Éles vita alakult ki az izraeli hadsereg és a Moszad között Irán ügyében.
Komoly stratégiai nézeteltérés bontakozott ki – és a háttérben máig tart – az IDF és a Moszad között az iráni háború végső célját illetően – adta hírül Amit Segal izraeli újságíró.
Min veszett össze az IDF és a Moszad?
Az izraeli hadsereg szerint a legfontosabb eredmény az lenne, ha sikerülne eltávolítani az iráni dúsított uránkészleteket az országból. A Moszad ezzel szemben úgy véli:
a valódi cél nem más, mint az iráni rezsim megbuktatása.
Segal szerint a hadsereg végül beérte azzal a megfogalmazással, hogy „meg kell teremteni a rezsimváltás feltételeit”, míg a Moszad egyszerűen elhagyta az első pár szót, és nyíltan a rendszer megdöntését tekinti célnak.
A két megközelítés teljesen eltérő stratégiai gondolkodást tükröz. Az izraeli katonai vezetés jelentős része rendkívül csalódott amiatt, hogy az amerikaiak végül nem hajtottak végre katonai akciót az iráni uránkészletek megszerzésére vagy megsemmisítésére. Véleményük szerint, ha a dúsított uránt eltávolítják, azzal gyakorlatilag lenullázható az iráni atomprogram.
A Moszad azonban úgy látja: mindez csak ideiglenes eredményt hozna. Ha az iráni rezsim hatalmon marad, akkor néhány év alatt újraépítheti a programot, különösen akkor, ha időközben a szankciók is enyhülnek. Ebben az értelmezésben az atomprogram nem maga a probléma, hanem csak a rendszer egyik eszköze.
A Moszad álláspontja szerint kizárólag a rezsim bukása szüntetheti meg tartósan az Izrael megsemmisítésére irányuló törekvéseket.
Segal szerint az izraeli hadsereg vezetése ugyan örülne annak, ha az iráni társadalom megszabadulna a diktatúrától, de számukra továbbra is Izrael közvetlen biztonsági érdekei élveznek elsőbbséget.
Hogyan tovább Irán ügyében?
A vita gyakorlati szinten is megjelenik. Segal felvetett egy hipotetikus helyzetet is: mi történne, ha Donald Trump zöld utat adna Izraelnek egyetlen nagyszabású műveletre?
A hadsereg vezetőinek többsége valószínűleg az iráni uránkészletek elleni csapást választaná. A Moszad viszont inkább az iráni energetikai infrastruktúrát, erőműveket és finomítókat támadná, hogy teljes sötétségbe taszítsa az országot, ezzel felgyorsítva a társadalmi elégedetlenséget, az esetleges felkelést és rezsimváltást.
Segal szerint Iránban már most is rendkívül magas az elégedetlenség szintje, ugyanakkor a félelem is erős. Úgy véli, hogy ha az ország energiaellátása összeomlana, miközben az élelmiszerhiány is súlyosbodna, az áttörhetné a társadalmi félelem falát. Végül arra jut, hogy bár első pillantásra a rezsimváltás tűnik nagyobb és nehezebb célnak, a történelem alapján valójában az iráni atomprogram tartós felszámolása lehet az összetettebb feladat.
Rezsimek ugyanis már számos alkalommal összeomlottak, de olyan ország még nem volt, amely működő kormányzat mellett önként lemondott volna dúsított nukleáris készleteiről.
- 20:00
2022. augusztus 19. - 19:152022. november 2.
- 12:00
2025. augusztus 16.
