A legnagyobb hiba, ha az izraeli vezetők nem veszi komolyan Biden és Obama embereinek elszántságát egy új atomegyezmény megkötéséhez – írja a Jonathan Tobin, a Jewish News Syndicate főszerkesztője.
Úgy tűnik, Jeruzsálemben sokak számára optimizmusra ad okot Biden Izraelbe tervezett látogatása, azonban Jonathan S. Tobin szerint az amerikai kormány kommunikációja arról árulkodik, hogy a felszín alatt egy újabb iráni alku megszületésére készülhetnek.
„Jelenleg Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Jair Lapid külügyminiszter jól érzi magát Joe Biden elnökkel és külpolitikai csapatával kapcsolatban, ami az Obama-kormányzat öregdiákjaiból áll és Irán újabb megnyugtatására törekszik” – vázolja fel az aktuális helyzetet.
A lemondás ára
Amikor az új izraeli kormány tavaly júniusban hivatalba lépett, szembesülniük kellett azzal, hogy Biden várhatóan Obama útján halad tovább, és igyekszik majd újjáéleszteni a 2015-ös atomegyezmény örökségét. Válaszul azonban nem a vészharanghoz nyúltak, hanem úgy döntöttek, némák maradnak, hiszen úgysem tudnák meggyőzni az új elnököt.
„Legrosszabb esetben az izraeli vezetők úgy gondolták, hogy ez a viszonylagos hallgatás némi hitelt ad nekik Bidennél, amit később beválthatnak majd egy fokozott biztonsági segítség formájában”
– írja Tobin.
„Noha bizonyos szempontból ésszerű volt, más szempontból rövidlátás állt mögötte.”
Azzal, hogy nem igyekeztek megszólítani a kormányzattal szemben kritikus amerikaiakat, Izrael legfontosabb barátaival való kapcsolatukat ásták alá.
Ez a stratégia ugyanis csökkentette annak az esélyét is, hogy a republikánusok (akik esélyesek a Kongresszus jövő évi ellenőrzésére, és abban reménykednek, hogy 2024-ben visszaszerzik a Fehér Házat) számíthatnak arra, hogy megfordítsák Biden iráni megbékítési politikáját, ahogy azt Donald Trump volt elnök tette hivatalba lépésekor.
Irán nem hátrált meg
Bennettnek és Lapidnak azonban oka van azt gondolni, hogy álláspontjuk igazolódhat. Irán sokkal makacsabb volt a bécsi nukleáris tárgyalásokon, mint azt bárki gondolta volna. Ahelyett, hogy buzgón utánozta volna Biden gyengeségét, Irán könyörtelenül kihasználta azt, és olyan követeléseket támasztott, amelyek gátat szabnának az iráni terrorizmussal szembeni amerikai ellenállásnak.
Bár az újjáélesztett Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) az évtized végére lejár, Teherán eltökélt szándéka, hogy Biden tárgyalócsapatát még messzebbre tolja, mint ahogyan azt elképzelték.
Azonban az az iráni követelés, hogy az Egyesült Államok törölje az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC) a külföldi terrorista csoportok listájáról, nem annyira túlzás, mint inkább megszégyenítés volt Biden számára.
Bár úgy tűnt, hogy az amerikai tárgyalópartnerek még ezt a felháborító követelést is készek elfogadni egy új megállapodás áraként, az erről szóló hírek kiszivárogtak, ami a vártnál több kritikát váltott ki – még az izraeli kormány részéről is.
Bizakodás Jeruzsálemben
Ez a látszólagos patthelyzet pedig mégis új bizalomhoz vezetett Jeruzsálemben, és az izraeli kormányzati források azt mondják az újságíróknak, hogy szerintük a megállapodás esélye jelenleg „nulla”. Ráadásul az izraeliek arra is rámutatnak, hogy Biden elfogadta Bennett meghívását Izraelbe, ami bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államokat illetően minden jóra fordul.
„Bennettnek és Lapidnak azonban jó lenne, ha abbahagynák önmaguk hátba veregetését. A legnagyobb hiba, amit elkövethetnek, az, hogy alábecsülik a Biden és Obama egykori munkatársaiból álló csapat hajlandóságát arra, hogy bármit megtegyenek az új iráni megállapodás megkötéséért”.
Téves amerikai narratíva
Tobin szerint az amerikaiak jelenleg Trumpot hibáztatják a problémáikért, mert szerintük az iráni megállapodásból való kilépése hiábavaló gesztus volt, amely csak közelebb vitte Teheránt a nukleáris küldetéséhez, amit Obama megállapodása függesztett fel. „Ez egy hamis narratíva” – szögezi le az újságíró, aki úgy véli, valószínűleg ez ad indokot arra is, hogy legalább még egy adminisztrációs erőfeszítést megengedjenek Iránnak a tárgyalások megmentésének reményében.
Nemrég Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt mondta az újságíróknak, hogy a kormányzat nagyon aggódik amiatt, hogy Irán közel kerülhet a nukleáris fegyverhez szükséges uránium dúsításához, és hamarosan fegyvert állíthat elő, mindez csak hetek kérdése. Annak a ténye, hogy Psaki hajlandó volt erről beszélni, szintén arról árulkodhat, hogy a Fehér Ház nem adta fel.
Ahogy 2015-ben Obama esetében is történt, Biden azzal indokolta iráni stratégiáját, hogy az egyetlen választási lehetőség a megbékélés vagy a háború.
Más szóval, Biden emberei úgy gondolják, hogy vagy bármi áron megállapodást kötnek, vagy olyan nukleáris Iránnal kell szembenézniük, amellyel nem tudnának katonailag szembeszállni.
A végkövetkeztetés
A fentiek fényében tehát előfordulhat, hogy Irán pont akkor fog egyezményre lépni az Egyesült Államokkal, amikor Izrael azt hitte, végre kijutott az erdőből. Ha ez megtörténne, azután, hogy Biden alkut kötött Iránnal, nem valószínű, hogy támogatna bármilyen, az új szerződéses partnere elleni lépést, vagy segítségére sietne egy a megingott izraeli koalíciónak.
Mindeközben az izraeli kormány azt üzeni amerikai barátainak, hogy ne törődjenek sokat a zsidó állam biztonságát fenyegető legnagyobb veszélyekkel – összegzi a helyzetet Tobin.
„Ez egy katasztrófa Izrael számára, akárhogyan is nézzük”.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.