Libanoni sajtóbeszámolók szerint háromoldalú megegyezést kötne Izrael a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel és a Hamásszal.
Újabb hírek láttak napvilágot azzal a tervvel kapcsolatban, amit gyakran az „évszázad megegyezéseként” emlegettek, és aminek napvilágra kerülő részleteit közel két éve kíséri kiemelt figyelemmel a világsajtó.
Ami volt, elmúlt
A Jared Kushner nevével fémjelzett projekt egyik — és eddig szinte egyetlen — megvalósult sikerere egy júniusi gazdasági konferencia volt Bahreinban.
A Trump-adminisztráció 50 milliárd dolláros közel-keleti gazdasági terve egy globális befektetési alap létrehozását szorgalmazta a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, valamint egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosó építését Ciszjordánia és a Gázai-övezet összekapcsolására.
A kétnapos nyári rendezvényen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetői — köztük Christine Lagarde — is részt vettek, ám a palesztin vezetők tartották magukat a bojkotthoz, amit korábban kihirdettek. Izrael kormányának képviselői nem kaptak meghívást — a Fehér Ház indoklása szerint azért, hogy sikerüljön „politikamentessé” tenni a konferenciát.
A terv politikai részéről azóta sem kerültek elő információk. Eredeti számítások szerint a szeptemberben tartott izraeli választásokat követően hoztak volna nyilvánosságra újabb részleteket, ám a sikertelen kormányalakítás átírta a számításokat.
Mint lapunk is beszámolt róla, a washingtoni javaslatcsomag jégnek ütközéséről már szeptemberben is szóltak feltételezések, amit megerősíteni látszott az is, hogy az amerikai kormány addigi közel-keleti tanácsadója, Jason Greenblatt — aki kulcsszerepet játszott a terv kidolgozásában — szeptemberben bejelentette lemondását.
Új tervek születnek?
Hétfőn újabb feltételezések láttak napvilágot a terv jövőjéről: libanoni sajtóértesülések szerint háromoldalú megegyezés várható Izrael, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a Hamász terrorszervezet között — derül ki a The Times of Israel írásából.
Az amúgy Hezbollah-közeli Al-Mayadeen szerint Amerika felfüggesztené az Izraelnek járó támogatásokat, ha elvetné a tervet, amiben egy „Új Palesztina” megalkotása is szerepel Ciszjordánia (tehát Júdea és Szamária) és Gáza egyes területeit összevonva. Továbbá, libanoni jelentések szerint a jövőben Szaúd-Arábia kaphatna jelentős befolyást a Templom-hegyen — aminek felügyeletében jelenleg Jordánia játszik vezető szerepet.
Szintén a felvetett tervek között szerepel állítólag annak a folyosónak a kiépítése is, amivel Gázát és Ciszjordániát kötnék össze (és amiről korábban is szóltak beszámolók), illetve egy földalatti vízvezetéket is eljuttatnának ezekre a területekre. A libanoni források olyan részleteket is tudni vélnek, mint hogy a függőfolyosót egy kínai vállalat építené fel, 30 méterrel a föld fölött, miközben Izrael felügyelné a kivitelezési munkákat.
Információk szerint a béketerv a palesztinok részéről teljes lefegyverzést követelne — beleértve a Hamász erőit–, és az újonnan születő palesztin állam sem rendelkezhetne saját katonasággal, helyette az izraeli hadsereg biztosítaná a lakosság biztonságát külső támadások esetén.
Jeruzsálem ügyében állítólag továbbra is a városi önkormányzat lenne felelős, ám a Kelet-Jeruzsálemben élők a palesztin állam polgárai lennének, és oktatási kérdésekben maguk döntenének sorsukról. A zsidókat és arabokat állítólag eltiltanák attól, hogy egymás között adjanak el ingatlanokat.
A jelentés szerint Gázát illetően is változások történnének: Egyiptom újabb területeket adna át, ahol gyárakat, egy repülőteret és más gazdasági célú létesítményeket hoznának létre — noha az észak-afrikai ország mindeddig tagadta az ilyen forgatókönyvek lehetőségét a múltban.
A közzétett információk szerint egy évvel a terv megvalósulása után választásokat is tartanának a palesztin területeken, és öt éven belül saját repülőtérrel, illetve kikötővel is gazdagodnának. A választásokat követően az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyok három évig tartó szabadságot kapnának.
Az eddig nehezen elképzelhető tervekről szóló beszámolók szerint több nemzet, illetve az USA mellett az EU és a Perzsa-öböl országai menti államok is készek lennének támogatni azokat. Közösen 30 milliárd dollárt adnának a következő öt évre, hogy megvalósuljon az Új Palesztina „álma” — Amerika 20 százalékkal, míg az EU 10 és az Öböl menti államok 70 százalékkal szállnának bele a költségekbe.
Amerika nem reagált
A híreket mindeddig amerikai részről nem kommentálták. Bár úgy tűnik, a Kongresszus nem szívesen áldozna még több pénzt a grandiózus terv továbbfejlesztésére, többen hangsúlyozták: a most napvilágot látott pontok jelentősen eltérnek azoktól, amiket Jared Kushner eddig elárult a tervekről.
Szintén megkérdőjelezhetővé teszi a feltételezéseket Mike Pompeo legutóbbi megnyilvánulása, amit Izrael kapcsán tett. Az amerikai külügyminiszter ugyanis egyelőre semmilyen gesztust nem mutatott, ami nagyszabású változást ígérne országa közel-keleti politikájában. Sőt, hétfőn ismét leszögezte: Barack Obama Izrael-ellenes irányvonalával szakítva a Trump-kormány visszatért Ronald Reagan egykori amerikai elnök álláspontjához a kérdésben.
Mint nemrég beszámoltunk róla, Pompeo novemberben úgy fogalmazott:
“Miután alaposan áttanulmányozta a jogi vita mindkét oldalát, a kormány arra jutott, hogy Reagan elnökkel ért egyet az ügyben. Izraeli polgári települések létesítése a Nyugati Parton önmagában nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal.”
Akkor David Friedman, Amerika izraeli nagykövete azt mondta, szerinte az új irány előmozdíthatja az izraeli-palesztin békét. Noha nem sokkal később 106 demokrata képviselő nyílt levélben fejezte ki ellenkezését, amire Pompeo most reagált és „bolond álláspontnak” nevezte az amerikai baloldal véleményét.
