Vajon a Közel-Kelet képes lesz-e növelni az olajexportot, ha az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot az ukrajnai invázió miatt? – teszi fel a kérdést a The Jerusalem Post.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amely a világ 13 legnagyobb kőolajtermelő országának kőolajexportját koordinálja, hétfőn arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy az Oroszországgal szembeni esetleges szankciók az olajexport területén minden idők egyik legnagyobb hiányát okozhatják az olajellátásban, és azt mondta, hogy szinte lehetetlen lenne pótolni az Európa által rendszeresen vásárolt orosz olajat.
Mindez Hollandia, Luxemburg és Litvánia külügyminiszterének nyilatkozatát követte, amely szerint az EU javaslatokat dolgoz ki az Oroszországgal szembeni olajembargóra.
Fereydoun Barkeshli, a Vienna Energy Research Group alapítója és a National Iranian Oil Company korábbi OPEC és nemzetközi ügyekért felelős vezérigazgatója a The Media Line-nak elmondta, hogy az OPEC-EU találkozó és az OPEC tisztviselőinek ezt követő figyelmeztetése időszerű és helyénvaló.
„Valójában a nemzetközi olajpiacokon már 2019 vége óta tapasztalható volt a kínálati hiány, amikor a kereslet átlépte a 100 millió hordó/nap küszöböt”
– mondta.
Barkeshli hozzátette, hogy Oroszország már azelőtt figyelembe vette ezt a tényt, hogy megkezdte volna az ukrajnai invázióját.
„Oroszország Ukrajna megszállásakor részben abból indult ki, hogy Európa nem tud fennmaradni az olaja nélkül”
– mondta.
Dr. Ramu C.M., energiaügyi és nemzetközi politikai tanácsadó a The Media Line-nak elmondta, hogy az OPEC szakértői által az EU vezetőinek bemutatott legéletképesebb megoldás – amennyiben az EU végigviszi az Oroszországgal szembeni szankciókat – az orosz olaj- és olajtermékimport lassú és fokozatos csökkentése.
Kifejtette, hogy ezt az orosz nyersolajfajták feldolgozására optimalizált európai finomítók hatalmas hálózatának strukturális átalakításával, valamint az olajtermékek iránti kereslet tervezett csökkentésének kell kísérnie. Ez azonban hosszú távú megoldás.
Robin Mills, az Egyesült Arab Emírségekben működő QAMAR Energy vezérigazgatója a The Media Line-nak elmondta, hogy nincs azonnali megoldás az orosz olaj- és gázexport teljes kiváltására.
„Több évbe fog telni, amíg az orosz szállítások érdemben kiválthatók, legalábbis Európában”
– mondta.
Hozzátette azonban, hogy „a Közel-Kelet rendelkezik tartalék olajtermelési kapacitásokkal, illetve, hogy az OPEC döntései nagyon fontosak az orosz szállítások esetleges kiesése szempontjából”.
Ahmed AlShammasi, a bahreini Vatel Business School közel-keleti geopolitikával foglalkozó előadója szerint ez
„azt sugallja, hogy a helyzet jelenleg nagyon jövedelmező a Közel-Kelet számára”.
A C.M. megjegyezte, hogy az európai csúcsképviselők már tárgyalásokat folytatnak a közel-keleti kőolajexportőrökkel, például Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral.
„Kétségtelen, hogy ez jó előjel a régió kormányai és a nemzeti olajtársaságok számára a hosszú távú bevételi garanciák szempontjából, miközben az olajkitermelési beruházásokkal szembeni nemzetközi ellenállás egyre erősödik”
– tette hozzá.
AlShammasi azonban hozzátette azt is, hogy legalább öt évre és dollármilliárdokra lenne szükség ahhoz, hogy bármely ország kiépítse az ellátást és az elosztási láncot az EU által kért hatalmas mennyiségű olajhoz.
A C.M. rámutat néhány egyéb okra is, amelyek megakadályoznák, hogy a közel-keleti olajtermelők képesek legyenek pótolni az Európába irányuló orosz olajellátást.
Az egyik az a kötelezettségek, amelyeket a közel-keleti országoknak néhány ázsiai vevővel szemben kell teljesíteniük. Emiatt – mondta –
„minimális szabad kapacitásuk van arra, hogy átirányítsák Európába”.
Megemlítette a közelmúlt eseményeit is, amelyek azt bizonyítják, hogy az Öböl olajszállítása nem olyan megbízható, mint várták.
„A szaúd-arábiai Abqaiq és Quraish olajipari infrastruktúrákat ért húszi rakétatámadások rávilágítottak a sokat emlegetett „tartalék termelési kapacitás” sebezhetőségére, mivel a szaúdiaknak nehézséget okozott az elvesztett mennyiségek időben történő pótlása”
– tette hozzá C.M..
Az Öböl-menti országok Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai szintén figyelembe veendő kérdés.
„Még ha a közel-keleti termelők hosszú távon fokozatosan növelni is tudják az Európába irányuló olajszállításokat, nem fogják ezt a keleti irányú, hosszú távon értékesebb piacokkal való helyettesítés árán tenni”
– mondta.
Annak ellenére, hogy a Közel-Kelet számára nehézséget jelent több kőolaj- és földgázszállítmány szállítása, Mills úgy véli, hogy a helyzet mégiscsak növeli a közel-keleti országok geopolitikai és gazdasági jelentőségét.
„Nem világos azonban, hogy pontosan mit akarnak vagy mit kaphatnak most a többletbevételeken túl”
– mondta.
Mills úgy véli, hogy végül a Közel-Kelet és Oroszország végül felcseréli olajpiacait.
„A közel-keleti országok már most is fontos olajszállítók Európa számára”
– mondta.
„A cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítók, különösen Katar, középtávon piaci részesedést fognak szerezni Európában Oroszországgal szemben.
Az orosz olaj inkább Ázsiába mehet, míg a közel-keleti szállítások egy része Európába fog irányulni”
– tette hozzá.
Mindez a C.M. szerint azt jelenti, hogy a következő néhány év a közel-keleti olajágazat beruházásainak fellendülését vetíti előre.
Ami Iránt illeti, amely az energiaipar másik fontos tényezője, C.M. szerint
„a jelenlegi energiahiány katalizátorként hathat a tárgyaló felek, különösen az EU számára, hogy közelebb kerüljenek az Iránnal kötendő nukleáris megállapodáshoz”.
Az Irán és a világhatalmak közötti, először 2015-ben aláírt, közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) néven ismert nukleáris megállapodás felújításáról szóló bécsi tárgyalások a jelentések szerint a végső fázisban vannak.
C.M. hozzátette azonban, hogy az Iránnal szemben bevezetett szankciók azonnali feloldása az alku véglegesítésével az amerikai kongresszusban a Republikánus és Demokrata Párton belüli Irán-héják, valamint Izrael és Washington öböl menti szövetségesei ellenállásába ütközne.
Bármit is tesznek nem lesz elég olaj és földgáz, sem Európában, sem Ázsiában, sem Amerikában. Nem azért mert kevés az olaj, meg a gáz, hanem azért, mert a Föld túlnépesedett. Most kezdjük megtapasztalni azt, hogy nincs elegendő erőforrás arra, hogy ezt a nagy népességet el lehessen tartani És ez csak a kezdet, mert a népesség exponenciálisan nő. Tehát nem duplázódik, hanem négyszereződik. És ez ellen senki nem mer programot készíteni, helyette ilyen szarságokkal próbálkoznak. Mi változik meg, ha az orosz Kínának meg Indiának adja el az olajat, meg a gázt, Európa meg az Araboktól veszi. Semmi más, mint a szállítás költsége és a környezet károsítás lesz magasabb.
https://www.google.com/search?q=a+f%C3%B6ld+lakoss%C3%A1ga&tbm=isch&source=iu&ictx=1&vet=1&fir=nyAuFHEjHCvdPM%252C1PQkgD6q9444UM%252C_%253BFMePjiSKIXifuM%252C5rBeW3GyXEiUEM%252C_%253BfW8T_N7miW04GM%252CHSOp4b1JEEQYzM%252C_%253BsbafXhE8UI1uWM%252CRbLJddXC-behsM%252C_%253Bsuy3ZAjcYuRusM%252CmsenUGytzomesM%252C_%253BK7Tndu4ltlOVtM%252C2nmm0sSvbKLVpM%252C_%253BnPnp1GJIXnpIHM%252CYTwnMpju5Zg6eM%252C_%253BdyP93dUVuEPmqM%252CARYStUxKkSHPyM%252C_%253BvYeed2ytgvLMrM%252CA3kRn_qvzlcnHM%252C_%253BwM_0RUuL7vaQ9M%252CARYStUxKkSHPyM%252C_&usg=AI4_-kSws8wAq7Ro5vT9Yb_QEr_eMnVK6A&sa=X&ved=2ahUKEwj7qMjtsJT3AhXGs6QKHRDTDi0Q9QF6BAg7EAE#imgrc=sbafXhE8UI1uWM
Nezz utana alaposabban. A Fold nepessege gyakorlatilag linearisan novekszik az elmult 100 evben, es ez a novekedes szinte kizarolag a fejlodo orszagokban tortenik. A fejlett vilag nepessege gyakorlatilag nem valtozik.
Európa kivételével mindenütt exponenciálisán növekszik. Afrika lakossága 50 év alatt megkétszereződött, a következő 25 ismét meg újra meg fog kétszereződni. Ez nem lineáris. De ez van Indiában, Indonéziában, és Dél Amerika egyes részein is.