Iránnak nagyon fáj pénzügyileg a Hormuzi-szoros amerikai ellenblokádja.
Donald Trump szerint Irán naponta mintegy 500 millió dollár (156,5 milliárd forint) bevételtől esik el a Hormuzi-szoros körüli amerikai blokád miatt. A növekvő gazdasági nyomás hatására Teherán a kulcsfontosságú hajózási útvonal megnyitását sürgeti.
Irán szívesen újranyitná a Hormuzi-szorost
„Irán pénzügyileg összeomlóban van! Azonnal meg akarják nyitni a Hormuzi-szorost – éheznek a készpénzre! Napi 500 millió dollárt veszítenek. A hadsereg és a rendőrség panaszkodik, hogy nem kap fizetést” – közölte Trump szerdán a Truth Social felületén.
Az amerikai elnök szerint Irán valójában nem a szoros lezárásában érdekelt, hanem annak megnyitásában, mivel így naponta akár félmilliárd dollár bevételhez juthatna. Szerinte Teherán csak „arcmentésből” beszél a lezárásról, miközben a háttérben a blokád feloldását próbálja elérni.
Trump a héten jelentette be az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbítását is. Elmondása szerint a döntést részben az indokolta, hogy az iráni vezetés megosztott, valamint hogy Asim Munir pakisztáni vezérkari főnök és Shehbaz Sharif miniszterelnök kérésére időt adjanak Teheránnak egy egységes javaslat kidolgozására. Az amerikai elnök közölte: utasította a hadsereget a Hormuzi-szoros blokádjának fenntartására, a tűzszünetet pedig addig hosszabbította meg, amíg Irán elő nem áll javaslatával, és a tárgyalások le nem zárulnak.
Romokban az iráni gazdaság
Irán naponta mintegy 2 millió hordó olajat exportál a Hormuzi-szoroson keresztül, főként Kínába, amely jelentős árengedménnyel vásárol Teherántól. Az export megszakadása gyorsan romba döntheti a már így is háború sújtotta gazdaságot, és tovább fokozhatja a társadalmi elégedetlenséget. Ha a kormány nem tudja fizetni a biztonsági erők bérét, fennáll a veszélye, hogy egy részük megtagadja a szolgálatot, sőt akár a tiltakozókhoz is csatlakozhat. Bár az elmúlt hetek pontos exportadatai nem ismertek, becslések szerint mintegy 158 millió hordó iráni olaj rekedt a tengeren a szoros lezárása miatt.
Ha a rezsim hatóságai nem tudják biztosítani az olajbevételeket az elkövetkező hónapokban, a kulcsfontosságú infrastruktúra – például a főbb iparágak – pusztulása a kormányt az összeomlás veszélyének teheti ki. Egy ilyen eredmény azonban súlyos gazdasági zavarokat és nyomást gyakorolna a régió országaira és a globális gazdaságra.
Az olaj- és a nem olajexport teljes leállása miatt Kína, mint az olcsó iráni olaj egyik fő vásárlója, szintén jelentős kihívásokkal nézne szembe. Belföldön az olajbevételek kiesésének közvetlen hatása a támogatások csökkentésében és az olyan alapvető áruk árának meredek emelkedésében nyilvánulna meg.
Tekintettel arra, hogy Irán exportjának több mint 85%-a a kikötőin halad át, a helyzet kevesebb mint három hónapon belül kritikus pontot érhet el.
Az élelmiszerek és ipari anyagok belföldi termelése – valamint a kisüzemi iparágak, mint például a műanyaggyártás, amelyek Irán mikrogazdaságának kulcsfontosságú részét képezik – súlyos zavarokkal nézne szembe, a digitális kereskedelem és szolgáltatások szinte teljes összeomlásával együtt az elhúzódó internet-leállások miatt.
Még ha a következő három hónapban nem is törnek ki tömeges utcai tüntetések, a folyamatos gazdasági nyomás egy éven belül Irán államilag ellenőrzött és blokád alatt álló gazdaságának teljes összeomlásához vezethet, gyakorlatilag lebontva az ország gazdasági és társadalmi alapjait.
