A Jerusalem Post arra kereste a választ, mit üzen a Moszad Ahmadinezsád-ügyének kiszivárogtatása Izraelnek.
Az elmúlt hónapokban külföldi sajtóértesülések, valamint Tamir Hayman, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetőjének nyilatkozatai alapján egyre világosabbá vált, hogy a Moszad éveken át dolgozott azon a terven, amelynek végső célja Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető leváltása és Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök hatalomra segítése lett volna.
A Times szivárogtatása a Moszad és Ahmadinezsád budapesti találkozójáról
A The New York Times korábban már közölt értesüléseket az ügyről, amelyeket később Hayman is részben megerősített az amerikai közszolgálati televíziónak (PBS). Az ügyről a Jerusalem Post nyugati hírszerzési forrásokból további megerősítéseket kapott, jóllehet az izraeli sajtó – a katonai cenzúra miatt – továbbra sem hozhat nyilvánosságra minden rendelkezésére álló információt.
Hayman a PBS-nek úgy fogalmazott, hogy Ahmadinezsád esetében egy rendkívül különleges műveletsorozatról volt szó, amelynek ő is része volt. A művelet további részletei továbbra sem nyilvánosak, kivéve a kurd invázió tervét.
Arra a kérdésre, miért hiúsult meg Hamenei leváltása, Hayman azt válaszolta, hogy az egész művelet kulcsa a kurd erők előretörése lett volna. „A rendelkezésre álló információk szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök – aki stratégiai fenyegetésként tekint egy esetleges kurd állam létrejöttére – meggyőzte Donald Trump amerikai elnököt arról, hogy ez rossz ötlet lenne. A kurdok támogatása ellentétes Törökország érdekeivel, és ez vezethetett Trump döntéséhez a művelet lefújásáról” – mondta Hayman.
Nem izraeli forrásból szivárgott ki az ügy
Hayman korábban is több olyan érzékeny információt hozott nyilvánosságra, amelyeket Izrael hivatalosan nem ismert el. Ilyen volt például az a 2022-es kijelentése is, amely szerint az izraeli hírszerzés szerepet játszott Kászem Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz Erőinek parancsnoka elleni célzott likvidálásban.
A New York Times legutóbbi cikke azonban ennél jóval tovább ment. A lap részletesen ismertette, miként próbálta a Moszad beszervezni Ahmadinezsádot, hogyan menekítették ki egy izraeli támadás leple alatt a háború idején, illetve hogy a volt iráni elnök végül azért lépett vissza az együttműködéstől, mert elégedetlen volt a kialakult háborús helyzettel.
A Jerusalem Post szerint azonban ezek az információk nem izraeli forrásból kerültek nyilvánosságra.
Politikai üzenet Washingtonból?
Az ügy kiszivárogtatására több lehetséges magyarázat is felmerült. A Jerusalem Post szerint elképzelhető, hogy válaszlépés volt egy korábbi izraeli szivárogtatásra, amely szerint Izrael segített megakadályozni, hogy Donald Trump repülőgépét iráni támadás érje. Mások szerint összefügghet azzal, hogy Izrael ellenezte az F-35-ös vadászgépek esetleges törökországi értékesítését.
Az sem kizárt, hogy a történet célja egyszerűen az volt: emlékeztetni Izraelt arra, hogy Washington nem kívánja, hogy Jeruzsálem túlságosan befolyásolja az amerikai Irán-politikát. A lap szerint az üzenet egyértelmű:
„Nem bízunk bennetek annyira, mint korábban – ezért maradjatok háttérben.”
Feszültségek az amerikai adminisztráción belül
Bár Donald Trump környezetében továbbra is vannak Izraellel szoros kapcsolatot ápoló döntéshozók, az iráni háborút követően több izraeli vezető komoly ellenlábasokat szerzett Washington egyes köreiben.
A Jerusalem Post szerint Izrael szembekerült többek között J. D. Vance alelnökkel, a Pentagon számos civil vezetőjével, valamint azokkal, akik Tulsi Gabbard korábbi nemzeti hírszerzési igazgatóhoz, Jared Kushnerhez vagy Steve Witkoffhoz állnak közel.
Mindeközben török tisztviselők is érdekeltek lehettek abban, hogy a meghiúsult kurd terv részletei napvilágra kerüljenek.
Másként látja Washington és Jeruzsálem
Miközben izraeli biztonsági szakértők úgy vélik, hogy az Irán elleni hadműveletek jelentősen visszavetették Teherán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját, valamint évekre meggyengítették az iráni hadsereget, Washingtonban egyre többen tekintenek a háborúra stratégiai kudarcként.
A New York Times cikkében szereplő történetek – a guatemalai és budapesti titkos találkozók, a Moszad ügynökeivel folytatott egyeztetések, Ahmadinezsád többszöri eltűnése kísérői elől, illetve a segítőinek juttatott titkos pénzek – a kémregények világát idézik. A Jerusalem Post szerint azonban a kiszivárogtatás valódi célja nem a szenzációkeltés volt, hanem az, hogy egyértelmű politikai üzenetet küldjön Izraelnek:
bármilyen látványos sikereket is ért el a Moszad – legyen szó a robbanó csipogókról vagy más fedett műveletekről –, az Egyesült Államok szerint az Iránnal kapcsolatos legfontosabb geopolitikai döntések továbbra is Washington hatáskörébe tartoznak.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 14:03
2026. július 13. - 09:00
2026. május 20. - 11:15
2020. június 7.
