Mahmúd Ahmadinezsád magyarországi látogatásáról is írt az amerikai lap.
A New York Times értesülései szerint az Egyesült Államok és Izrael egy rendkívül szokatlan terven dolgozott az iráni háború első napjaiban: állítólag Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnököt akarták hatalomra segíteni Teheránban, miután az izraeli „Üvöltő Oroszlán” hadművelet során Ali Hámenei legfelsőbb vezetőt és több magas rangú iráni tisztviselőt is megöltek.
Mahmúd Ahmadinezsád kiegyezett Izraellel és Amerikával?
A New York Times cikkében emlékeztet, hogy Donald Trump amerikai elnök a támadások megindulását követően nyilvánosan arról beszélt, hogy „valakit belülről” kellene Irán élére állítani. A lap szerint Washington és Jeruzsálem erre a szerepre Ahmadinezsádot szemelte ki – annak ellenére, hogy a politikus korábban Izrael egyik legelszántabb ellenségeként vált ismertté.
Amerikai tisztviselők szerint a tervet eredetileg Izrael dolgozta ki, majd az amerikai hírszerzés is bekapcsolódott. A művelet azonban gyorsan félresiklott. A New York Timesnak nyilatkozó források szerint az izraeli légierő háború első napján végrehajtott csapása Ahmadinezsád teheráni otthona ellen valójában nem őt célozta, hanem azokat az őröket, akik a házi őrizetét biztosították.
A cél állítólag az volt, hogy kiszabadítsák, és részt vegyen egy puccsszerű hatalomátvételben.
A terv azonban meghiúsult, miután Ahmadinezsád a támadás során megsebesült, és állítólag visszalépett az együttműködéstől. A lap szerint a volt elnök azóta nem jelent meg nyilvánosan, holléte és egészségi állapota továbbra sem ismert. Bár a támadást követően olyan hírek is elterjedtek, hogy meghalt, ezeket később cáfolták. Műholdfelvételek alapján a háza nem sérült meg súlyosan, ugyanakkor az utcáját őrző ellenőrzőpont teljesen megsemmisült.
A lap szerint az amerikai és izraeli elképzelés különösen meglepő volt, hiszen Ahmadinezsád 2005 és 2013 közötti elnöksége alatt rendszeresen Izrael megsemmisítéséről beszélt, holokauszttagadó kijelentéseiről és antiszemita retorikájáról vált hírhedtté.
Mi lehetett az terv hátterében?
A New York Times ugyanakkor azt írja, hogy az elmúlt években Ahmadinezsád fokozatosan konfliktusba került az iráni rezsim vezetésével. Többször korrupcióval vádolta az iráni elitet, több választáson sem indulhatott, közeli munkatársait letartóztatták, őt magát pedig házi őrizet alá helyezték Teherán keleti részén.
Amerikai források szerint Washington és Izrael a háború kezdetén olyan „pragmatikus” iráni szereplőket keresett, akik hajlandók lehetnek együttműködni a Nyugattal. A lap szerint Ahmadinezsádot olyan politikusként látták, aki képes lehet kezelni Irán „politikai, társadalmi és katonai helyzetét”.
Egy hozzá közel álló személy azt állította, hogy az amerikaiak Ahmadinezsádot egyfajta iráni „átmeneti vezetőként” képzelték el. A forrás szerint Washington úgy tekintett rá, mint Venezuelában Delcy Rodríguezre, aki Nicolás Maduro bukása után kezdett együttműködni az Egyesült Államokkal.
A volt iráni elnök korábban maga is tett meglepő gesztusokat Washington felé. Egy 2019-es interjúban például dicsérte Donald Trumpot, és az iráni–amerikai kapcsolatok újranyitásáról beszélt.
„Trump cselekvő ember. Üzletember, ezért képes költség-haszon alapon gondolkodni és döntéseket hozni”
– mondta akkor.
Az iráni hatóságok az elmúlt években többször is azzal vádolták Ahmadinezsád környezetét, hogy túlságosan szoros kapcsolatokat ápol nyugati országokkal, sőt egyesek szerint izraeli hírszerző kapcsolatok is felmerültek. Volt kabinetfőnökét, Eszfandiar Rahim Mashaeit 2018-ban ki is hallgatták állítólagos izraeli és brit kapcsolatai miatt.
A New York Times külön kitért Ahmadinezsád magyarországi útjára is, ahová a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hívta meg vendégként (kétszer is). A lap szerint a volt iráni elnök a látogatás óta rendkívül visszafogottan kommunikált, és mindössze egyetlen közösségi médiás bejegyzést tett közzé. Környezete hasonló hallgatásba burkolózott. A HVG korábban arról írt, hogy Ahmadinezsád látogatásának hátterében titkos izraeli-iráni tárgyalások folyhattak Budapesten.
- 11:15
2020. június 7. - 13:10
2026. március 2. - 15:522026. március 1.
