A Rushmore-hegy körüli viszály új lendületet nyert a szobordöntögető mozgalom terjedésével.
Múlt héten Amerika egyik legnépszerűbb konzervatív gondolkodója és publicistája, Ben Shapiro arra figyelmeztetett, hogy szerinte fennáll a veszélye annak, hogy hazájában a „történelmi revizionista papság ébredése” az ország egyik legismertebb emlékművét fogja következőleg megsemmisíteni.
Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan a Rushmore-hegy is célponttá válik a szoborrombolók számára, akik nemrég George Washington és Thomas Jefferson emlékműveit is eltüntették a közterekről.
Válaszul az érintett dél-dakotai állam kormányzója, Kristi Noem a Twitteren írt bejegyzést. „Ez nem történik meg, amíg én a helyemen vagyok” — szögezte le azonnal a republikánus kormányzó az emlékmű kapcsán.
Felmerül a kérdés: miért válhatna össztűz alá a sziklafalba vájt szoboregyüttes, aminek helyszínét korábban őslakos indiánok szenthelyeként tartották számon, ma pedig az amerikai történelem korábbi elnökeinek állít emléket?
Régóta tüntetnek ellene
Az észak-amerikai emlékmű körüli viszálynak elsősorban Donald Trump helyszínre tervezett júliusi látogatása ad kiemelt aktualitást, ugyanakkor az arcképek körüli viták messzire nyúlnak vissza a történelemben.
A Black Hills oldalában fekvő emlékművet 1927 és 1941 között építették.
A sziklás terület az 1800-as évekig a sziú nevű indán törzshöz tartozott, és egyre több hang vallja azt, hogy ma is az őslakosokat illeti. A George Floyd halála óta tartó utcai zavargások fényében ez a vélemény különösen erős visszhangot nyert mára.
„A Rushmore-hegy a fehér felsőbbrendűség és rendszerszintű rasszizmus szimbóluma”
— mondta Nick Tilsen, egy helyi törzs tagja és aktivistája az AP hírügynökségnek tett nyilatkozatában. „Igazságtalan, hogy ellopják az őslakosok földjét, majd a tömeggyilkosságot végrehajtó gyarmatosítók fehér arcait odavésik” — tette hozzá a férfi, aki több társához hasonlóan az emlékmű eltüntetéséért kampányol.
Kik azok a „fehér arcú gyarmatosítók”?
A hegyoldalba vésett emlékművet gyakran a „demokrácia szentélyének” is nevezik. A szobrokat Gutzon Borglum szobrász alkotta, akiről napjainkban néhányan azt terjesztik, hogy a Ku Klux Klan nevű titkos társaság egykori tagja volt.
Az általa kiválasztott négy elnök az amerikai történelem négy jelentős korszakának állít emléket.
George Washington a nemzet megszületésekor játszott kulcsszerepet, Thomas Jefferson a nyugati terjeszkedést vezette, Abraham Lincoln a nemzet egységesítéséért és a rabszolgatartás eltörléséért küzdött, míg Theodore Roosevelt az ipari forradalom idején vezette hazáját.
Trump elnök is csodálója
Köztudott, hogy Donald Trump amerikai elnök régóta kedvelője az emlékműnek. Noem kormányzó asszony 2018-ban elmondta, hogy Trump egyszer arról beszélt neki: a politikus álmai között szerepel, hogy egyszer felkerülhessen a szoboregyüttes sorába.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az amerikai elnök egyik kampányhelyszínének is a Rushmore-hegyet választotta. Trump bejelentése szerint a Függetlenségi Nap előestéjén, július 3-án érkezik majd a helyszínre, ahol tűzijátékkal és ünnepséggel készül stábjával.
A tervek beharangozását követően azonnal ellenkezésbe kezdtek a helyi őslakosok képviselői, és Trump látogatásának napjára tüntetéseket hirdettek.
A szoboregyüttes marad
Bárhogyan is készülnek a demonstráció szervezői, azzal biztosan számolniuk kell, hogy az amerikai elnök minden áron igyekezni fog megőrizni a vitatott műemlék épségét.
Pénteken ugyanis Trump a Twitteren is bejelentette, hogy egy új elnöki rendelet aláírásával minden áron biztosítani igyekszik az amerikai műemlékek, emlékművek és szobrok védelmét. A rongálóknak és vandáloknak pedig hosszú börtönbüntetést ígért.
Csere Ivett összes cikkét elolvashatja itt.
Hát bizony, ha egy kicsit mélyebben is átgondoljuk a dolgot, arra a következtetésre juthatunk, hogy most a gondolat-, vélemény- és szólásszabadság teljes blokkolásáról van szó. Egyszerűen egy szellemileg korlátozott teljesítményre képes réteg, akarja megmondani, sőt szigorúan előírni, hogy bizonyos etnikai csoportokról és népfajokról, s a velük kapcsolatos dolgokról mit lehet gondolni és mondani.
Na ezt a szobrot kicsit nehezebb lesz „ledönteni”… 🙂
A táliboknak az 55 magas Bamiyan Buddha meg se kottyant :
https://uploads.disquscdn.com/images/e013e95ed611309c5f79426d2f92793b81393902787e42fecf90398e7ecccc30.png
A talibán alkotás közben :
https://www.washingtonpost.com/video/world/taliban-destroys-bamiyan-buddha-statues-in-2001/2015/07/29/8e0c35ca-362f-11e5-ab7b-6416d97c73c2_video.html
Azért csak nem lesz nekik megengedve mindaz, ami a táliboknak.
Azt én se hiszem.
Apropó tálib :
Tudod, hogy mi foglalkoztatja a Moszádot és a CIA-t?
Az, hogy ingyom-bingyom tálibe
Hát mifelénk már elég rutin van a szobordöntögetésekben, legalább is a „legújabb időkben”, mondjuk úgy 100 évre visszatekintve, ami történelmileg alig pár pillanat.De mi már fejlődtünk, mert rájöttünk, hogy nem ledönteni és széttörni kell a neves művészek sokszor tényleg szép alkotásait, hanem szoborparkba vinni, ahonnan később vissza is lehet hozni azokat, ha VÁLTOZIK A MÚLT MEGÍTÉLÉSE.ÁMBÁR az USA – beli HEGYBE VÉSETTEK esetében ez elég macerás lenne..
A ma amerikaiként ismert, hatalmas kontinens európai gyarmatosítók általi megszállása
1492-től (528 év) datálható. A történelmi következmények visszafordíthatatlaniok. A mai Amerika egykor sokféle őslakos nép hazája volt, törzsektől a birodalmakig. Voltak akik harcoltak a betolakodók ellen, voltak akik tűrték, mások barátsággal fogadták őket. Őseiknek kellett volna megvédeniük szentként tisztelt földjeiket… elvették tőlük. Intő példa a mai Európának!