Bár Izrael-pártinak nevezik magukat, a J Street mindent megtesz, hogy éket verjen Izrael és az Egyesült Államok közé – írja David Weinberg a The Jewish Press oldalán.
Amikor tíz évvel ezelőtt létrejött a J Street, Izrael- és békepárti szervezetként hirdette meg magát. Akkor úgy tűnt, ez azt fogja jelenti, hogy az izraeli baloldal szövetségese lesz, és Washingtonban a kétállami megoldás mellett fog lobbizni.
Azóta a J Street egy Izrael-ellenes szörnyeteggé változott. A szervezet azzal tölti az idejét, hogy bemocskolja Izrael hírnevét és rágalmazza az AIPAC-et és más Izrael-párti zsidó szervezeteket. Arra költik a pénzüket, hogy Obama iráni atomalkuját feltámasszák, és olyan politikusokat támogatnak, akik az Izrael elleni BDS bojkottot nemes ügyként kezelik.
A szervezet egyetemeken aktív ága a J Street U lett az Izrael-ellenes üzenetek első számú közvetítője, és mindent megtesznek azért, hogy a diákok ne vegyenek részt a Taglit-Birthright szervezet izraeli útjain.
A J Street úgy gondolja, hogy erkölcsi felelőssége rávenni az Egyesült Államokat arra, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre a palesztinokkal kapcsolatban. Miért? Mert a J Street jobban tudja, mi a legjobb Izrael számára. Még az izraeli baloldalnál is jobban tudják, mi a jó a zsidó államnak, hiszen még ők sem támogatják a szervezet által szorgalmazott egyoldalú kivonulásokat, és a telepek tömeges felszámolását.
A J Street szerint a közel-keleti békéhez vezető egyetlen megoldás, ha Amerika nyomást helyez Izraelre.
Mintha a zsidó állam lenne az, aki nem hajlandó a kompromisszumra. Mintha Izrael nem ajánlott volna fel mindent, amit csak felajánlhatott Oslóban, Tabában, Camp Davidben és Annapolisban. Mintha a palesztinok hajlandóak lettek volna akárcsak egy hangyányi kompromisszumra, amióta megtörtént a híres kézfogás a Fehér Ház zöld gyepén. Mintha a palesztinok készek lennének arra, hogy feltétel nélkül leüljenek a tárgyalóasztalhoz.
A J Street bölcselkedői szerint Izraelt kell megszégyeníteni, rá kell nyomást helyezni.
Ez az a J Street, aki támogatta az ENSZ hírhedt, Izrael-ellenes Goldstone-jelentését, aki beállt a palesztinok mögé mikor egyoldalúan el akarták ismertetni a palesztin államot az ENSZ-ben, és aki helyeselte, hogy Izrael harc helyett inkább tárgyaljon a Hámásszal.
Most a szervezet Izrael-ellenessége újabb szintre lépett. A Washingtoni konferenciájukon egy új kezdeményezést jelentettek be: csak akkor kapja meg Izrael az amerikai katonai támogatást, ha leállítja a Júdeai és Szamáriai telepek építését, valamint „véget vet a megszállásnak.”
„Az amerikai támogatás nem egy biankó csekk. Izrael 3,8 milliárd dollárt kap katonai célra, és mire használják?”
– tette fel a költői kérdést a Jeremy Ben-Ami, a J Street igazgatója.
„Az amerikai adófizetőket és törvényhozókat már hosszú ideje arra kérik, hogy úgy adjanak katonai támogatást Izraelnek, hogy nincs megkérdőjelezve, hogy ezt a pénzt esetleg olyan dolgokba fekteti Izrael, amelyek az Amerika által ellenzett megszállás kiterjesztését segítik elő”
– írta a J Street egy sajtóközleményben.
A J Street szorgos aktivistái már hónapok óta azzal ostromolják a demokrata elnökjelölt-aspiránsokat, és kongresszusi képviselőjelölteket, hogy ítéljék el Izraelt Ciszjordánia megszállásáért és jelentsék ki, hogy megtagadják a katonai támogatást, amennyiben Izrael nem változtatja meg a telepespolitikáját.
Ez egy új és sokkoló mélypont, még a J Street számára is.
Még Obama sem támogatta a katonai támogatás megvonását, pedig Izraellel szemben nála barátságtalanabb, palesztin-pártibb amerikai elnök még nem volt.
Kétségkívül Obama javára kell írni, hogy még meg is emelte az Izraelnek járó katonai támogatást, és kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt Amerika tíz éven keresztül fizetni is fogja.
Persze Obama ezt azért csinálta, hogy kompenzálja a zsidó államot a szörnyű iráni atomalkuért. Obama nagy nyomást helyezett Izraelre a telepek miatt, de sosem kötötte a katonai támogatást ahhoz, hogy Izrael térdet hajtson Washington akarata előtt a palesztinokkal kapcsolatban.
Tehát Obama inkább a szívén viselte Izrael biztonságát, mint a J Street.
Ráadásul a J Street komoly eredményeket ér el. A konferenciájukon több demokrata is kezdett megbarátkozni a szervezet Izraellel kapcsolatos programjával, akik között ott volt Bernie Sanders, Elizabeth Warren és Pete Buttigieg. Mindhárman azt nyilatkozták, hogy készek feltételekhez kötni a katonai támogatást, hogy így gyakoroljanak nyomást Izraelre.
Sanders azt mondta az Izraelnek szánt támogatás egy részét inkább Gázának adná, sőt kijelentette, hogy ezt már az első nap megtenné, mivel „jogunk van ahhoz, hogy követeljük a demokrácia és az emberi jogok tiszteletét.” Bernie bácsi fogná a pénzt, amit Izrael arra használ, hogy megvédje magát a terroristáktól és inkább odaadná a terroristáknak.
Ehhez adjuk hozzá a Kongresszus demokrata üdvöskéit Ilhan Omart és Rashida Tlaibot, akik még az Izrael elleni bojkottot is támogatják és ott van a klikk két „visszafogottabb” tagja, akik csak a katonai támogatás megvonását szorgalmazzák, mint Alexandria Ocasio-Cortez és Ro Khanna.
A J Street nagyon szereti ezeket a képviselőket, hiszen ők olyan bátrak.
Tehát ahelyett, hogy a demokrata párt középvonalát támogatnák, akik felelősségteljesen próbálják bolygatni az izraeli-palesztin kérdést, ők inkább a radikálisokat oldalára állnak, akik konfrontálódni akarnak Izraellel és csak azt segítik elő, hogy a Hámász még több izraelit megöljön.
Érdemes rámutatni arra a képmutató attitűdre is, ahogyan a J Street spirituális mázzal álcázza Izrael-ellenességét. A J Street konferencián felszólalók gyakran emlegetik, hogy mennyire fontos számukra a zsidó identitás miközben éppen azon igyekeznek, hogy éket verjenek Izrael és az Egyesült Államok közé.
És ők nevezik magukat „Izrael-pártinak”.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.