Beni Sabti, az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) Irán-szakértője szerint az iráni rezsim mozgástere gyorsan szűkül: a nemzeti valuta zuhanása, a gazdasági elégedetlenség terjedése és a külföldre menekített pénzek egyaránt arra utalnak, hogy Teherán egyre nehezebben képes fenntartani jelenlegi politikáját.
Az izraeli szakértő az Israel Hayom című lapban megjelent elemzésében arról ír, az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy az iráni vezetés felismerte: az Egyesült Államok került fölénybe a Perzsa-öböl olajexportja és a Hormuzi-szoros hajóforgalmának ellenőrzése terén. Miközben egyre több, az Öböl-államokból induló olajszállító tartályhajó haladt át a szoroson, Irán – a Ben Sabti által felvázolt helyzet szerint – egyre kevésbé volt képes saját olaját exportálni, a bevételekhez hozzájutni, illetve beszerezni a gazdaság működéséhez szükséges termékeket.
Harc a Hormuzi-szorosért
Ben Sabti megjegyzi, hogy az Egyesült Államok a Hormuzi-szoros jelentős részét megtisztította az aknáktól, és egyúttal igyekezett megakadályozni, hogy Irán újabb aknákat telepítsen. Washington emellett műholdas megfigyeléssel és a fenyegetések előzetes elhárításával védte a tartályhajókat az iráni támadásoktól. Az izraeli szakértő szerint az Omán partjaihoz közelebb húzódó déli hajózási útvonal szintén működőképes alternatívának bizonyult, így több tucat tanker haladhatott át a Hormuzi-szoroson.
Sabti szerint az elmúlt napokban azonban megtört ez a viszonylagos nyugalom. Az iráni rezsim nem volt hajlandó elfogadni az amerikai és a térségbeli államok növekvő ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett, ezért újabb támadásokat indított. Ezekre Washington súlyos válaszcsapásokkal reagált, amelyek során az Egyesült Államok az izraeli szakértő beszámolója szerint több tucat rakétát indított iráni célpontok ellen. Teherán ezt követően több tucat rakétával támadott amerikai célpontokat, köztük a térség több országában – Jordániában, Kuvaitban és Bahreinben – található amerikai katonai létesítményeket.
Az izraeli elrettentés működik
Az izraeli elemző külön kiemeli, hogy szerinte az izraeli elrettentés ismét működőképesnek bizonyult. Sabti úgy véli, az iráni vezetés tisztában van azzal, hogy egy Izrael elleni támadás esetén az izraeli válasz nem feltétlenül korlátozódna katonai infrastruktúrák és épületek megsemmisítésére, hanem a támadásokért felelős vezetőket is célba vehetné. Emiatt Teherán mindeddig tartózkodott attól, hogy közvetlenül Izraelt támadja.
Az izraeli szakértő szerint az iráni vezetés az amerikai támadások fokozódását arra is felhasználta, hogy ismét az „áldozat” szerepébe helyezze magát. Teherán azt állította, hogy az amerikai csapások során egy esküvő vendégeit is támadás érte – az izraeli szakértő szerint ez az amerikai afganisztáni és más közel-keleti műveleteinek idején már ismert narratíva –, amellyel az iráni rezsim a hazai és a nemzetközi közvélemény együttérzését próbálhatja elnyerni. A Forradalmi Gárda eközben rendszeres közleményekben ígér egyre súlyosabb megtorlást.
Mi a helyzet az iráni gazdasággal?
Sabti szerint azonban a legfontosabb kérdés az, hogy Irán gazdaságilag egyáltalán képes-e továbbra is szembeszállni az Egyesült Államokkal, miközben a Teheránra nehezedő nyomás minden korábbinál nagyobb.
Az iráni riál mélyrepülése tovább folytatódik: egy dollár értéke már megközelíti a 2,15 millió riált. Sabti szerint a helyzet abszurditását jól mutatja, hogy egyes esetekben maga a bankjegy előállításához használt papír is többet érhet, mint a rajta feltüntetett névérték.
Az iráni lakosság körében eközben egyre nagyobb az elégedetlenség, és országszerte gazdasági okokból szerveződnek kisebb tiltakozások. Sabti szerint ez emlékeztethet a januári nagyobb tüntetéssorozatot megelőző időszakra.
Az izraeli szakértő szerint ilyen körülmények között egyre nehezebb elképzelni, hogy Teherán változatlanul folytathassa az eddigi stratégiáját, miközben saját területén is háborús nyomással szembesül, és közben továbbra is jelentős forrásokat biztosít a Hezbollahnak, a húsziknak és az iraki síita milíciáknak.
Sabti értékelése szerint a számok alapján a válasz egyértelmű: Irán súlyosan megszenvedi a háború elhúzódását. Nemcsak a gazdasági helyzet romlik, hanem az iráni biztonsági szerveken belül is egyre nagyobb az elégedetlenség, többek között az elmaradt fizetések miatt. Az iráni vezetés továbbra is ugyanarra az alapvető stratégiára támaszkodik: elegendő fájdalmat próbál okozni az ellenfélnek ahhoz, hogy az végül feladja céljait és visszavonuljon. Sabti szerint azonban az amerikai érdekek ezt nem teszik lehetővé.
Peking sem áll ki feltétel nélkül Teherán mellett
Az izraeli Irán-szakértő szerint a helyzet súlyosságát jelzi, hogy egy magas rangú iráni tisztviselő egy közelmúltbeli interjúban azt állította: még Kína is arra szólította fel Teheránt, hogy nyissa meg a Hormuzi-szorost, hagyjon fel a tartályhajók fenyegetésével és a tranzitdíjak beszedésével, valamint enyhítse az Egyesült Államokkal és Szaúd-Arábiával szembeni ellenséges politikáját.
Sabti arra is felhívja a figyelmet, hogy Kína gazdasági kapcsolatai az Egyesült Államokkal nagyságrendekkel fontosabbak Peking számára, mint az Iránnal folytatott kereskedelem. Elemzése szerint miközben Kína és az Egyesült Államok között évente mintegy 600-700 milliárd dollár értékű kereskedelem zajlik, az Iránnal folytatott kereskedelem mindössze körülbelül 10 milliárd dollár.
Peking ezért nem fogja feláldozni az amerikai kapcsolatot Irán kedvéért.
Az izraeli szakértő szerint Kína és Oroszország az elmúlt években gyakran geopolitikai eszközként, illetve az Egyesült Államokra gyakorolt nyomásgyakorlás részeként használta Iránt. Ha azonban Teherán elveszíti ezt a szerepét, vagy valamelyik nagyhatalom jobb alkupozíciót talál, Irán könnyen magára maradhat – ahogyan Sabti szerint erre a történelemben más hatalmak esetében is volt már példa.
Hübrisz vagy kapituláció
Beni Sabti végkövetkeztetése szerint az iráni rezsim előtt egyre kevesebb lehetőség marad. Úgy véli, Teheránnak néhány hónapon belül meg kell hátrálnia az Egyesült Államokkal szemben, ellenkező esetben a gazdasági összeomlás és a külső nyomás együttesen olyan folyamatot indíthat el, amely a rezsim részleges vagy akár teljes összeomlásához vezethet.
Az izraeli szakértő szerint már olyan hírek is napvilágot láttak, hogy egyes magas rangú iráni tisztviselők jelentős összegeket sikkasztanak el, majd a pénzzel együtt Nyugatra menekülnek. Ez Sabti értékelése szerint annak a jele lehet, hogy a rendszer egyes vezetői már saját túlélésüket próbálják biztosítani.
Sabti úgy látja, hogy egyelőre a hatalomban maradt, idős iráni tábornokok gőgje akadályozza a vezetést abban, hogy felismerje a helyzet valódi veszélyét és irányt váltson. Ezek a parancsnokok azokat a vezetőket követték a hatalomban, akiket Izrael korábban kiiktatott. Az izraeli szakértő szerint azonban a jelenlegi irányvonal fenntartása végül rendkívül súlyos árat követelhet, akár a rendszer teljes összeomlását is magával hozhatja.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt írta és automatikus időzítéssel jelent meg.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 06:07
2020. január 5. - 08:302022. december 15.
- 09:272022. június 21.
