Zöld nyomulás, sötét babonák, orosz víruspropaganda, ellenzéki Tiszaeszlár, antiszemita Márai, holokauszt dilemmák. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Seres Lászlót továbbra is nyugtalanítja, hogy vajon ellen tudunk-e állni az egyre agresszívebb zöld nyomulásnak, és el tudjuk-e kerülni, hogy a vírus (vagy annak lecsengésével: a klíma) ürügyén totálisan átszabjuk piacgazdaságunkat, és „fenntarthatóság”, vagy más jól hangzó frázisok címén leálljunk a növekedéssel?
Kárpáti Ivánnak meggyőződése, hogy sötét babonákkal nem kecmergünk ki ebből a válságból sem, magunkhoz kell térnünk és pont az ellenkezőjét kell tennünk, mint amit a technológia és piac ellenségei hirdetnek.
Eperjesi Ildikónak nagyon a bögyében van a tomboló orosz víruspropaganda, melynek fő célja a pánikkeltés, és az államok közötti bizalom aláásása.
Pelle János arra a fájdalmas összefüggésre emlékeztet, hogy bár már sokak számára feledésbe merült, az ellenzéket megosztó viszály az 1882-83-as tiszaeszlári vérvád perhez, pontosabban a nevezetes ügy tragikus utóéletéhez kötődött. Márai Sándor zsidóellenességét sem hagyja szó nélkül, aki antikommunistaként antiszemita nézeteknek adott hangot, miután felmérte, hogy a kommunisták nem néznek szembe az 1944-es tragédiával, nem érdekük az okok feltárása, a felelősségre vonás.
Gulyás Virág a holokauszt emléknapja körüli kínzó kérdéseit feszegeti: Felelős-e egy mai magyar fiatal a holokausztért? Összehasonlítható-e az antiszemitizmus és a magyarellenesség? Mit lehet tenni, hogy visszaszoruljon az anticionizmus?
Előző összefoglalónk itt olvasható:
