Szakértők szerint Irán gazdasága akár három hónapon belül teljesen összeomolhat egy teljes amerikai tengeri blokád esetén.
Egy elemző arra emlékeztetett: Irán korábban egyértelművé tette, hogy ha saját kikötőihez nem fér hozzá, más országokét sem fogja érintetlenül hagyni a térségben.
Tengeri blokáddal az iráni gazdaság ellen
Egy sikeres tengeri blokád egyszerre növelné jelentősen az Egyesült Államok és Irán közötti háború kockázatát – akár az egész régiót bevonva a konfliktusba –, miközben példátlan sokkot okozna a világgazdaságban, különösen Kína számára. Az előrejelzések szerint az olajexporttól erősen függő iráni gazdaság nagyjából három hónap alatt összeomolhatna, amit tömeges utcai tiltakozások kísérnének a támogatások megvágása és az elszabaduló infláció miatt.
Farzin Nadimi, az iráni katonai ügyek szakértője szerint az újabb fegyveres eszkaláció esélye reális: Irán minden eszközzel igyekezhet ellenőrzése alá vonni a Hormuzi-szorost, ami könnyen kiélezheti az amerikai-iráni összecsapásokat. Az Iráni Forradalmi Gárda válaszként gyorsnaszádokat vethet be támadó vagy zavaró műveletekhez, újabb aknákat telepíthet, nehezíthetve a hajózást.
Miközben Washington gyors eredményeket remél a blokádtól, Teherán várhatóan az időhúzásra játszik: lassítani és korlátozni próbálja a tengeri műveleteket, ezzel növelve a nyomást a globális olajpiacokra és a világgazdaságra. Nadimi szerint az iráni vezetés korábban már jelezte: ha elzárják saját kikötőitől, kész más országok kikötőit is célba venni. Egy sikeres blokád esetén drónokkal, pilóta nélküli hajókkal vagy rakétákkal támadhatnák a tengeri forgalmat fenntartó államok infrastruktúráját, ami ismét nyílt háborúhoz vezethetne az Egyesült Államokkal – és nagy valószínűséggel Izraellel is.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza: egy tengeri blokád hatása nem azonnali, és az egyre növekvő feszültség könnyen teljes körű regionális háborúba torkollhat.
A Hormuzi-szoros körüli helyzet romlása miatt – ahol Irán saját ellenőrzését hangsúlyozza, sőt akár díjfizetést is kilátásba helyez a hajók számára – Izrael is készülhet az iráni célpontok elleni katonai műveletek újraindítására. Egy ilyen forgatókönyvben a Forradalmi Gárda – amely gyakorlatilag átvette az irányítást az ország felett – már a hatalma megőrzéséért harcolna, vagy egyes elemzők szerint kiterjesztheti a „felperzselt föld” stratégiáját nemcsak Iránon belül, hanem a teljes térségben.
Romokban az iráni gazdaság
Irán naponta mintegy 2 millió hordó olajat exportál a Hormuzi-szoroson keresztül, főként Kínába, amely jelentős árengedménnyel vásárol Teherántól. Az export megszakadása gyorsan romba döntheti a már így is háború sújtotta gazdaságot, és tovább fokozhatja a társadalmi elégedetlenséget. Ha a kormány nem tudja fizetni a biztonsági erők bérét, fennáll a veszélye, hogy egy részük megtagadja a szolgálatot, sőt akár a tiltakozókhoz is csatlakozhat. Bár az elmúlt hetek pontos exportadatai nem ismertek, becslések szerint mintegy 158 millió hordó iráni olaj rekedt a tengeren a szoros lezárása miatt.
Ha a rezsim hatóságai nem tudják biztosítani az olajbevételeket az elkövetkező hónapokban, a kulcsfontosságú infrastruktúra – például a főbb iparágak – pusztulása a kormányt az összeomlás veszélyének teheti ki. Egy ilyen eredmény azonban súlyos gazdasági zavarokat és nyomást gyakorolna a régió országaira és a globális gazdaságra.
Az olaj- és a nem olajexport teljes leállása esetén Irán államgazdasága napi körülbelül 400 millió dolláros veszteséget szenvedhet el, míg Kína, mint az olcsó iráni olaj egyik fő vásárlója, szintén jelentős kihívásokkal nézne szembe. Belföldön az olajbevételek kiesésének közvetlen hatása a támogatások csökkentésében és az olyan alapvető áruk árának meredek emelkedésében nyilvánulna meg.
Tekintettel arra, hogy Irán exportjának több mint 85%-a a kikötőin halad át, a helyzet kevesebb mint három hónapon belül kritikus pontot érhet el.
Az élelmiszerek és ipari anyagok belföldi termelése – valamint a kisüzemi iparágak, mint például a műanyaggyártás, amelyek Irán mikrogazdaságának kulcsfontosságú részét képezik – súlyos zavarokkal nézne szembe, a digitális kereskedelem és szolgáltatások szinte teljes összeomlásával együtt az elhúzódó internet-leállások miatt.
Még ha a következő három hónapban nem is törnek ki tömeges utcai tüntetések, a folyamatos gazdasági nyomás egy éven belül Irán államilag ellenőrzött és blokád alatt álló gazdaságának teljes összeomlásához vezethet, gyakorlatilag lebontva az ország gazdasági és társadalmi alapjait.
Ne álmodozzanak, mert az iráni lakosság tűrőképességét nem a new york-i transzvesztitával kell összevetni, aki ha nem kapja meg a kedvenc macskaeledelt a boltban az maga a katasztrófa, kimegy az utcára tüntetni miközben tömi magába hambit, és a Jútúbon mutogatja a rühes macskáját.
Másrészt Irán meg fogja találni a módját, hogy tönkretegye az öbölmenti országok olaj- és gáztkitermelését, kereskedelmét, de ez is az USA célja: Halad előre a világgazdaság romba döntése, legfeljebb Irán is romba dől vele. Már megint felfújnak valamit, hogy másról eltereljék a figyelmet: Hatalmas bajban nem Irán, hanem mi vagyunk, de az a Neokohnt nem érdekli, legfeljebb megint Iránra keni, magukat támadták meg a perzsák az is ki fog derülni.
már tavaly óta mit hónapokra, hetekre van Irán az összeomlástól, 30 éve meg hónapokra az atombomba gyártástól…
Trumpnak nem szabad most feladni! Irán színleli, hogy bármeddig bírja – katonailag/ fegyverkészettel (rakéták-drónok), de ez csak blöff. Tovább kell(ene) szorítani, és eljut az engedékenységig, vagy belső lázadásig, amikor a rendszer végre bukik. Megteszi ezt Trump? Nem hiszem. Szorítja a növekvő elégedetlenség az USA-ban. Ezt nem negligálhatja, jönnek a félidős választások. Félő, hogy beáldozza Izraelt, és félúton abbahagyja, a hármas cél elérése nélkül. (Mint Gazában.) Ne legyen igazam…
Szerintem az is történelmi csoda, hogy Trump eddig bírta tartani a nyomást…
Sajnos amit írtál, Izrael beáldozásáról valós forgató könyv…
Azért imádkozok, hogy pontos hírszerzési információi legyenek az iráni belső állapotokról, mert ennek ismeretében ki tudja számolni , hogy még meddig kell tartani rajtuk a nyomást.
Az eddig általam olvasottak szerint a rezsimen belül a vezetésben éles ellentét van: az elnök és környezete attól tart, hogy a forradalmi gárda kemény ellenállása miatt a gazdaság összeomlik, és akkor vége…
Már most késik a fegyveres erők tagjai fizetése, és van, hogy csak napi egyszer jut élelem a hadsereg tagjainak.
Ez amiket én olvastam. Ha valóban így van, akkor van remény egy gazdasági összeomlásra. (Sajnos. Mert az elnyomott iráni népnek nem kívánok szenvedést.)
De valószínűleg az utolsó pillanatban , összeomlás előtt Irán engedni fog…
Értem én, hogy az elefántcsont tornyodból és a "kibicnek semmi sem drága" mottójával magasztos dolognak érzed az eféle sopánkodást, de azért olyat állitani, hogy "Trump beáldozza Izraelt" még tőled is nagyon vaskos és ráadásul feltébb igazságtalan.
1. Trump nem császár és nincs korlátlan teljhatalma.
2. Trump nem Izrael miniszterelnöke, hanem a U.S. elnöke.
3. Viszont amit eddig már megtett Israel érdekében az fantasztikus és egyedülálló nem csak az amerikai elnökök sorában, hanem a világ összes országainak a sorában is.
Olyan mint az autós párbaj. Teljes sebességgel megy USA és Irán egymással szemben és az veszít, aki előbb rántja félre a kormányt!
Ha Trump túl későn reagálna, akkor a gazdaság válság miatt súlyos bukás lehet az időközi választáson.
Ha Irán megy túl sokáig szembe, akkor a blokád miatt összeomolhat a gazdaságuk.
Ki a keményebb legény?
Exitus acta probat .