A háború és a tengeri blokád tönkreteszi az iráni gazdaságot. Az infláció meghaladja a 70%-ot, az ipar leállt, az internet nem működik, rekordszinten a munkanélküliség. A Forradalmi Gárda a kompromisszum vagy a háború folytatása mellett dönthet – írja riportjában a Ynet.
Infláció, korrupció és nemzetközi szankciók: Irán gazdasága már az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának kitörése előtt is súlyos válságban volt – írja a Ynet izraeli hírportál.
2022-ben még 700 dollár volt a havi fizetés, ez mára 400 dollárra esett vissza, miközben egyre több család csúszott a szegénységi küszöb alá, és küzd azért, hogy gyermekeinek még a legalapvetőbb ételt is az asztalra tehesse.
A háború elsősorban azokat az irániakat sújtotta, akiknek már semmijük sem maradt – állapítja meg a lap.
Az éves infláció 70% körül tombol, a rial minden idők legalacsonyabb szintjére zuhan, az internet nem működik, és a munkanélküliség egyetlen szektort sem kímél. Hogyan hat mindez a háború kimenetelére?
Iráni gazdaság: ven-e még mélyebb?
A várakozások szerint Irán helyzete csak tovább romlik, becslések szerint 4,1 millió ember kerül a szegénységi küszöb alá. És ez még az olajexport-bevételek csökkenéséből várható veszteségek pusztító hatásának kiszámítása előtt van – írja a Ynet.
Több százezren nem tudnak visszatérni a munkába a hatalmas bombázások során megsemmisült gyárakba, üzemekbe, üzletekbe és irodákba, köztük olyan hatalmas acél- és petrolkémiai komplexumokba, amelyek több ezer munkavállalót foglalkoztattak. Még azok is megszenvedték a következményeket, akiket a bombázások fizikailag nem érintettek.
Az importcsatornákban bekövetkezett késések és zavarok alapvető termelési anyagok hiányához vezettek. Az infláció, a recesszió és a meredeken emelkedő munkanélküliség az áruk és szolgáltatások iránti kereslet teljes visszaeséséhez vezetett. Több tízezer munkavállalót bocsátottak el fizetés nélkül, köztük a légiközlekedési szektor összes alkalmazottját.
A sok hirtelen elbocsátás, az internet-szolgáltatások hiányával párosulva, hatalmas nyomást gyakorolt Irán szociális rendszerére, amely már így is megroppant a országos szegénység terhe alatt.
A szociális ellátás, a társadalombiztosítás és a jövedelemtámogatási szolgáltatások mostantól sokkal több polgárnak kell ellátást nyújtaniuk, miközben az állami bevételek továbbra is csökkennek – összegzi a gondokat az izraeli lap.
A kormány nem segített az állampolgároknak adókedvezményekkel vagy alacsony kamatozású hitelekkel, ugyanakkor helyénvalónak tartotta a közszféra béreinek 60%-os emelését, és azt, hogy a kormányzati alkalmazottak teljes fizetés mellett otthonról dolgozhassanak. Emellett azt is elvárta a vállalatoktól és a vállalkozásoktól, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel empátiával és önfeláldozással bánjanak munkavállalóikkal.
A súlyos gazdasági helyzet komolyan veszélyezteti a rezsimet
A polgárok problémája nem csupán a súlyos gazdasági helyzet maga, vagy az a tény, hogy fogalmuk sincs, mit tartogat számukra a jövő – és a jövő alatt a holnapot értjük -, hanem az a tény is, hogy elszállt az a reményük, hogy kormányuk kisegíti őket ebből a szégyenletes helyzetből – írja a Ynet.
A januárban Irán-szerte zajló tömeges tüntetéseket főként a súlyos gazdasági helyzet váltotta ki,
és még akkor sem tett a kormány és a hatóságok semmilyen lépést a zavargások vagy a több tízezer tüntető meggyilkolásának megakadályozására.
„Sok kritika érte Trumpot és Izraelt, illetve azt, hogy más országokkal való konzultáció vagy a támadások globális gazdaságokra gyakorolt pusztító következményeinek mérlegelése nélkül indították el azt” – mondta a lapnak egy gazdasági tanácsadó.
„De teljes konszenzus van abban, hogy a jelenlegi politika romboló hatással van Irán gazdaságára. Iránra gyakorolt gazdasági nyomás révén Trumpnak sikerül elérnie azt, amit több ezer repülőgép-bevetés sem tudott.”
Márpedig ez komoly veszélyt jelent a rezsimre nézve. A leghevesebb inflációs hullám főként az alapvető fogyasztási cikkeknél, például a csirkehúsnál, a kenyérnél és a tejtermékeknél érezhető, amelyek ára több tíz százalékponttal emelkedett.
Felkelés vagy teljes körű háború is jöhet
Mivel Trump kijelentette, hogy nem szándékozik feloldani a blokádot, és mivel a lakosság pénzével ma kevesebbet lehet vásárolni, mint a háború előtt, minden feltétel adott egy népi felkeléshez – ami az izraeli lap szerint Trump legnagyobb álma és a rezsim legrosszabb rémálma.
„Lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a helyzet” – áll az Ettela’at című, a rezsimhez közeli újságban megjelent véleménycikkben. „Lehet, hogy a fegyverszünet folytatódik, lehet, hogy tengeri konfliktus alakul ki, vagy akár teljes körű háború is kitörhet.
De ennek a kormánynak nap mint nap gondoskodnia kell 90 millió iráni polgár élelmiszer-, oktatási, egészségügyi, biztonsági, közlekedési, lakhatási, kommunikációs, szociális és alapvető szolgáltatások iránti igényeinek kielégítéséről.
Ehhez éjjel-nappal tartó munka, tervezés, valamint improvizációs képesség és kreatív megoldások keresése szükséges. Ennek a kormánynak új gazdasági tervre van szüksége az új valósághoz, és azt sürgősen végre kell hajtania. De nem biztos, hogy ez lehetséges ebben a rendszerben, különösen egy olyan rendszerben, amelyet állítólag minden nap a háború és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások foglalnak le” – írja szokatlan bátorsággal a rendszerhű iráni lap.
Fotó: NurPhoto via AFP
- 07:53
2026. április 16. - 10:00
2024. április 17. - 10:00
2025. december 28.
