A Reuters forrásai szerint az iráni háború során az amerikai hadsereg állítólag nagyrészt felélte nagy pontosságú, nagy hatótávolságú rakétakészleteit.
A fogyatkozó rakétaarzenál a szakértők szerint hosszabb távon az Egyesült Államok elrettentő képességét is gyengítheti Oroszországgal és Kínával szemben.
Megcsappant az amerikai rakétaarzenál
A Reuters három, a készletek állapotát ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai hadsereg az iráni konfliktus öt hónapja alatt szinte teljesen kimerítette nagy pontosságú föld-föld rakétakészleteit. Az érintett fegyverek közé tartozik az Army Tactical Missile System (ATACMS), valamint annak modernebb utódja, a Precision Strike Missile (PrSM). Két forrás szerint ezekből a rakétákból „gyakorlatilag az összeset” felhasználták.
Egy harmadik forrás azt állította, hogy az Egyesült Államok a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek globális készletének csaknem felét is bevetette.
Egy negyedik, az adatokhoz hozzáférő forrás szerint az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) ugyan szinte teljesen felhasználta a konfliktus kezdetén rendelkezésére álló szárazföldi indítású rakétákat, de ezeket részben más térségekben tárolt amerikai készletekből sikerült pótolni.
A Fehér Házat is megkeresték a rakétakészletek állapotával kapcsolatban. Donald Trump amerikai elnök azt válaszolta, hogy az Egyesült Államoknak „messze több lőszere van, mint bárki másnak a világon”, sőt több, mint amennyire szüksége van. Hozzátette, hogy az amerikai hadiipari vállalatok minden korábbinál nagyobb ütemben gyártják az új fegyvereket és lőszereket.
Miért alakul ki ez a helyzet?
Elemzők valóban úgy látják, hogy egyes fegyvertípusok – köztük a tüzérségi lövedékek és több rakétarendszer – gyártása rekordtempóban zajlik. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy elhúzódó, nagy intenzitású konfliktus esetén ezek a készletek így is gyorsan elégtelenné válhatnak. A Lockheed Martin és a Raytheon, amelyek az említett rakéták gyártásában kulcsszerepet játszanak, egyelőre nem kommentálták az értesüléseket.
A Reuters szerint a nagy hatótávolságú rakéták gyors fogyásához az is hozzájárult, hogy Donald Trump elnök kerülni kívánta a pilóták életét veszélyeztető légi csapásokat, ezért több esetben inkább földi indítású precíziós rakétákat vetettek be iráni célpontok ellen.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, nemcsak a támadó-, hanem a védelmi fegyverkészletek is jelentősen megcsappantak. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) múlt heti jelentése szerint február és július között az Egyesült Államok Patriot elfogórakéta-készletének mintegy 65 százalékát használta fel, míg a THAAD rakétaelhárító rendszer elfogórakétáinak állománya legalább 38 százalékkal csökkent. Ezek a rendszerek a világ leghatékonyabb ballisztikus rakéták elleni védelmi eszközei közé tartoznak, a Patriot rakétákra pedig Ukrajnának is nagy szüksége van az orosz légitámadások elhárításához.
A Patriot-rakétakészletek pótlására nemrég rekordösszegű megrendelést adott le a Pentagon.
Mit érdemes tudni az ATACMS és PrSM rakétákról?
Az MGM-140 ATACMS az amerikai hadsereg egyik legismertebb nagy hatótávolságú föld-föld rakétája, amelyet a Lockheed Martin fejlesztett ki. A HIMARS és az M270 MLRS rakéta-sorozatvető rendszerekből indítható, és változattól függően 165-300 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. A rakéta GPS- és inerciális navigációt alkalmaz, így rendkívül pontos csapásmérésre képes parancsnoki központok, légvédelmi rendszerek, repülőterek vagy logisztikai létesítmények ellen. Az ATACMS több konfliktusban is bizonyította hatékonyságát, az ukrajnai háborúban pedig különösen fontos szerepet játszott az orosz hátországi célpontok elleni precíziós támadásokban.
A Precision Strike Missile (PrSM) az ATACMS leváltására fejlesztett új generációs amerikai rakéta, amely szintén a HIMARS és az M270 indítóállványokról alkalmazható. Korszerűbb hajtóműve és irányítórendszere révén jóval nagyobb hatótávolságot biztosít – a jelenlegi változatok meghaladják az 500 kilométert, a későbbi verziók pedig ennél is messzebbre képesek eljutni.
A PrSM kisebb méretének köszönhetően egy indítókonténerben kétszer annyi rakéta fér el, mint ATACMS-ből, ami jelentősen növeli a tűzerőt. A fejlesztés célja, hogy az amerikai haderő a jövőben nagy pontosságú, gyors reagálású csapásmérő képességgel rendelkezzen olyan ellenfelekkel szemben is, mint Kína vagy Oroszország.
- 17:30
2026. március 5. - 09:15
2026. március 26. - 15:00
2026. január 12.
