Náci alapvetés, haszid metálmuzsikus, halhatatlan hazugságok, érdektelen Munkapárt, haldokló utópiák, hálátlan feladat, bürokratikus malmok, kritikus pillanatok. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
„Tisztelt Házelnök úr, ez nem náci alapvetés?” Seres László a Parlament elnökének címzett nyílt levélben fakadt ki annak kapcsán, hogy szerinte Kövér László meg akarja mondani, ki tartozik a magyar nemzethez és ki nem, holott ez nincs benne a munkaköri leírásában.
Wallenstein Róbert a Stetl kóser rockzenekar frontemberével, Kovács Gergellyel készített interjút, aki a magyar kultúra első mainstream haszid metálmuzsikusa lehet.
A Middle East Forum portál publicistája, Phyllis Chesler azon töpreng, hogy lehetséges, hogy sosem halnak ki a palesztin hazugságok, mivel szerinte az online térnek, kifejezetten a Google és a Wikipédia palesztin-párti propagandistáinak köszönhető, hogy újra és újra szárnyra kapnak már megcáfolt narratívák és vádaskodások Izraellel kapcsolatban.
David Horovitz a Times of Israel hasábjain csodálkozik rá az izraeli Munkapárt csendes, érdektelenségbe fulladt kimúlására. „Ben-Gurion pártja évtizedeken át vezette Izraelt. Ma már annyire irrelevánssá vált, hogy még pusztulása sem kerül a lapok címlapjára”.
Pelle János szerint lehetséges, hogy a vírus végez a jövőképpel és az utópiákkal is, hiszen a járvány viszonyai között a jövőkép teljesen irracionálissá vált, az utópisztikus ideológiák leértékelődtek, elvesztették mozgósító erejüket.
Hajdú Tímea azt a kérdést járja körül, hogy hogyan választanak az amerikaiak elnököt egy világjárvány árnyékában, miközben az elnökjelöltek azért a hálatlan feladatért küzdenek, hogy melyikük élessze újra Amerikát a járvány után.
Eperjesi Ildikó európai helyzetelemzésében arra a következtetésre jut, hogy a kontinensnek újra kell definiálnia magát a vírus sokkja után. A krízis növelheti a szolidaritást, sőt az integrációt, de a helyzet rossz kezelése miatt erősödhetnek az euroszkeptikus hangok is.
Soós Eszter Petronella a franciaországi politikai kilátásokat latolgatja, ahol hatalmi feszültség árnyékolja be a gazdasági nyitást, és a 2022-re készülő Macron elnökre kritikus pillanatok várnak.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
