A demokraták azzal, hogy Trump megbuktatásra törtek, csak az újraválasztási esélyeit növelték.
A várakozásoknak megfelelően a republikánus többségű szenátus felmentette az elnököt a vádak alól. Egy héttel ezelőtt John Bolton könyvének bejelentésével még úgy tűnt, akár hónapokig elhúzódhat a tárgyalás. Azonban a republikánus szenátorok végül felsorakoztak Trump mögé, és véget vetettek az impeachmentnek. Az ügy részleteiről már korábban beszámoltunk.
A győzelmi hangulat már érezhető volt az elnök keddi évértékelőjén, ami olyan volt, akár egy kampányindító nagygyűlés.
A demokraták nem tudták elrejteni, hogy ők is érzik: ezt a menetet elvesztették, amit legjobban az a jelenet illusztrált, mikor Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke a befejező taps alatt széttépte Trump beszédét.
Az Amerika nagyszerűségéről szóló beszéd nagy része alatt a demokraták sértődötten ülve maradtak, pedig egy évvel korábban a hagyományokhoz méltóan, összeszorított szájjal ugyan, de megtapsolták Trump vendégeit. Egy nappal a megbuktatási kísérlet előtt már nem törekedtek az egység látszatára.
Szerdán a szavazás elbukott, szorosan és szigorúan párt határok mentén, ami érdekes következményekkel járhat a kongresszus munkájára nézve.
Bár az elnök továbbra is a Fehér Házban ül, azt nehéz lesz elfelejtenie, hogy minden egyes demokrata képviselő és szenátor arra szavazott, hogy elmozdítsa őt a hatalomból. Kérdés, hogy ezek után, milyen együttműködésre lehet számítani Trump és a demokraták között.
Hogy mennyire egyoldalú volt az eljárás azt jelzi, hogy mindössze egyetlen ember szavazott át, és ő is csak az egyik vádnál, ez pedig a republikánus Mitt Romney volt. Obama 2012-es kihívóját ma hősként ünnepelte az a párt, amely nyolc évvel korábban gonosz, kapitalista szörnyetegnek titulálta.
Romney döntése nem volt meglepő, hiszen ő azok közé a republikánusok közé tartozik, akik sem a jelölés megnyerése előtt sem pedig utána nem álltak be Trump mögé. Demokrata oldalon senki sem szavazott az elnök mellett, még azok sem, akik republikánus államokat képviselnek.
A szavazást követően azonnal elindult az egymásra mutogatás. A történet fő gonosza ezúttal nem Trump volt, hanem Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője.
Demokrata körökben népszerű az a nézet, hogy valójában a háttérből mindent McConnell irányít. A veterán szenátor 2016-ban nem rajongott Trumpért, és eleinte kérdés volt, hogy képesek lesznek-e együttműködni. A nehéz kezdetek ellenére végül McConnell lett az, aki beállította a szenátorokat az elnök mögé. A politikus már kezdetektől kijelentette, hogy az egész eljárás és a vádak is nevetségesek. Pelosi a szavazást követően gyávának és gazembernek nevezte McConnellt.
A demokraták általában csalásnak nyilvánították a felmentést. Hillary Clinton a Twitteren egyenesen árulóknak nevezte a republikánus szenátorokat.
Az amerikai sajtó egy része sem tudta lelepezni csalódottságát. A The New York Times ezzel a címmel hozta le szerkesztőségi vezércikkét: „Mi fogja végre legyőzni Trumpot?” A Washington Post vezércikkének címe pedig így hangzott: „Ez nem a vége. A kongresszusnak továbbra is számonkérhetővé kell tennie Trumpot.”
A demokraták az impeachment szeptemberi bejelentése óta nem tudtak olyan új információval szolgálni, ami valóban bűncselekményre utalt volna. Így hasonlóan a Trump-orosz ügyhöz, a valóság talaján összeomlott az összetákolt vád. A republikánusok végig amellett érveltek: nem ad okot az eljárásra az, hogy Trump szerette volna, ha az ukránok nyomoznak Joe Biden korábbi alelnök és a fia, Hunter Biden üzleti ügyeiben.
Lindsey Graham szenátor korábban egy interjúban elmondta, hogy komoly korrupciós gyanú merült fel Biden fiának ügyében, amit a republikánusok szeretnének kinyomozni, amint véget ér az impeachment eljárás.
A tárgyalás vége a kampány kezdetét is jelzi. A demokraták első jelölő szavazása káoszba torkollt egy elromlott szavazóapplikáció miatt, így két nap után sem teljesen biztos, ki nyerte meg Iowában a választógyűlést. Ez és az impeachment-bukás döcögős évet vetít előre.
Kisebbfajta pánik érezhető a demokrata oldalon, mivel nem sikerült egyetlen igazán erős jelöltet sem felmutatniuk. Joe Biden továbbra is a legesélyesebb kihívó, de népszerűsége egyre apad. Bernie Sanders az egyetlen, aki valóban mozgalmat képes építeni, viszont szocialista nézetei miatt a demokraták többsége nem akarja, hogy ő legyen a jelölt. A demokraták helyzetét az is rontja, hogy minden progresszív lózung ellenére két idős fehér férfi a legesélyesebb jelöltjük.
A demokraták már most felkészültek arra, hogy ha nem sikerül jó jelöltet találni és Trump nyer, akkor csalást kiáltsanak.
„Mivel a republikánus szenátus elárulta az alkotmányt, az elnök továbbra is veszélyt jelent az amerikai demokrácia számára, mert úgy tesz mintha ő a törvény felett állna, és ha akarja, akkor korrumpálhatja a választásokat” – írta Nancy Pelosi a Twitteren, ezzel is jelezve, hogy a demokrata stratégia nem változik.
Trump számára jól indult az év: felmentették, béketervet jelentett be, kilőtte Szulejmánit és egy másik terroristát, pénzt kapott a falra, és még két kereskedelmi megállapodást is kötött. Kampányának rengeteg jó anyagot szolgáltatnak a demokraták, akiknek legfőbb üzenete az lett, hogy Amerika rossz és gonosz, míg Trump pont az ellenkezőjét hirdeti. A republikánusok jó pozícióból kezdhetik a kampányt. Az impeachment azt is elérte, hogy a republikánusok felsorakozzanak Trump mögé, annak ellenére, hogy korábban sokan felszólaltak az elnök ellen.
Már gyártják is az első kampány videókat:
A demokraták Trump hatalomra kerülésének első pillanatától kezdve a megbuktatására törekedtek. A Mueller-nyomozás nem talált orosz összejátszásra utaló jelet, ezért bedobták az ukrán ügyet. Várhatóan ezután is jönni fog egy újabb nyomozás vagy egy újabb ügy, és ez egészen addig fog tartani, amíg Trump fel nem áll az elnöki székből.
Stratégiai szempontból nehezen érhető, hogy a demokraták miért törték ennyire magukat, hogy megbuktassanak egy olyan elnököt, aki csak egy hajszállal tudta legyőzni minden idők egyik legnépszerűtlenebb demokrata jelöltjét. Ha valaki visszanézi a 2017-es év sajtóját, megállapíthatja, hogy akkor még egyik oldal se adott annak sok esélyt, hogy Trump esetleg kap még négy évet.
Egészen más lenne a helyzet, ha hagyták volna Trumpot, és inkább megfelelő jelöltet keresnek.
Trump korábbi szavazóinak végig kellett néznie, hogy az általuk megválasztott elnököt minden eszközzel megpróbálják megbuktatni, őket pedig rasszistának, xenofóbnak, vaskalaposnak és hülyének titulálják.
Így a demokraták azzal, hogy három éve azon munkálkodnak, hogy valahogy kirúgják az elnököt, pont azt tették lehetővé, hogy Trumpnak legyen esélye arra, hogy újraválasszák.
