Június 14-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Donald Trump amerikai üzletember, az Egyesült Államok 2017 és 2021 között hivatalban lévő 45. elnöke. Ő az amerikai történelem egyik legvitatottabb megítélésű elnöke, és az egyetlen, aki ellen hivatali ideje alatt kétszer is megindították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment), de ezek egyike sem járt sikerrel. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga.
Donald John Trump New Yorkban született egy német származású ingatlanmágnás négy gyermeke közül legfiatalabbként. A nehezen fegyelmezhető fiút apja 13 évesen katonai középiskolába adta. Közgazdasági diplomájának megszerzése után apja cégénél kezdett dolgozni, 1971-ben vette át teljesen a vezetést. Az ingatlanüzletbe saját állítása szerint az apjától kapott egymillió dolláros kölcsönnel szállt be, 1974-ben hozta létre a vállalkozásait összefogó Trump Organizationt.
Első igazi nagy üzletét 1976-ban kötötte, amikor megszerezte a rendkívül jó fekvésű, de leromlott manhattani Commodore szállót, amelyet a Hyatt szállodalánccal együttműködve fényűző és jövedelmező hotellé alakított át. 1983-ban nyitotta meg a Trump Towert, az 58 emeletes épület-komplexumban kapott helyet a Trump Organization központja és három legfelsőbb szintjén Trump a versailles-i kastély mintájára kialakított rezidenciája. Nagy összegeket fektetett kaszinókba, golfpályákba, szállodákba, irodákba, lakóépületekbe és számtalan más vállalkozásba. Közismert médiaszemélyiség lett, 1993 és 2015 között ő volt az amerikai szépségkirálynő-választás jogainak tulajdonosa, valóságshow-ja volt az NBC televízióban, amely a szállóigévé lett „Ki vagy rúgva” mondatra épült, több könyvet is írt. Persze kudarcokat is el kellett könyvelnie, négy csődeljárást folytattak le ellene, és számos alkalommal vizsgálódtak vállalkozásánál az adóhivatal emberei.
A jellegzetes frizurát viselő Trump, aki politikai hivatalt soha nem viselt, a nyolcvanas évektől kezdve többször is meglebegtette, hogy indulni akar az elnökségért. Erre 2015-ben szánta rá magát, és bár nem sok sikert jósoltak neki, a „Tegyük ismét naggyá Amerikát!” jelszóval elnyerte a Republikánus Párt jelöltségét, majd a 2016. november 8-i elnökválasztáson legyőzte a demokrata jelölt Hillary Clintont.
Sikerének titka az volt, hogy meg tudta szólítani azokat, akik megcsömörlöttek a politikától és változásra vágytak. Személyében 2017. január 20-án az addig legidősebb amerikai elnök lépett hivatalba.
Elnökségének első időszakát beárnyékolta a 2016-os választásba történt, feltételezett orosz beavatkozás gyanúja, de a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság 2019-ben közzétett jelentése nem talált bizonyítékot az „egyeztetésre vagy összejátszásra” Trump kampánycsapata és az orosz kormány között.
Trump választási ígéretének megfelelően az amerikai gazdaság erősítése érdekében újratárgyalta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, kiléptette az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Megállapodásból (TPP), az iráni atomalkuból és a párizsi klímamegállapodásból, védővámokat vezetett be és kereskedelmi háborút kezdett az Egyesült Államok legnagyobb vetélytársának tartott Kínával. Szívélyes kapcsolatokat épített ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, első amerikai elnökként találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai kommunista diktátorral.
Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és közel-keleti rendezési tervet terjesztett elő, elnöksége alatt semmisítették meg az ISIS iszlamista terrorszervezetet.
Az illegális bevándorlás megfékezése érdekében elkezdte a fal építését a mexikói határon, beutazási tilalmat rendelt el hét muszlim országból. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő kilenctagú szövetségi bíróságba három bírót nevezett ki, biztosítva a konzervatív túlsúlyt a testületben. Jelentősen megnövelte a katonai kiadásokat, létrehozta az amerikai fegyveres erők hatodik ágát, az űrhaderőt. Az adórendszerben három évtizede a legnagyobb változást hozta adócsökkentéseivel, megpróbálta visszavonatni elődje, Barack Obama egészségügyi reformját (Obamacare). Trump sokak szerint nem tudott felnőni a feladathoz a rendőri brutalitás áldozatául esett George Floyd halála után kezdődött, sokszor zavargásokká fajult tüntetések, megmozdulások idején. Az elnök minden hagyományt megtörve szinte kizárólag a Twitter közösségi portálon kommunikált, és azzal vádolták, hogy sok esetben nem mondott igazat.
Első – és az amerikai történelem harmadik – alkotmányos felelősségre vonási eljárása (impeachment) 2019 decemberében kezdődött a demokrata többségű képviselőházban, de a republikánus többségű szenátus felmentette. A vád szerint Trump visszaélt hatalmával, amikor nyomást gyakorolt az ukrán vezetésre, hogy indítsanak vizsgálatot politikai vetélytársa, a demokrata Joe Biden ellen, és akadályozta a Kongresszust a történtek feltárásában.
Elnöki tevékenysége megosztotta Amerikát és a világot.
A 2020-as elnökválasztást szoros küzdelemben elvesztette Joe Bidennel szemben, de vereségét nem volt hajlandó beismerni. Az elektori voksok hivatalos összeszámlálásának napján, 2021. január 6-án egy nagygyűlés után a Trump beszédétől feltüzelt tömeg megrohamozta a Capitoliumot, ahol a szenátus ülésezett, a zavargásnak öt áldozata volt. Emiatt január 13-án megindították ellene a második impeachment eljárást, de a szenátus február 13-án újfent felmentette a vádak alól a hivatalából már távozott Trumpot.
A republikánus szavazók között továbbra is óriási népszerűséggel rendelkező Trump igen nagy befolyással bír pártjára, és már utalt arra, hogy másodszor is fontolóra veszi az indulást az elnökválasztáson.
A volt elnök háromszor nősült, és öt gyermeke született.
