrael és Jordánia közötti különálló állami megoldást.
A cikk megjegyzi, hogy Biden elnök követte az EU és Jordánia – Richard Mills helyettes nagykövet 2022. június 27-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyilatkozva -, anélkül, hogy a szaúdi javaslatot megemlítette volna: „A jelenlegi amerikai kormányzat továbbra is megerősíti, hogy határozottan támogatja a kétállami megoldást, amely továbbra is a legjobb módja annak, hogy Izrael jövőjét demokratikus és zsidó államként biztosítsuk egy szuverén, életképes palesztin állam mellett”.
„Az ENSZ és ügynökségei ezt a bukott mantrát ismételgetik a végtelenségig. E négy főszereplő közül még egyetlen szó sem hangzott el egyetlenegyszer sem, amely kifejezetten Shihabi tervével foglalkozott volna, amely Jordánia, Gáza és „Ciszjordánia” egy részének egyesítésére irányul”
– írja Singer.
A cikk idézi Shihabi érvelését:
„A jordániaiak és a palesztinok annyira hasonlítanak egymásra, amennyire csak népek képesek erre. Szunnita arabok, akik ugyanarról a környékről származnak. Összevonásuk nem fog hosszú távon etnikai vagy felekezeti törésvonalakat létrehozni”.
A cikk írója azzal zárja, hogy szerinte két állam – Izrael és a Palesztin Hásimita Királyság – és nem három állam – lenne az a szaúdi kulcs, amely végre békét hozhatna a Közel-Keletre.
Fotó: Unsplash
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
A jordan kiralyt kirazza a hideg meg a gondolatatol is egy ilyen tervnek. Amit viszont nem ertek, hogyan lehet ezt a Jordan kiralysagot teruletileg egyesiteni Gazaval. Gazabol soha nem volt atjaras Jordaniaba, es amig Izrael letezik, nem is lesz.
Béke az Olajfák tövében avagy harc Jeruzsálamért .
Valójában logikus elképzelés. A cikk le is írja, miért: „A jordániaiak és a palesztinok annyira hasonlítanak egymásra, amennyire
csak népek képesek erre. Szunnita arabok, akik ugyanarról a környékről
származnak. Összevonásuk nem fog hosszú távon etnikai vagy felekezeti
törésvonalakat létrehozni”.
Az elv rendben lenne, de a gyakorlatban baj van vele. Macerás lesz a határok megállapítása, de ez csak a kisebb probléma, ami megoldható. A nagyobb baj, hogy Jordánia és a jordán király nem kívánja a palesztin káoszt-hatalmi harcot-korrupciót-terrorizmust a határain belülre importálni. Elég volt nekik a Fekete Szeptember anno. De talán rábeszélhető komoly anyagi „érvekkel” és egyéb előnyök biztosításával. Palesztinék és föleg a Hamasz és Izrael egyéb „jóakarói” viszont kézzel-lábbal tiltakoznának. Az ENSZ meg csak mantrázza az életidegen megoldását, amiről ugyan tudja, hogy nonszensz, de már nem visszakozhat, amivel elismerné, hogy nem volt igaza.
Amiben reménykedni lehet, az az egyéb arab államok felsorakozása a szaudi terv mögött. Únják az állandó palesztin konfliktust, amúgy útálják a palesztinokat, és egy ilyen rendezéssel nyugodt lelkiismerettel kiszállhatnak az állandó ellenséges alapállából, mert úgymond nem hagyták cserben a palesztin ügyet, a palesztinok így saját hazához jutnak.
Ez egy sokkal reálisabb, jobb béketerv, mint az amerikai-izraeli elképzelés. Habár Biden szavakban szuverén, életképes palesztin államot szeretne, valószínűleg az ő kormánya is inkább Trump rendezési tervét vinné tovább, amiben a palesztin állam valójában se nem szuverén, se nem életképes. Az utóbbi évtizedek területi és demográfiai változásai miatt a kétállamos megoldás ma már ellehetetlenült. Esetleg Olmert béketerve, felosztási javaslata működhetett volna, de ahhoz nem fog visszatérni Izrael. A legjobb megoldás az egyállamos megoldás lenne, melyben Júdeát és Szamáriát annektálja Izrael, a palesztinok egyenjogúságot, állampolgárságot és autonómiát kapnak. A terület Jordániához visszacsatolása is működhetne, ha Izrael inkább a megszállás feladása mellett döntene és Jordánia hajlandó lenne együttműködni.
Gáza kérdése tűnik jelenleg a legproblémásabbnak. Ezt nincs értelme sem Izraelhez, sem Jordániához csatolni, nem lenne életképes koncepció. A területnek független államiságot kellene kapni vagy pedig Egyiptommal lépne föderációra.