Bahrein – Amerika támogatásával – eredetileg azt akarta keresztülvinni az ENSZ BT-n, hogy „minden szükséges eszközt” fel lehessen használni a Hormuzi-szoroson való áthaladás biztosítására. A nagy nyomás miatt ez aztán módosult.
A Perzsa-öböl államainak kezdeményezésére várhatóan szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Hormuzi-szoros katonai védelméről.
A Bahrein által benyújtott – Washington által támogatott – határozattervezet eredetileg jóváhagyta volna, hogy „minden szükséges”, tehát katonai eszközt is be lehessen vetni a Hormuzi-szoroson való átkelés biztosítása érdekében.
A BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország, Kína és Franciaország azonban, ahogy várható volt, „komoly aggályokat” fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban, ami miatt Bahrein nyomban fel is puhította azt.
Az ENSZ képtelen erőt mutatni a Hormuzi-szoros védelmében
„Az erőszak alkalmazása nem hozhat békét” – mondta Fu Cong kínai ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács előtt. „Ha felhatalmaznánk a tagállamokat az erőszak alkalmazására, az egyenértékű lenne a jogellenes és válogatás nélküli erőszak alkalmazásának legitimálásával, ami elkerülhetetlenül a helyzet további eszkalációjához és súlyos következményekhez vezetne” – tette hozzá az egyébként Tajvant folyamatosan fenyegető Kína nagykövete.
Az Ukrajna ellen negyedik éve agressziós háborút vívó Oroszország – Teherán régóta szövetségese – nagykövete pedig kijelentette, hogy „nem támogat olyan intézkedéseket, amelyeket egyoldalúnak tart.”
Emmanuel Macron francia elnök már korábban kijelentette, hogy a szoros felszabadítására irányuló katonai beavatkozás „irreális”.
Bahrein ezért kénytelen volt felvizezni a javaslatot. Az Associated Press által látott végleges tervezet kizárólag védekező – de nem támadó – intézkedéseket engedélyez annak biztosítására, hogy a hajók biztonságosan áthaladhassanak a szoroson.
A Hormuzi-szoros nem Amerika magánügye: a világ olajkészletének ötöde ezen a vízi úton halad át. Mike Walz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nem véletlenül hangsúlyozta:
„Egyetlen országnak sem szabadna túszul ejtenie a világ gazdaságait annak érdekében, hogy egy konfliktusban előnyt szerezzen magának.”
Az iráni fél által elrendelt blokád a kőolajárak drámai emelkedéshez vezetett.
Kérdés, hogy reagálnak a „vétóállamok”
Jelenleg csak néhány hajó – főként Iránból, az Egyesült Arab Emírségekből, Indiából, Kínából és Szaúd-Arábiából – halad át naponta a szoroson. A Kpler hajózási elemző cég adatai szerint március eleje óta mindössze 225 teherhajó haladt át a szoroson. Ez 93 százalékos csökkenést jelent a háború előtti időszakhoz képest – írja a Spiegel.
A vétójoggal rendelkező három állam álláspontja a változtatásokkal kapcsolatban még nem ismert, ezért a szavazást nagy figyelemmel kísérik majd. A szavazás péntekről szombatra történt halasztása kicsivel több időt biztosít a diplomatáknak a vétó elkerülésére.
A javaslat most „legalább hat hónapos időtartamra” felhatalmazza az országokat, hogy
„a Hormuzi-szorosban és a szomszédos vizeken minden szükséges és arányos védekező eszközt alkalmazzanak” a hajózás biztosítása és a nemzetközi hajózás akadályozására irányuló kísérletek elhárítása érdekében.
A javaslat szerint az egyedül vagy „többnemzetiségű tengeri partnerségekben” fellépő országok védelmi eszközöket alkalmazhatnak, feltéve, hogy erről előzetesen értesítik a Biztonsági Tanácsot – írja az AP.
Donald Trump amerikai elnök szerdai beszédében kijelentette: Amerika és Izrael a következő két-három hétben továbbra is „rendkívül keményen” fogja bombázni Iránt, de a konfliktus végleges befejezésének időpontját nem nevezte meg.
Irán folytatja a megtorló támadásokat a régióban, és a szoros feletti kontrollja komoly gondot jelent Trumpnak és a világnak, mivel az emelkedő energiaárak megrázkódtatást okoznak a globális gazdaságnak.
Fotó: AFP
Áldott Húsvétot!
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne kárhozzon, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.
"Az Ukrajna ellen negyedik éve agressziós háborút vívó Oroszország" NEM Teherán szövetségese, ahogy Ukrajnának se az USA, amely Irán ellen agressziós háborút vív egy hónapja – csak hogy helyre tegyem a terminológiát, mert nagyon félrement.
Az pedig, hogy "egyetlen országnak sem szabadna túszul ejtenie a világ gazdaságait annak érdekében, hogy egy konfliktusban előnyt szerezzen magának" álszent hadova, mutogasson inkább az agresszorokra, Izraelre és az USA-ra, ami az egésznek az okozója, meg persze saját magára a hazug idióta! Ha befejeznék az agressziót, mindjárt megnyílna a csatorna.
Gondolta, hogy ez lesz a grál lovagok háborúja azután, hogy száz év alatt száz helyen indított háborút, és mindenkit legyalult Amerika? Meg az összes szorost lezárta, blokád alá vonta és szétszankciózta. Dehogy gondolta, csak a propagandát tolja, ahogy azt az USA száz éve csinálja, hisz a gazdasági válságot is ő okozza, hanyatlik a birodalma, a gazdasága és a pénze, amit így rá tud kenni Iránra. A többieket meg még jól meg is tapossa, és kiszivattyúzza, mert ha ők el is süllyedek, válság ide, vagy válság oda, azért továbbra is felszínen maradhasson Amerika!
Az ENSZ maga egy illúzió.
Igaz, jó drága.
mintha kezdene elpárologni a hurráoptimizmusotok 😀