Amerikai inkvizíció, forradalmi pillangóhatás, faragott elnökök, célt tévesztett utópiák, abszurd deglobalizáció, holokauszt-regényíró fenegyerek, Spiró malaca, zsidó hiszekegy, lehetetlen engedmények, teheráni Moszad-ügynök, izgatott lengyelek, munkanélküli migránsok. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Seres László nem számított az amerikai inkvizícióra, mely megbélyegzi az objektív valóság bemutatására törekvő újságírást, és helyette egyfajta érzelmi elköteleződést tesz újságírói normává. Meggyőződése, hogy nem „aktivista” újságírásra van szükség, hanem a tények tiszteletére és független, eredeti, és ha kell, kényelmetlen véleményekre.
Kárpáti Iván megengedi magának a gondolkodás luxusát, és néhány szemléletes gondolatkísérlet levezetésével megvilágítja a kulturális forradalom pillangóhatásának beláthatatlan következményeit.
Csere Ivett attól tart, hogy az USA egyik legismertebb emlékműve, a Rushmore-hegybe faragott négy elnök szobor-portréja is célponttá válik a szoborrombolók számára.
Tóth András rámutat, hogy célt tévesztenek azok, akik a szabad polgári világot akarják lerombolni a nagyobb egyenlőség utópiájának ígéretében bízva, hiszen éppen a polgári szabadság és a szabad piac vetett véget a rabszolgaságnak.
Gyenge Dániel a globalizáció védelmében emel szót, mivel szerinte nincs annál abszurdabb állapot, mint amikor a bezárkózástól összeomlott gazdasági rendszerek romjain a deglobalizáció, szélsőségesebb esetben az autarkia szükségességéről áradoznak. Úgy véli, a súlyos katasztrófa elkerülése csak a következetes és szisztematikus szabadpiaci reformok bevezetésével mehet végbe.
Wallenstein Róbert a kultúra „fenegyerekével”, Szabó Stein Imre íróval, kommunikációs szakemberrel beszélgetett abból az alkalomból, hogy idén megjelenik családi ihletésű holokauszt-regénye.
Pelle János a Malaccal teljes éveink című új Spiró-kötet visszaemlékezéseit saját korabeli élményeivel összevetve helyezi történelmi kontextusba, amint a magyar kultúrával és nemzeti érzéssel azonosuló, vallását nem gyakorló zsidó egyetemistaként látta a világot, reagált a hazai közélet és a nagyvilág eseményeire.
Cseh Viktor felidézte, hogy hazai zsidók miként reagáltak a trianoni döntés első hírére, milyen hatással volt a hitközségi életre a területvesztés köré épített szimbólumtár.
Nagy Gabriella Izrael — Trump jóváhagyására váró — annektálási terveivel kapcsolatban nem lát lehetőséget látványos engedményekre a Netanjahu által dominált belpolitikai helyzetben.
Amichay Mihály Éva a Teherán című új izraeli tv-sorozatról írt recenziót, melyből kiderül, hogy a Moszad-ügynök nem Superman, sőt az iráni diktatúra őre sem szimplán szörnyeteg, és amely közelebb hozhatja a nézőhöz az iráni-izraeli konfliktus mélységeit, Irán belső válságát.
Eperjesi Ildikó a lengyel elnökválasztás első fordulója után úgy véli, hogy nemzeti konzervatív-liberális párharc várható a lengyel elnökválasztás második fordulójában, a kormányzó Jog és Igazságosság pártja nem dőlhet hátra a vasárnapi győzelem után.
Krisztina Koenen arra a jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy Németországban gyakorlatilag megszűnt a bevándorlók foglalkoztatottsága, mivel a válság következtében elsőként azok a nagyon alacsony képesítést igénylő munkahelyek szűntek meg, melyekben a migránsokat alkalmazták.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
