Kormánykritikus rémhírterjesztés, felelős Horthy, ruszofób költészet, elengedett nyilas, defetista szakértő, vakmerő alkotmánybíróság, tőkésített hírszerzés, meghurcolt altábornagy. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Karanténban a szólásszabadság: Seres László egyre aggasztóbbnak látja, hogy nemcsak a magyar kormány reagálja túl a kormánykritikus, „rémhírterjesztő” megosztásokkal szembeni fellépést, hanem Európában is újragondolják, meddig szabad a szólás. Jól néznénk ki, ha Európa közepén mostantól rendőrök zaklatnák azokat, akik nem osztják az aktuális konszenzust, vagy még lennének kérdéseik.
Pelle János Horthy Miklós felelősségének kérdését tette mérlegre. Szerinte a kormányzót ma nem lehet politikai szimbólumnak tekinteni, mivel aki ezt teszi, végeláthatatlan polémiát generál a kormánypárti és ellenzéki médiában. János egy elengedett nyilas tömeggyilkos történetével cáfolja, hogy az ÁVH zsidó vezetőit valamiféle „zsidó bosszú” vágya fűtötte volna.
Eperjesi Ildikó a „ruszofóbia” kifejezés eredetének nyomába eredt, mellyel orosz politikusok előszeretettel rázzák le az orosz kormányzattal szemben megfogalmazott nyugati bírálatokat.
Daniel Pipes konzervatív szakértő szerint „az annektálás bajt hozhat Izraelre”, mivel a területek Izraelhez csatolása csak rontaná az amerikai-izraeli kapcsolatokat és Izrael zsidó jellegét. Szerintem mondjuk téved, de azért érdemes elolvasni.
Krisztina Koenen a német alkotmánybíróság hatalmas vitát kavaró, precedens értékű döntését méltatta, amellyel a legmagasabb szintű bírói grémium a nemzeti jogot az európai jog fölé helyezte az EU legnagyobb tagországában.
Kulifai Sára szerint a Moszad hírszerzési tőkéjének felértékelődésére utal az Izrael-EU kapcsolatokban, hogy Németország végre hajlandó a Hezbollah iráni támogatást élvező libanoni síita terrorszervezet egészét, és nemcsak az úgynevezett „katonai szárnyát” terrorcsoportként kezelni.
A Dreyfus-ügy óta tudjuk, mennyire könnyen élnek vissza a hatóságok a hatalommal és a joggal, valamilyen „magasabb cél” érdekében. Tóth András kibogozta Michael Flynn altábornagy, a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója meghurcolásának szövevényes történetét.
Globalizáció „nyüzsgés nélkül”? Kárpáti Iván egy hálózatkutató biológus interjúját szedte ízekre, melyben Jordán Ferenc hirtelen felindulásból elkövetett koncepciót vázolt fel a járvány utáni világról.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
