Hosszú sorok a benzinkutaknál, elszabaduló drágaság és egyre fokozódó elnyomás jellemzi az irániak mindennapjait. A lakosok egyre növekvő kétségbeesésről számolnak be, és kijelentik, hogy nemzetközi támogatással újra tüntetni akarnak.
Iránban egyre súlyosbodik a gazdasági és társadalmi válság. Az izraeli N12 csatornával folytatott beszélgetések során teheráni és mashadi lakosok olyan mindennapokról számoltak be, amelyeket egyre inkább az alapvető szükségletekért folytatott küzdelem határoz meg – számol be a Haolam német zsidó portál.
A benzinkutak előtt kígyózó hosszú sorok, az áramkimaradások, a vízhiány, a munkahelyek hiánya és a rohamosan emelkedő árak sokak számára a legszükségesebbre redukálták az életet.
A súlyos gazdasági válság általános képét a legfrissebb nemzetközi jelentések is megerősítik. A Reuters szombaton Maszud Pezeskian elnökre hivatkozva arról számolt be, hogy az iráni külkereskedelem 35 százalékkal csökkent, az éves infláció pedig mára elérte a 66 százalékot. Az AP is dokumentálta az elmúlt napokban a benzinkutak előtt egyre hosszabbodó sorokat, valamint sok iráni félelmét az ellátási hiányoktól.
Egyre súlyosabb a válság Iránban
Az egyik megszólaltatott teheráni lakos arról számolt be, hogy az emelkedő árak mára már a mindennapi élet szinte minden területét érintik. Ennek okai összetettek: a háború, a szigorított amerikai szankciók és a külkereskedelmi korlátozások további nyomást gyakorolnak az iráni gazdaságra – írja a lap.
Washington a közelmúltban ismét jelentősen kiterjesztette a rezsim gazdasági hálózatai ellen indított kampányát. Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus 24-én bejelentette az „Operation Economic Outcast” elindítását, amely elsősorban a rezsimet, a Forradalmi Gárdát és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek bevételi forrásait és nemzetközi pénzügyi kapcsolatait célozza meg.
A gazdasági nehézségekkel párhuzamosan fokozódik a politikai represszió is.
Az N12 által megkérdezett irániak a Baszidzs, a Forradalmi Gárda és a rendőrség fokozódó kontrolljáról számoltak be. Teheránban ellenőrzőpontok és járőrök vannak, a biztonsági erők megállítják az embereket, és esetenként ellenőrzik a mobiltelefonjaikat.
Egyikük elmondása szerint már a tüntetésekről vagy ellenzéki személyiségekről készült felvételek is letartóztatáshoz vezethetnek. Az Amnesty International az országos tiltakozások után arról számolt be, hogy több ezer embert önkényesen letartóztattak, és jelentős a kínzás, a tisztességtelen eljárások és a halálos ítéletek kockázata.
Az Iran Human Rights július végéig legalább 444 kivégzést dokumentált csupán 2026-ban, köztük számos olyan személyét, akiket a tüntetésekkel összefüggésben ítéltek el.
Veszélyes terepre kényszerülnek a gyerekek a szegénység miatt
Megrendítő esetekről számol be az Iran International: a gazdasági nehézségek és a stabil munkahelyek hiánya arra kényszeríti az iráni határvidékeken élő gyermekeket és tinédzsereket, hogy „kolbari”-ként dolgozzanak – ez az a veszélyes tevékenység, amelynek során pénzért árukat szállítanak a hegyvidéki határokon át.
„Az a tény, hogy egy tinédzser olyan útvonalra indul, ahol fennáll a lelövés, az aknarobbanás vagy a baleset veszélye – akár azért, hogy segítsen a családjának, akár azért, hogy fedezze az iskolai és megélhetési költségeit -, komoly figyelmeztetésnek kell lennie a társadalom számára” – nyilatkozta Abdollah Belvasi munkaügyi aktivista. „Egy gyermeknek az iskolapadban kellene ülnie, nem pedig a kolbari útvonalon.”
A szegénység és a bizonytalan háztartási jövedelmek egyre nagyobb mértékben érintik az iráni határok mentén élő családok gyermekeit
– mondta Belvasi. Irán évek óta magas inflációval, a valuta gyengülésével és munkanélküliséggel küzd, ami aláássa a vásárlóerőt, és sok háztartás számára egyre nehezebbé teszi az alapvető megélhetési költségek fedezését. A munkahelyhiány miatt sok fiatal – köztük egyetemi diplomások és kiváló sportolók is – kénytelen választani a halálos kockázattal járó kolbari és az otthonuktól és családjuktól való elvándorlás között,
Képünkön: hosszú sorok egy teheráni benzinkútnál. Fotó: AFP
