Irán ballisztikus rakétacsapással válaszolt az amerikai műveletekre.
Az amerikai erők vasárnap iráni rakétaindító állásokat támadtak a Hormuzi-szoros térségében. Ez volt Washington első katonai akciója Irán ellen egy hónapja, és ezzel ismét kiéleződtek a harcok. Irán röviddel később megtorló csapást hajtott végre: az Iszlám Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákkal támadott amerikai katonai támaszpontokat Jordániában.
Újra fellángolt az iráni háború
Tim Hawkins, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) szóvivője szerint az amerikai erők azt észlelték, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda egységei rakéták, illetve tengeri aknák indítására készültek a szorosban. Az amerikai hadsereg egy héttel korábban fejezte be a tengeri aknák eltávolítását a Hormuzi-szoros nemzetközi hajózási útvonalairól.
Iráni félhivatalos hírügynökségek robbanásokról számoltak be a szorosban található Larak-sziget közelében. Az IRGC később közölte, hogy az amerikai támadásban „több harcosunk és honfitársunk mártírhalált halt vagy megsebesült”.
Nem sokkal később a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy az amerikai csapásra válaszul ballisztikus rakétákkal támadta a jordániai King Husszein és Al Azraq amerikai katonai bázisokat.
Az első jelentések szerint a támadásnak nem voltak sérültjei, és károkról sem érkezett beszámoló. „A légvédelmi rendszerek ma hajnalban nyolc, a királyság légterét megsértő rakétát fogtak el” – közölte a jordániai hadsereg.
Gazdasági offenzíva Irán ellen
A harcok mindössze néhány nappal azután újultak ki, hogy a Trump-adminisztráció jelezte: a háború lezárása érdekében a katonai fellépés helyett elsősorban az Iránra nehezedő gazdasági nyomás fokozására helyezné a hangsúlyt. Az új stratégia központi eleme annak kilátásba helyezése, hogy szankciókkal és egyéb intézkedésekkel sújtanak minden olyan országot vagy szervezetet, amely továbbra is üzleti kapcsolatokat tart fenn Teheránnal.
Az Egyesült Államok 1979 óta folyamatosan alkalmaz különböző szankciókat Iránnal szemben. Ezeket Donald Trump első elnöksége idején, 2018 után jelentősen kibővítették a nukleáris megállapodásból (JCPOA) való kilépést követően.
A most bejelentett intézkedések azonban több ponton is új szintet jelentenek.
Washington célja ezúttal nem egyszerűen az iráni olajexport csökkentése vagy egyes bankok kizárása az amerikai fizetőeszköz, a dollág uralta pénzügyi rendszerből, hanem Irán minden jelentős gazdasági kapcsolatának felszámolása, függetlenül attól, hogy az a világ mely országán keresztül zajlik.
Scott Bessent szerint az Egyesült Államok olyan pénzügyi offenzívát készít elő, amelynek célja, hogy gyakorlatilag megszüntesse Irán hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
Az új csomag egyik legfontosabb eleme az úgynevezett másodlagos (secondary) szankciók kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy nemcsak iráni vállalatok vagy bankok kerülhetnek feketelistára, hanem:
- kínai bankok,
- dubaji pénzváltók,
- török vagy ománi kereskedők,
- hajózási társaságok,
- biztosítók,
- kikötőüzemeltetők,
- valamint bármely ország pénzügyi intézményei,
ha részt vesznek az iráni kereskedelem finanszírozásában vagy lebonyolításában. Ez különösen érzékenyen érintheti Kínát, amely jelenleg az iráni olajexport több mint 90 százalékát vásárolja fel.
- 06:07
2020. január 5. - 08:08
2026. július 14. - 09:33
2026. július 20.
