Izrael képes volt ellenállni a szüntelen amerikai nyomásnak és rosszindulatnak Obama elnöksége alatt, de vajon menni fog-e a Biden-adminisztrációval szemben is?
Joe Biden megválasztott elnök múlt hónapban ismét megerősítette: vissza akarja léptetni az Egyesült Államokat a 2015-ös iráni atomalkuba. Izrael ellenzi ezt a lépést, hiszen így Irán atomhatalommá válhat.
Az elmúlt hetekben Izrael több kísérletéről is beszámolt a sajtó, amint a hivatalba lépő adminisztrációt igyekszik meggyőzni arról, gondolja újra ezt a lépést. A Moszad több, az iráni atomprogramról szóló dokumentumot is kiszivárogtatott Teheránból, amikből Biden és tanácsadói világosan kivehetik, az iráni atomprogram nem védekezési, vagy lakossági célokat szolgál. A dokumentumokat olvasva vitathatatlan, hogy nem orvosi izotópokat akarnak gyártani, hanem atombombát, és a fegyverarzenál célja nem a védekezés, hanem az ellenfelek megsemmisítése.
Bár Izrael álláspontja sziklaszilárd, nem valószínű, hogy meg tudja győzni Bident és tanácsadóit az igazáról – véli Caroline Glick az Israel Hayomnak írt véleménycikkében. Öt éve is álltak rendelkezésre bizonyítékok, Obama és tanácsadói mégis kitartottak az iráni atomalku mellett, és az izraeli vezetőket állították be háborús uszítónak. Most ugyanezek az emberek vezetik Biden nemzetbiztonsági csapatát.
A megválasztott elnök kedden jelentette be, hogy William Burnst nevezi ki a CIA élére, korábban pedig kijelentette, Jake Sullivan lesz a nemzetbiztonsági tanácsadója. Burns és Sullivan vezették a titkos tárgyalásokat 2015-ben az iráni atomalku megkötése előtt Izraellel, végül pedig egy olyan egyezményt hoztak össze, ami biztosította Irán atomhatalommá válását 10 éven belül. Engedélyezte az ország vezetésének az urándúsítást, és nem érintette az ország ballisztikus rakétaprogramját. Megadta a lehetőséget Iránnak, hogy válogasson, hova engedi be az ENSZ-felügyelőket, ráadásul 150 milliárd dollárt is folyósított Iránnak, ebből 1,7 milliárd dollárt készpénzben. Biden kinevezte Wendy Shermant is, aki a nyílt tárgyalások vezetője volt.
Burns alkalmas volt Obama számára a titkos tárgyalások vezetésére, hiszen korábban is előnyben részesítette Iránt Izraellel szemben. George W. Bush elnöksége alatt is a közel-keleti ügyekkel foglalkozott, és a Szíriára, Iránra, és Jemenre kivetett lehetséges szankciók ellen is fellépett. Gátolni akarta Izraelt az Arrow rakétavédelmi rendszer kifejlesztésében is.
Aztán ott vannak a palesztinok. 2000 szeptemberében véres leszámolást indítottak Izraellel szemben, ami négy éven keresztül tartott. Az izraelieknek a megkövezéstől kezdve a lövöldözéseken át a bombamerényletekig sokféle megpróbáltatást kellett elszenvedniük, csak mert a palesztinok nem fogadták el békeszerződésük feltételeit 2000 júliusában. Burns ekkoriban győzte meg George W. Busht arról, hogy első amerikai elnökként támogassa az önálló palesztin államot. Ez a hozzáállás jellemzi Biden tanácsadói körét is.
A hivatalba lépő elnök éppen szerdán jelentette be, hogy magas pozícióba emeli Samantha Powert, Obama ENSZ-nagykövetét is. Powernek kulcsszerepe volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2016. decemberi határozatában, ami visszakényszerítette az izraeli hadsereget és fegyverkezést az 1949-es tűzszüneti határvonal mögé Jeruzsálemben, Júdeában és Szamáriában. Biden elnöksége alatt Power fog felelni a terrort elősegítő Palesztin Hatóság anyagi támogatásáról, és ő fog tárgyalni a nemzetközi szervezetekkel is arról, hogy Gázában továbbra is erősítsék a Hamász terrorszervezet hatalomgyakorlását.
Biden csapatához közeli források szerint a leendő elnök Dan Shapirot, Obama Izraelben szolgáló nagykövetét nevezné ki az Ábrahám-egyezmény felülvizsgálatára. A források szerint fennáll a veszélye, hogy Biden esetleg visszaállíthatja a palesztinok vétójogát a normalizációs megállapodásokkal kapcsolatban. Shapiro egyébként azután is Izraelben maradt és az izraeli közélettel foglalkozott, hogy leköszönt nagyköveti pozíciójából.
A hivatalba lépés előtt néhány nappal Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Egyiptom és Jordánia külügyminiszterei arra kérték Bident, tárgyaljon Izraellel a „kétállami megoldásról”, vagyis, hogy Izrael húzódjon vissza az 1949-es határaihoz. Egyúttal arra kérték Izraelt, szüntesse be letelepedési tevékenységét, beleértve a kelet-jeruzsálemi építkezést is. A baloldali J Street csoport arra kérte Bident, egyszerűen semmisítse meg a Trump-adminisztráció békeszerződéseit, és ne működjön együtt Izraellel tudományos projekteken sem, amíg az 1949-es határai mögé vissza nem húzódik. A J Street szerint fontos lenne egy követséget nyitni a palesztinok számára is, valamint Kelet-Jeruzsálemben megnyitnák a „Palesztinai Amerikai Nagykövetséget”, Izrael területén.
Biden támogatói tehát el szeretnék törölni a leköszönő adminisztráció eredményeit, ezzel pedig megnehezítenék az antiszemitizmus elleni harcot is.
A Trump-adminisztráció érte el ugyanis, hogy a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) definícióját alkalmazzák az antiszemitizmus meghatározására a világ több pontján is, többek között az Egyesült Államokban és Európa több országában. Az IHRA 2016-os meghatározása szerint az antiszemitizmus „bizonyos hozzáállás a zsidókhoz, ami akár gyűlölet is lehet; retorikailag és fizikailag is megnyilvánulhat zsidók és nem zsidók, vagy azok tulajdonai, valamint zsidó közösségi intézmények és vallási létesítmények irányába”. A szövetség példaként hozza fel, amikor valaki megtiltja a zsidóknak az önmeghatározást, például, Izrael állam létrejöttét rasszistának állítja be. Más szóval: az anticionizmust azonosítja az antiszemitizmussal.
Amerikai zsidó szervezetek és a Demokrata Párt progresszív szárnya azért lobbiztak Bidennél az elmúlt héten, hogy az Egyesült Államokban többé ne ez alapján határozzák meg az antiszemitizmust. Több szervezet – köztük a J Street – közös nyilatkozatot adott ki éppen amiatt, mert az IHRA meghatározása az anticionizmust hasonlóan kezeli az antiszemitizmushoz. Ezzel pedig az amerikai zsidók emberi jogait kockáztatják, hiszen így nem tehetnének feljelentést, ha valaki Izrael állam létjogosultságát kérdőjelezi meg.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának emberi jogi osztálya felel az antiszemitizmussal kapcsolatos támadásokért, Biden pedig Kristen Clarkot, egy afroamerikai ügyvédet nevezett ki az osztály élére. A Fox News riportere, Tucker Carlson felidézett egy 1994-es esetet, amikor Clark egy levelében azt állította, a feketék felsőbbrendűek a fehérekkel szemben.
Egy hónappal később pedig Töny Martint, egy antiszemita összeesküvés-elméleteket terjesztő előadót hívott meg az egyetemre, hogy tartson beszédet. Martin könyvet is írt a „zsidó mészárlásról”, amiről azt állította, akkoriban is tartott az afroamerikai emberekkel szemben. Clark szerint Martin intelligens, jól képzett fekete értelmiségi, aki vitathatatlan tényekre alapozta előadását. Ha a Szenátus is jóváhagyja, Clark felelhet tehát az antiszemitizmussal kapcsolatos ügyekért.
Izrael képes volt ellenállni az Obama-adminisztráció nyomásának és rosszindulatának, részben azért, mert a Kongresszus támogatását élvezte. Biden idején viszont már semmi nem állja útját a Demokrata Párt progresszív szárnyának, akik régóta ellenségesek Izraellel és az Izrael-barát amerikai zsidókkal szemben.
Trump különleges barátságának köszönhetően Izrael sokkal erősebb, mint négy éve, de továbbra is sebezhető. Hogy sikerül-e jó útra téríteni Bident és csapatát, az még a jövő nagy kérdése, de Izraelnek minden erejét össze kell szednie, hogy megvédje magát a közelgő amerikai vihartól.
