A holokauszt óta most először fordul elő, hogy egy nemzetközi bíróság nemcsak egyes személyeket, hanem egy konkrét államot tesz felelőssé népirtás elkövetéséért.
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra a következtetésre jutott, hogy észszerűen megállapítható: a mianmari biztonsági erők népirtó szándékkal léptek fel a rohingja lakossággal szemben, és megsértették az 1948-as népirtásról szóló egyezményt.
A The Jerusalem Post értékelése szerint a döntés jelentős hatással lehet Dél-Afrika Izrael ellen indított népirtási perére is, amely a gázai háború miatt indított a zsidó állam ellen.
Mianmar a vádlottak padján
„A bíróság megállapítja, hogy az elé terjesztett bizonyítékok összességükben alátámasztják azt az észszerű következtetést, hogy a mianmari biztonsági erők népirtó szándékkal jártak el”
– jelentette ki csütörtökön Hágában Ivaszava Judzsi, a Nemzetközi Bíróság bírája.
A mianmari hadsereg 2017-es katonai művelete során mintegy 10 ezer rohingja muszlimot öltek meg, több százezer embert pedig a szomszédos Bangladesbe űztek. Két évvel később, 2019. november 11-én Gambia keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bíróságon, azzal vádolva Mianmart, hogy megsértette az 1948-as népirtási egyezményt a rohingja kisebbséggel szemben.
Mianmar következetesen visszautasította a népirtás vádját, és azzal érvelt, hogy fegyveres milíciák támadásaira válaszul lépett fel. A Nemzetközi Bíróság csütörtökön mégis arra a megállapításra jutott, hogy a mianmari biztonsági erők népirtást követtek el az ország rohingja muszlim kisebbsége ellen, és széles körben alkalmaztak szexuális erőszakot is.
Az ICJ elismerte, hogy a népirtási egyezmény megsértésének bizonyítása rendkívül magas követelményeket támaszt, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben Mianmar célja a rohingja közösség egy részének megsemmisítése volt.
Elegendő bizonyítékot találtak a népirtás megállapításához
Ivaszava bíró szerint a mianmari fellépés mértéke, jellege és módszerei „jóval túlmutattak azon, ami a lakosság megbüntetéséhez szükséges lett volna, és inkább a közösség jelentős részének elpusztítására irányuló szándékra utalnak”.
„A bíróság álláspontja szerint Mianmar intézkedéseire az egyetlen észszerű magyarázat az a szándék, hogy megsemmisítsék az észak-rakhine-i rohingja lakosság jelentős részét”
– fogalmazott Ivaszava.
A bíróság azt is megállapította, hogy Mianmar nem tett eleget a népirtás elkövetőivel szembeni nyomozási és büntetőeljárási kötelezettségének, és nem gondoskodott a felelősök megbüntetéséről sem. Ezzel a népirtási egyezmény I., IV. és VI. cikkét is megsértette.
Az ítélet egyik figyelemre méltó megállapítása szerint a lakóépületek kiterjedt lerombolása akkor is megalapozhatja a népirtás megállapítását, ha nem jár együtt konkrét személyek megölésével. A bíróság azt is kimondta, hogy egy ország felelősségre vonható mások, akár nem katonai szereplők által elkövetett cselekményekért is, ha nem tesz lépéseket azok megakadályozására. A két megállapítás a jövőbeli népirtási ügyekben is fontos precedenst teremthet.
A Nemzetközi Bíróság emellett úgy ítélte meg, hogy a rohingja áldozatok 1,2 százalékának megölése is elegendő lehet a népirtás megállapításához: a 815 ezer fős érintett népességből mintegy 10 ezer embert öltek meg. Ez jelentősen alacsonyabb áldozatszámot jelent annál, mint ami a holokauszt vagy a ruandai népirtás esetében történt (holokauszt során hatmillió zsidót gyilkoltak meg, Ruandában pedig a becslések szerint több mint 800 ezer embert).
A precedensértékű döntés Izraelt is érintheti
A holokauszt óta ez az első alkalom, hogy egy nemzetközi bíróság egy államot tesz felelőssé népirtás elkövetéséért. A testület korábban magánszemélyeket már elítélt népirtás miatt, köztük Jean Kambandát, Ruanda egykori miniszterelnökét, valamint Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát.
Fontos látni, hogy a népirtás jogi küszöbe rendkívül magas. Ha nem áll rendelkezésre kifejezett népirtási program, a bíráknak arra kell jutniuk, hogy a bizonyítékok alapján a népirtó szándék az egyetlen észszerű következtetés.
A Nemzetközi Bíróság 2007-ben népirtásnak minősítette a srebrenicai mészárlást, ugyanakkor nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy Szerbiát közvetlenül felelőssé tegye annak elkövetéséért. Azt viszont megállapította, hogy Belgrád nem tett eleget a mészárlás megakadályozására vonatkozó kötelezettségének.
A The Jerusalem Post szerint a csütörtöki döntés jelentős hatással lehet Dél-Afrika Izrael ellen indított népirtási perére is, amely a gázai háborúval kapcsolatos.
Az ítélet egyes megállapításai ugyanis megnehezíthetik Izrael védekezését, mivel az izraeli lap értelmezése szerint alacsonyabbra helyezik azt a bizonyítási küszöböt, amelynek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy államot népirtásért felelősnek lehessen nyilvánítani.
Kép: Wikimedia Commons/ DFID - UK Department for International Development











