A két vezető hétfőn telefonon beszélt egymással, miután hónapok óta egyre nagyobb a feszültség közöttük az izraeli igazságügyi reform miatt, amelyet Biden hevesen bírál.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn beleegyezett abba, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel találkozzon az Egyesült Államokban, miután kétszer is elutasította, hogy a Fehér Házban fogadják.
A két vezető telefonon beszélt egymással, miután hónapok óta egyre nagyobbak a súrlódások Izrael igazságügyi felülvizsgálati folyamata, Irán és a felgyorsult júdea-szamáriai építkezések miatt.
A Biden-Netanjahu telefonbeszélgetés azt megelőzően történt, hogy Jichák Herzog elnök kedden a Fehér Házba látogat, és a kongresszus együttes ülésén beszédet mond a két ország közötti 75 éves kapcsolatok megünneplése alkalmából.
A találkozóra az Egyesült Államokban kerülne sor, és Netanjahu beleegyezett, hogy elfogadja a meghívást, a találkozó megfelelő időpontját az amerikai tisztviselőkkel egyeztetik
– közölte a miniszterelnöki hivatal. Aláhúzták, hogy
Netanjahu nem kapott meghívást a Fehér Házba.
Egyes találgatások szerint a találkozásra az őszi New York-i ENSZ-közgyűlés magas szintű üléseinek alkalmából kerülhet sor.
Netanjahu tájékoztatta Bident arról, hogy a Knesszetben várhatóan jövő héten elfogadják az ésszerűségi törvényt, amely az igazságügyi reformról szóló törvénycsomag részét képezi. Biztosította Bident arról, hogy a nyár folyamán konszenzusos tárgyalásokat fognak folytatni a többi törvényjavaslatról, még akkor is, ha az ésszerűségi törvényjavaslat konszenzus nélkül halad előre.
Feszültséget okoz Biden azon törekvése is, hogy megállapodást kössön Iránnal annak megakadályozására, hogy az ország atomhatalommá váljon. Izrael úgy véli, hogy az előzetes megállapodás közel sem lenne elég erős ahhoz, hogy megállítsa Irán törekvését az atomfegyverek előállítására.
A telefonbeszélgetés után Washingtonban újságírókkal tartott tájékoztatóján John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy
„Biden továbbra is aggódik [Izrael] igazságügyi reformja és a Netanjahu-kabinet egyes tagjainak szélsőséges tevékenysége és viselkedése miatt”.
Biden éppen a múlt héten nevezte a jelenlegi izraeli kormányt az elmúlt 50 év legszélsőségesebb kormányának, arra hivatkozva, hogy miniszterei támogatják a júdea-szamáriai zsidó települések bővítését, és ellenzik a palesztin állam létrehozását.
„Az elnöknek a telefonbeszélgetés során lehetősége volt megismételni mindezzel kapcsolatos aggodalmainkat”
– mondta Kirby.
Aláhúzta a két államférfi közötti erős kapcsolatot.
„Két olyan vezetőről van szó, akik régóta ismerik egymást”
– mondta Kirby, miközben Biden határozott megjegyzéseit a két vezető közötti közelségnek tulajdonította.
„Ahogy a barátok beszélhetnek és a barátoknak kell is beszélniük őszintén és nyíltan, egyenesen és őszintén”
– mondta Kirby.
„Biden elnök ezt tette, és ezt tette nyilvánosan az igazságügyi reformmal kapcsolatban, és ezt fogja tenni a jövőben is”, beleértve a Herzoggal folytatott washingtoni beszélgetését is
– mondta Kirby.
Biden egyértelművé tette, hogy „kiállunk Izrael mellett. Kiállunk az izraeli nép mellett, és kiállunk az izraeli demokrácia mellett”
– szögezte le Kirby.
„Azt akarjuk, hogy ez a demokrácia és minden izraeli ember reményei, álmai és minden törekvése teljesüljön erős, életképes demokratikus intézményeken keresztül, amelyek konszenzusra és kompromisszumra épülnek”
– tette hozzá.
A két politikus megvitatta az izraeli-amerikai szövetség megerősítésének módjait és az iráni atomprogram megfékezésének szükségességét. Beszéltek az Ábrahám-megállapodás kiterjesztéséről is, hogy az Izrael és más arab országok közötti normalizációs megállapodásokat is magában foglalja – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Beszélgetésükben szó esett a ciszjordániai ingatag helyzet stabilizálásának fontosságáról is, különösen az IDF kétnapos katonai akciója után, amelyet a hónap elején a terrorista infrastruktúra megsemmisítésére indítottak Dzsenínben.
Szó esett az Ötök Fórumának újabb találkozójáról, mint amilyenre az év elején került sor Akabában és Sarm-es-Sejkben Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Államok, Izrael és a Palesztin Hatóság képviselőinek részvételével.
