Az ENSZ öt új bírót választott a hágai Nemzetközi Bíróságra, köztük olyan jogászokat, akik korábban Izrael ellen foglaltak állást, vagy részt vettek az országot érintő nemzetközi jogi eljárásokban. Izrael ENSZ-nagykövete szerint a kinevezések súlyos kérdéseket vetnek fel a bíróság pártatlanságával kapcsolatban.
Az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa szerdán öt bírót választott a hágai Nemzetközi Bíróságra (ICJ), akik 2027. február 6-tól kilencéves mandátummal, 2036-ig tölthetik be tisztségüket. A megválasztott bírák a jordániai Mahmoud Daifallah Hmoud, a brit Dapo Akande, a francia François Alabrune, a kenyai Phoebe Okowa és a szingapúri Rena Lee. Közülük Hmoud és Okowa már korábban is a bíróság tagja volt, most teljes kilencéves mandátumot kaptak.
Izrael számára azonban a választás különös jelentőséggel bír, mivel az új bírák közül többen korábban részt vettek Izrael ellen indított vagy az ország politikáját vizsgáló nemzetközi jogi eljárásokban.
A hágai testület előtt jelenleg is folyamatban van a Dél-Afrika által 2023 decemberében kezdeményezett per, amelyben Izraelt a népirtásról szóló egyezmény megsértésével vádolják a Gázai övezetben folytatott hadműveletei miatt. Izrael határozottan visszautasítja a vádakat, hangsúlyozva, hogy a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását követően önvédelemből lépett fel.
A jordániai bíró korábban népirtással vádolta Izraelt
A legélesebb izraeli kritikát Mahmoud Daifallah Hmoud megválasztása váltotta ki. A jordániai diplomata és jogász korábban országa ENSZ-nagyköveteként, valamint a jordán külügyminisztérium jogi tanácsadójaként tevékenykedett. Már a 2004-es, az izraeli biztonsági kerítéssel kapcsolatos hágai eljárásban is szerepet vállalt, később pedig részt vett a Júdea–Szamária és Kelet-Jeruzsálem jogi helyzetével foglalkozó 2024-es eljárásban.
Hmoud 2023 októberében, mindössze néhány héttel a Hamász terrortámadása után az ENSZ Biztonsági Tanácsában háborús bűncselekményekkel és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Izraelt. Később az izraeli katonai műveleteket „etnikai tisztogatásnak” és „népirtásnak” is nevezte.
„Vajon képes lesz pártatlanul eljárni Izrael ügyében egy olyan bíró, aki egy hónappal az október 7-i mészárlás után tévesen már népirtással vádolta az országot?” – tette fel a kérdést Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete.
Az izraeli diplomata szerint az új bírák szakmai múltja aggodalomra ad okot, megválasztásuk pedig ismét az ENSZ Izraellel szembeni strukturális elfogultságát bizonyítja.
Más bírák is részt vettek Izraelt érintő eljárásokban
A kenyai Phoebe Okowa, a londoni Queen Mary Egyetem nemzetközi jogi professzora 2024 februárjában Namíbia jogi képviseletének tagjaként vett részt abban a hágai eljárásban, amely Izrael palesztin területeken folytatott politikájának jogi következményeit vizsgálta. A bíróság az ügyben 2024 júliusában tanácsadó véleményt adott ki, amelyben jogellenesnek minősítette Izrael folytatódó jelenlétét a vitatott területeken.
A brit Dapo Akande, az Oxfordi Egyetem nemzetközi jogi professzora ugyancsak részt vett ebben az eljárásban, Japán jogi tanácsadójaként.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy Okowa és Akande a palesztin területek jogi helyzetével kapcsolatos tanácsadó eljárásban működtek közre, nem pedig a Dél-Afrika által indított népirtási perben. A Nemzetközi Bíróság szabályzata korlátozza azoknak a bíráknak a részvételét, akik korábban az adott ügyben jogi képviselőként vagy tanácsadóként jártak el, ám a két eljárás jogilag különálló. Korábbi szerepvállalásuk tehát önmagában nem zárja ki őket a folyamatban lévő perből.
A másik két megválasztott bíró, François Alabrune és Rena Lee szintén jelentős nemzetközi jogi tapasztalattal rendelkezik. Alabrune Franciaország hollandiai nagykövete és korábbi külügyi jogi tanácsadó, míg Lee Szingapúr nemzetközi jogi nagykövete, aki különösen a tengerjog területén szerzett elismertséget.
Évekig folytatódhat az Izrael elleni per
A Dél-Afrika által kezdeményezett eljárás várhatóan még hosszú évekig eltart.
A bíróság 2024-ben több ideiglenes intézkedést rendelt el, de mindmáig nem hozott érdemi ítéletet arról, hogy Izrael elkövetett-e népirtást.
A jelenlegi eljárási menetrend szerint Dél-Afrikának 2027 novemberéig kell benyújtania válaszát Izrael érveire, míg Izrael 2029 májusáig reagálhat.
Ez azt jelenti, hogy az újonnan megválasztott bírák részt vehetnek az ügy későbbi szakaszaiban, és akár a végső ítélet meghozatalában is. A Nemzetközi Bíróság tizenöt tagjának elvileg függetlenül, nem pedig saját országuk képviselőjeként kell eljárnia.
Danon szerint azonban komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a korábban Izrael ellen állást foglaló bírák képesek lesznek-e elfogulatlanul megítélni a dél-afrikai keresetet.
„Olyan bírák megválasztása, akik már korábban állást foglaltak Izrael ellen, súlyos árnyékot vet arra, hogy a bíróság képes lesz-e pártatlanul tárgyalni az ügyünket” – figyelmeztetett az izraeli ENSZ-nagykövet.
