Hogyan választanak az amerikaiak elnököt egy világjárvány árnyékában?

Az elnökjelöltek azért a hálatlan feladatért küzdenek, hogy melyikük élessze újra Amerikát a járvány után.

Az Egyesült Államokban a választás egy hónapokig tartó folyamat, ami végül egy sportesemény nagyságú ünnepélybe torkollik. Egy elnökválasztás évében tavasszal már egymást követnék a nagygyűlések, a viták, a szponzori estek. Idén azonban üresen maradnak az arénák és a repülőhangárok, és egy politikus sem tarthat beszédet a helyi étterem asztalára ugorva. Idén tavasszal nem maradt más, csak kertekbe levert kampánytáblák és az online harctér.

A 2020-as év előrejelzéseinél még mindenki azt hitte, hogy az év eseménye lesz a novemberi választás. Most azonban fáradt letargia lengi körbe a témát. Az elemzések leszűkültek arra, vajon Trump víruskezelése milyen hatással lesz az újraválasztási esélyeire. Az uralkodó narratíva az elnök végét jósolja, a demokrata vezetés egy része pedig ráült arra a lóra, hogy minden egyes halottért és tönkrement vállalkozásért Trump a felelős.

A felmérések szerint az elnök válságkezelését csak azok támogatják, akik máskor is pozitívan szoktak róla nyilatkozni, tehát 40% és 50% között vannak, akik szerint jól kezeli a válságot.

A járvány miatti korlátozások óta 26 millió amerikai vesztette el az állását, és a kis- és középvállalkozások kerültek a legrosszabb helyzetbe. Ötven állam ötven különböző módon próbálja kezelni a vírust, miközben a háttérben továbbra is mindkét párt próbálja keresztülvinni a saját programját. Nehéz megjósolni, hogy mi lesz novemberben, az bizonyos, hogy a demokratáknak három és fél év alatt végül nem sikerült olyan jelöltet találniuk, aki biztos befutó lehetne Trump ellen.

Egy Trump-támogató kerti kollekciója. Fotó: Wikimedia commons

2016 novembere óta azt hajtogatták a demokraták, hogy erős jelöltet kell állítani, a lehető legalkalmasabb embert kell megkeresni.  Azonban egyetlen igazán emlékezetes jelölt se tudott felemelkedni, mivel szinte mindegyik középvonalas demokrata, mint Elizabeth Warren vagy Cory Booker baloldali programmal akart indulni, amit azonban náluk hitelesebben képviselt Bernie Sanders.

A demokrata párt az előválasztások alatt megijedt, hogy a vermonti szenátor letarolja a versenyt, ezért gyorsan beálltak Biden mögé, így a beígért új és friss jelölt helyett a volt alelnök lett a befutó. Hivatalosan csak nyáron lesz döntés, de már csak a 77 éves Joe Biden van versenyben, így szinte biztosra lehet venni, hogy ő lesz Trump kihívója.

Joe Biden olyan jelöltként indult, aki középen állt a sok progresszív jelölt között, de a verseny alatt ebből a középutasságból balra tolódás lett. Az elmúlt hónapokban szinte mindegyik nézetét „megigazította kicsit” a párt elvárásai szerint, a fegyvertartástól a klímapolitikáig.

Ennek egyik legkiugróbb példája az abortusz kérdése volt, ami szinte az egyetlen olyan téma, ami a koronavírus alatt is felszínen maradt és vitákat generált az amerikai közéletben. Biden a klasszikus Bill Clinton-féle álláspontot képviselte, hogy „biztonságos, de ritka” legyen az abortusz, és szenátorként ellenezte, hogy az adófizetők fizessék a beavatkozást. Az idei kampány alatt ezért a nézetéért bocsánatot kért.

De nem csak következetlen nézetei miatt merültek fel kétségek az alkalmasságával kapcsolatban, hanem mert a politikusról egyre több olyan felvétel lát napvilágot, amin láthatóan zavarodott, vagy mintha félrebeszélne.

Amerikában a jelöltek egészségügyi állapota szabadon támadható. Korábban Reagan, valamint John McCain esetében is azzal érveltek a demokraták, hogy az említett politikusok túl idősek, most azonban, hogy saját jelöltjükről van szó, egyszerűen figyelmen kívül hagyják, hogy Biden rendszeresen elakad a beszédben. Márciusban még a Függetlenségi Nyilatkozat sorait is elfelejtette.

A The Daily Wire összeállítása Biden kínos pillanatairól:

TOP 10 JOE BIDEN GAFFES OF ALL TIME!

Joe Biden stumbles and bumbles his way into retirement.

A volt alelnöknek így szinte szerencse a kényszerű kampányszünet, hiszen nem kell beszédeket tartania, nincsenek váratlan és kínos találkozások a szavazókkal vagy a riporterekkel. Ráadásul a reflektorfény jelenleg leginkább Trumpon van, és az államok kormányzóin.

Donald Trump a legújabb felmérések szerint pont ott áll, ahol eddig, vagyis alulról nyújtózkodik az 50%-os határ felé. A válság miatt nem tud a gazdasággal kampányolni, és a járványhelyzet kezelésében is rengeteg kritika érte. Bár  Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter váltig állítja, hogy nyáron össze fogja szedni magát az amerikai gazdaság.

Egy világjárvány idején könnyű negatívan megítélni egy elnöki teljesítményt, főleg mivel nincs se megfelelő összehasonlítási alap, se pedig precedens.  Ráadásul a vírus kezelése leginkább a kormányzókra hárul, mivel az amerikai rendszerben nem lehet egy ekkora, és államonként jelentősen különböző súlyosságú válságra föderatív választ adni.

Nem csak a betegek száma más-más, hanem eltér az egészségügyi rendszer, az oktatás, az adók, így nem is lehetett volna központilag ráerőltetni egy megoldást mind az ötven államra. Az államok és a központi kormány közötti ellentét már az ország alapítása óta létezik. Az amerikai politika egyik legnagyobb vitája, hogy mekkora szuverenitása lehet az államoknak.  A víruskezelésben megerősödött ez az ellentét, hiszen minden állam máshogy kezeli a járványt.

Trump újraválasztási esélye attól függ, működni fog-e az a forgatókönyv, mely azon alapul, hogy vészhelyzet esetén az amerikaiak inkább nem változtatnak. Ez Rooseveltnek háromszor is bejött, és Obama is pont kapott egy hurrikánt, ami a legtöbb elemzés szerint jelentős hatással volt arra, hogy Mitt Romney az utolsó hetekben jelentősen visszaesett. Viszont voltak kivételek; Hoover elnök például belebukott az elhibázott válságkezelésbe a nagy világgazdasági válság idején. Egy Trump vs Biden felállásban az az érdekes, hogy Biden nehezen kampányolhat azzal, hogy ő a változás jelöltje.

Trump és Obama a beiktatási ünnepségen, 2017 januárjában, a háttérben Joe Biden. Fotó: White House

A választást az is nagyban befolyásolhatja, hogy egyáltalán nem lesz hagyományos a lebonyolítás. Viták valószínűleg lesznek az ősszel, azonban nagy kérdés, hogy a volt alelnök hogyan állja majd Trump buldózertaktikáját. Biden az eddigiek alapján megpróbálja az elnököt a saját játékában megverni, rendszeresen beszól Trumpnak, azonban ez lehet, hogy veszélyes taktika. Trumpnak se áll jól a játszótér-stílus, de a szavazók elnézik neki, azonban kérdés Bidennek elnézik-e ugyanezt.

A járvány ellenére folyamatosan zajlik a pénzgyűjtés. Joe Biden például a múlt héten is tartott egy online gyűjtést, ahol kijelentette, tart attól, hogy „Trump elhalasztja a választást a rendkívüli helyzetre hivatkozva.” Ezt a megjegyzést a demokraták is inkább elengedték a fülük mellett. Az amerikai alkotmány nem teszi lehetővé, sem az előrehozott sem pedig a későbbre tolt választásokat. Ha egy elnök a beiktatás után egy nappal meghalt, akkor az alelnöke tölti ki a terminust, de a választás akkor is csak négy évvel később tartanak. Még a polgárháború alatt sem halasztották el a választást, bár hozzá kell tenni, hogy akkor a Konföderáció államai nem vettek részt az 1864-es voksoláson.

Jelenleg egy szokatlanul modern televízióra és internetre korlátozódott kampány folyik. Ez tulajdonképpen még inkább bezárja a szavazókat a saját nézetrendszerükbe, hiszen automatikusan azt a narratívát fogják hallgatni és nézni, ami nekik megfelel.

A kongresszus nem szünetel, és a demokrata képviselők még a jelenlegi helyzetben is folyamatosan blokkolják a járvány miatt szükséges segélycsomagokat, amivel rengeteg muníciót adnak a republikánusoknak.

New York államban nem tartják meg a demokrata elnökjelölti előválasztást a koronavírus-járvány miatt – jelentette be a döntés hétfőn megszavazó választási bizottság.

A járvány miatt több szövetségi államban is elhalasztották az előválasztásokat, de eddig egyedül New Yorkban, és egyedül a demokraták döntöttek annak törléséről. A tagállam történetében most először fordul elő ilyen. (MTI)

A legtöbb republikánus szavazó olyan államban lakik, ahol nem a betegek száma a legaggasztóbb, hanem a járvány miatt bevezetett korlátozások. Ők azt várják, hogy az elnök gazdaságilag segítse őket, és nekik szól Trump járvány alatti legfőbb jelszava, hogy „a gyógymód ne legyen rosszabb, mint a baj.”

A járvány miatt az idő is lelassult, így a novemberi választások most igen távolinak tetszenek. Egy ilyen kiszámíthatatlan időben nehéz választási eredményt jósolni. Novemberben azért már sokkal tisztábban fog látszani, hogy az amerikai gazdaság miként viseli a járványt és az emberek vajon mit gondolnak az elnök válságkezeléséről.

Biden attól fél, hogy Trump elhalaszthatja az elnökválasztást

„Mindenki számára meg kell könnyíteni a szavazást, különösen, ha akkor még mindig olyan fajta lezárások lesznek, mint most” – közölte a demokrata jelölt.