Szakértők szerint Irán gazdasága akár három hónapon belül teljesen összeomolhat egy teljes amerikai tengeri blokád esetén.
Egy elemző arra emlékeztetett: Irán korábban egyértelművé tette, hogy ha saját kikötőihez nem fér hozzá, más országokét sem fogja érintetlenül hagyni a térségben.
Tengeri blokáddal az iráni gazdaság ellen
Egy sikeres tengeri blokád egyszerre növelné jelentősen az Egyesült Államok és Irán közötti háború kockázatát – akár az egész régiót bevonva a konfliktusba –, miközben példátlan sokkot okozna a világgazdaságban, különösen Kína számára. Az előrejelzések szerint az olajexporttól erősen függő iráni gazdaság nagyjából három hónap alatt összeomolhatna, amit tömeges utcai tiltakozások kísérnének a támogatások megvágása és az elszabaduló infláció miatt.
Farzin Nadimi, az iráni katonai ügyek szakértője szerint az újabb fegyveres eszkaláció esélye reális: Irán minden eszközzel igyekezhet ellenőrzése alá vonni a Hormuzi-szorost, ami könnyen kiélezheti az amerikai-iráni összecsapásokat. Az Iráni Forradalmi Gárda válaszként gyorsnaszádokat vethet be támadó vagy zavaró műveletekhez, újabb aknákat telepíthet, nehezíthetve a hajózást.
Miközben Washington gyors eredményeket remél a blokádtól, Teherán várhatóan az időhúzásra játszik: lassítani és korlátozni próbálja a tengeri műveleteket, ezzel növelve a nyomást a globális olajpiacokra és a világgazdaságra. Nadimi szerint az iráni vezetés korábban már jelezte: ha elzárják saját kikötőitől, kész más országok kikötőit is célba venni. Egy sikeres blokád esetén drónokkal, pilóta nélküli hajókkal vagy rakétákkal támadhatnák a tengeri forgalmat fenntartó államok infrastruktúráját, ami ismét nyílt háborúhoz vezethetne az Egyesült Államokkal – és nagy valószínűséggel Izraellel is.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza: egy tengeri blokád hatása nem azonnali, és az egyre növekvő feszültség könnyen teljes körű regionális háborúba torkollhat.
A Hormuzi-szoros körüli helyzet romlása miatt – ahol Irán saját ellenőrzését hangsúlyozza, sőt akár díjfizetést is kilátásba helyez a hajók számára – Izrael is készülhet az iráni célpontok elleni katonai műveletek újraindítására. Egy ilyen forgatókönyvben a Forradalmi Gárda – amely gyakorlatilag átvette az irányítást az ország felett – már a hatalma megőrzéséért harcolna, vagy egyes elemzők szerint kiterjesztheti a „felperzselt föld” stratégiáját nemcsak Iránon belül, hanem a teljes térségben.
Romokban az iráni gazdaság
Irán naponta mintegy 2 millió hordó olajat exportál a Hormuzi-szoroson keresztül, főként Kínába, amely jelentős árengedménnyel vásárol Teherántól. Az export megszakadása gyorsan romba döntheti a már így is háború sújtotta gazdaságot, és tovább fokozhatja a társadalmi elégedetlenséget. Ha a kormány nem tudja fizetni a biztonsági erők bérét, fennáll a veszélye, hogy egy részük megtagadja a szolgálatot, sőt akár a tiltakozókhoz is csatlakozhat. Bár az elmúlt hetek pontos exportadatai nem ismertek, becslések szerint mintegy 158 millió hordó iráni olaj rekedt a tengeren a szoros lezárása miatt.
Ha a rezsim hatóságai nem tudják biztosítani az olajbevételeket az elkövetkező hónapokban, a kulcsfontosságú infrastruktúra – például a főbb iparágak – pusztulása a kormányt az összeomlás veszélyének teheti ki. Egy ilyen eredmény azonban súlyos gazdasági zavarokat és nyomást gyakorolna a régió országaira és a globális gazdaságra.
Az olaj- és a nem olajexport teljes leállása esetén Irán államgazdasága napi körülbelül 400 millió dolláros veszteséget szenvedhet el, míg Kína, mint az olcsó iráni olaj egyik fő vásárlója, szintén jelentős kihívásokkal nézne szembe. Belföldön az olajbevételek kiesésének közvetlen hatása a támogatások csökkentésében és az olyan alapvető áruk árának meredek emelkedésében nyilvánulna meg.
Tekintettel arra, hogy Irán exportjának több mint 85%-a a kikötőin halad át, a helyzet kevesebb mint három hónapon belül kritikus pontot érhet el.
Az élelmiszerek és ipari anyagok belföldi termelése – valamint a kisüzemi iparágak, mint például a műanyaggyártás, amelyek Irán mikrogazdaságának kulcsfontosságú részét képezik – súlyos zavarokkal nézne szembe, a digitális kereskedelem és szolgáltatások szinte teljes összeomlásával együtt az elhúzódó internet-leállások miatt.
Még ha a következő három hónapban nem is törnek ki tömeges utcai tüntetések, a folyamatos gazdasági nyomás egy éven belül Irán államilag ellenőrzött és blokád alatt álló gazdaságának teljes összeomlásához vezethet, gyakorlatilag lebontva az ország gazdasági és társadalmi alapjait.







