Bár nemrég egyértelműen közölték, hogy ez „nem Európa háborúja”, arra legalább késznek mutatkoznak Európa vezető államai, hogy a harcok után pénzekkel és katonai eszközökkel segítsenek fenntartani a Hormuzi-szoroson a biztonságos hajóforgalmat.
A The Wall Street Journal információja szerint Európa egy olyan terven dolgozik, amelynek célja a harcok befejezése után a Hormuzi-szoroson átvezető hajóforgalom újraindítása – az Egyesült Államok nélkül.
A kezdeményezés középpontjában Nagy-Britannia és Franciaország áll; a misszió védelmi jellegű lenne, és célja, hogy a hajózási társaságoknak bizalmat adjon a szoros újbóli használatához.
Ahogy a The Wall Street Journal egy magas rangú német tisztviselőre hivatkozva írja, Berlin is részt vehet a kezdeményezésben, sőt, fontos szerepet játszhat benne. Egy német ígéret jelentősen megerősítené a tervet, állítják: Németországnak nagyobb pénzügyi lehetőségei vannak, mint Londonnak és Párizsnak, valamint rendelkezik az ilyen bevetéshez szükséges katonai képességekkel.
Európa a háború után biztosítaná a Hormuzi-szorost
A terv, amely aknamentesítő és egyéb katonai hajók küldését is magába foglalja, csak akkor lépne életbe, ha a harcok véget értek.
Az amerikai lap szerint Emmanuel Macron francia elnök egy olyan nemzetközi védelmi misszióról beszélt, amelyben a „háborúzó” államok – vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Irán – nem vesznek részt.
Az európai hajók nem állnának amerikai parancsnokság alatt. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hangsúlyozta: „Az általunk említett misszió csak akkor léphet működésbe, ha helyreáll a nyugalom és véget érnek a harcok.”
A The Wall Street Journal információi szerint Macron és Keir Starmer brit miniszterelnök már ezen a pénteken számos országgal egyeztetni kívánnak a további lépésekről. Starmer személyesen vesz részt a párizsi találkozón, míg számos más ország videokonferencián keresztül csatlakozik.
A háborúban való katonai részvételt Európa eleve elutasította, kiváltva az amerikai vezetés – és Izrael – haragját. „Az európai országok nem hajlandók katonailag részt venni egy olyan háborúban, amelyet nem ők robbantottak ki” – nyilatkozta március közepén Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.
Európai vita Amerika részvételéről
Az Egyesült Államok a tervek szerint nem vesz részt ezen a megbeszélésen. Az amerikai lap beszámolója szerint ugyanis a francia diplomaták kritikus szemmel nézik az Egyesült Államok részvételét, mert az megnehezítheti a misszió elfogadását Teherán számára.
A brit tisztviselők viszont attól tartanak, hogy Washington kizárása felbosszanthatja Donald Trump elnököt.
Németország elsősorban az aknamentesítés és a felügyelet terén játszhatna központi szerepet – ismerteti a Bild a tervet. A terv három célt tűz ki:
- lehetővé tenni a jelenleg ott rekedt hajók kihajózását,
- nagyszabású aknamentesítési munkálatokkal további átjárókat biztosítani, végül
- katonai kísérettel tartósan garantálni a hajózás biztonságát
„Valamikor ki kell alakítani egy kísérőrendszert vagy valamilyen formájú konvojt a hajók védelme érdekében” -nyilatkozta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group munkatársa a The Wall Street Journalnek. „A biztosítók és a hajótulajdonosok valószínűleg megkövetelik majd ezt a védelmet.”
Fotó: Rawad MADANAT / US NAVY / AFP
- 08:00
2026. március 16. - 16:00
2026. április 1. - 09:17
2019. szeptember 23.
