Bár nemrég egyértelműen közölték, hogy ez „nem Európa háborúja”, arra legalább késznek mutatkoznak Európa vezető államai, hogy a harcok után pénzekkel és katonai eszközökkel segítsenek fenntartani a Hormuzi-szoroson a biztonságos hajóforgalmat.
A The Wall Street Journal információja szerint Európa egy olyan terven dolgozik, amelynek célja a harcok befejezése után a Hormuzi-szoroson átvezető hajóforgalom újraindítása – az Egyesült Államok nélkül.
A kezdeményezés középpontjában Nagy-Britannia és Franciaország áll; a misszió védelmi jellegű lenne, és célja, hogy a hajózási társaságoknak bizalmat adjon a szoros újbóli használatához.
Ahogy a The Wall Street Journal egy magas rangú német tisztviselőre hivatkozva írja, Berlin is részt vehet a kezdeményezésben, sőt, fontos szerepet játszhat benne. Egy német ígéret jelentősen megerősítené a tervet, állítják: Németországnak nagyobb pénzügyi lehetőségei vannak, mint Londonnak és Párizsnak, valamint rendelkezik az ilyen bevetéshez szükséges katonai képességekkel.
Európa a háború után biztosítaná a Hormuzi-szorost
A terv, amely aknamentesítő és egyéb katonai hajók küldését is magába foglalja, csak akkor lépne életbe, ha a harcok véget értek.
Az amerikai lap szerint Emmanuel Macron francia elnök egy olyan nemzetközi védelmi misszióról beszélt, amelyben a „háborúzó” államok – vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Irán – nem vesznek részt.
Az európai hajók nem állnának amerikai parancsnokság alatt. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hangsúlyozta: „Az általunk említett misszió csak akkor léphet működésbe, ha helyreáll a nyugalom és véget érnek a harcok.”
A The Wall Street Journal információi szerint Macron és Keir Starmer brit miniszterelnök már ezen a pénteken számos országgal egyeztetni kívánnak a további lépésekről. Starmer személyesen vesz részt a párizsi találkozón, míg számos más ország videokonferencián keresztül csatlakozik.
A háborúban való katonai részvételt Európa eleve elutasította, kiváltva az amerikai vezetés – és Izrael – haragját. „Az európai országok nem hajlandók katonailag részt venni egy olyan háborúban, amelyet nem ők robbantottak ki” – nyilatkozta március közepén Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.
Európai vita Amerika részvételéről
Az Egyesült Államok a tervek szerint nem vesz részt ezen a megbeszélésen. Az amerikai lap beszámolója szerint ugyanis a francia diplomaták kritikus szemmel nézik az Egyesült Államok részvételét, mert az megnehezítheti a misszió elfogadását Teherán számára.
A brit tisztviselők viszont attól tartanak, hogy Washington kizárása felbosszanthatja Donald Trump elnököt.
Németország elsősorban az aknamentesítés és a felügyelet terén játszhatna központi szerepet – ismerteti a Bild a tervet. A terv három célt tűz ki:
- lehetővé tenni a jelenleg ott rekedt hajók kihajózását,
- nagyszabású aknamentesítési munkálatokkal további átjárókat biztosítani, végül
- katonai kísérettel tartósan garantálni a hajózás biztonságát
„Valamikor ki kell alakítani egy kísérőrendszert vagy valamilyen formájú konvojt a hajók védelme érdekében” -nyilatkozta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group munkatársa a The Wall Street Journalnek. „A biztosítók és a hajótulajdonosok valószínűleg megkövetelik majd ezt a védelmet.”
Fotó: Rawad MADANAT / US NAVY / AFP
Pótcselekvés, alibi, bár lehet, hogy politikailag lesz némi haszna.
Mert vagy megkötik a békét, és akkor fölösleges az európai hajók ott léte, mert az USA maga is elboldogul vele, vagy folyamatos provokációknak lesz kitéve a szoros, amiben Európa nem tud segíteni, legfeljebb kiteszi a hajóit az iráni támadásoknak. Persze a biztosítótársaságok díjaznák, ha a békekötés után az európai hadihajók ott uszikálnának, de abba Irán aligha menne bele, úgy biztosan nem lesz béke. Úgyhogy az európai javaslat tekinthető a békefolyamat megfúrására irányuló törekvésnek is, de hogy bátornak nem az biztos, mert képesek lennének azután odapofátlankodni, hogy tiszta a levegő, és mindenki biztosítja őket arról, hogy nem lesz provokáció.
Ugyanezt csinálják Ukrajnában is: Békefenntartó erőket küldenének oda miután a felek békét kötöttek előre tudva, hogy ilyen feltételekkel soha nem lesz ott béke, mert az oroszok nem mennének bele. De azért folyik a szájkaraté, meg a melldöngetés, majd az USA jól elzavarja őket, mint korábban az egy hajóból álló dán hajóhadat, hogy a szorosban neki ne zavarogjanak.
Egyébként most nem ez a legnagyobb kockázat, hanem hogy az USA mit kezd a szoroson áthaladó azon kínai, illetve oda olajat szállító tankerekkel, akiket Irán továbbenged. Mert három lehetőség van: Az USA vagy tovább engedi őket, és akkor lehúzhatja a WC-n a hitelességét, hegemóniáját és birodalmát, vagy feltartóztatja őket, és azzal kivívja Kína haragját és válaszát beleértve a tankerei hadihajókkal történő biztosítását, harmadik lehetőségként pedig Kína megpróbálhatja rávenni Iránt a tárgyalási pozíciója enyhítésére, de ez nem valószínű.
Viszont az sem, hogy emiatt világháború törne ki, bár ha a blokádot az USA komolyan gondolja, még az is előfordulhatna, a történelemben van rá példa: 1941 júliustól kezdve teljes olajblokádot vont Japán körül az USA, amire az decemberben Pearl Harbort megtámadta, mert nem maradt más választása különben annyi üzemanyaga sem marad, hogy odáig elrepüljön a japán légihad. Lehet, hogy most szintén ezt akarja kiprovokálni Amerika, bár neki most inkább az a célja, hogy a világgazdaságot romba döntse Kínát is megfojtva vele, a blokáddal jó úton halad ebbe irányba.
Úgyhogy Trump megköpködi majd az európaikat, hogy a javaslattal ennyit késlekedtek, meg amúgy se túl izmosak, ezért nem sokra menne vele, miközben folytatja a húzd meg, ereszd meg blokádot a szorosban, hogy magasan tartsa az olajárakat. Nem lesz ott olyan béke, hogy a francia matrózok a fedélzeten napozhassanak, mert másra úgyse lennének alkalmasak.
– Ne jöjjön Európa. Ne is szóljunk nekik. Ne tudják.
– Jöjjenek! Miért nem jöttek? Jönniük kell.
– Ne jöjjenek!! Már győztünk. Minek jönnének?
– Jöjjenek!!! Ez az ő dolguk nem a miénk. Kilépünk a NATO-ból ha nem jönnek.
– Ne jöjjenek!!!! Mi az, hogy jönnek? Mi jövünk nem ők.
– Jöjjenek!!!!!
https://uploads.disquscdn.com/images/1fc48b0aeb4ea6bb9efc2bfca7b1c12892b29e970d2b2165586fdc40448ce528.jpg
Ehh, üres szótépés ez is mint ahogyan a többi is! Európa vezető államai csúfosan leszerepeltek az iráni háború és a Hormuzi-szoros kapcsán IS és az E.U.-s külpolitika lassanként már az ENSZ szintjén stagnál.