Köves Slomó: Ami Ukrajnában történik az borzasztó – de nem a Holokauszt

Korábban beszámoltunk róla, hogy több izraeli törvényhozó is kiakadt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, amiért a Knesszet tagjai előtt tartott beszédében párhuzamot vont a holokauszt és Oroszország ukrajnai inváziója között.

„A háború mindig szörnyű dolog… de minden összehasonlítás egy szabályos háború – bármilyen nehéz is – és a zsidók millióinak gázkamrákban történő elpusztítása között a végső megoldás keretében a történelem teljes elferdítése”

— fakadt ki az egyik likudos képviselő.

Vasárnap a budapesti Duna-parti cipőket ábrázoló holokauszt-emlékműnél ukrán demonstrációt tartottak, ahol a Mariupolban meggyilkoltak emléke előtti tisztelgésből helyeztek el cipőket a résztvevők. Erre reagálva Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam Magyarországra delegált nagykövete közleményt adott ki, melyben leszögezte, hogy

Minden összehasonlítás lekicsinyli a holokausztot, és hatással van a háború ártatlan ukrán áldozatainak szenvedésére is.

Több izraeli képviselő is kiakadt Zelenszkij holokauszt hasonlatain

„A háború szörnyű, de a holokauszt és a végső megoldás borzalmaival való összehasonlítás felháborító” – írta Yoaz Hendel kommunikációs miniszter.

Erről beszélgetett Fiala János Köves Slomóval, az EMIH  vezető rabbijával a Keljfeljancsi kedd reggeli adásában a 168.hu beszámolója szerint.

Köves Slomó – aki jelenleg Izraelben tartózkodik – elmondta:

távol kell tartani a választások kontextusától mind a holokauszt, mind az orosz-ukrán háború témáját.

Elmondta:

„ami Ukrajnában történik, az borzasztó, vérlázító, szinte felfoghatatlan, hogy ez hogyan történhet meg napjainkban. Minden civil áldozat szenvedése borzasztó és elítélendő, ugyanakkor pont emiatt fontos, hogy a szenvedéseket ne hasonlítsuk össze, és az egyes emberek szintjén ne állítsunk valamilyen prioritási listát.”

Mint mondta,

a holokauszt, vagyis a zsidókkal szembeni népirtás arról szólt, hogy a zsidó származású embereket függetlenül állampolgárságuktól, vallásuktól, lakhelyüktől és politikai meggyőződésüktől előre kitervelt módon el akarták pusztítani.

Ehhez a náci Németország haláltáborokat hozott létre, ahova napi több tízezer embert szállítottak. Szerinte ez egy olyan téma, amely napjainkból nézve nem kérdés, hogy úgynevezett „erkölcsi igen-nem” terület, és ezzel szemben bármilyen eszközzel fel kell lépni.

A Duna-parti cipőknél tartottak demonstrációt az ukránok

A Mariupolban meggyilkoltak emléke előtti tisztelgésből.

Kifejtette, hogy

mindennek ellenére jelenleg egy háború folyik Ukrajnában, amiben egy nemzet hősiesen harcol a szuverenitásáért borzasztó szenvedéseket és civil áldozatokat megélve, „ugyanakkor az a leegyszerűsítés, ami ezt a háborút a holokauszttal azonos erkölcsi igen-nem választásának gyakorlatává akarja leegyszerűsíteni, nem állja meg a helyét”.

Úgy látja,

itt nem egy leegyszerűsíthető erkölcsi igen-nem erkölcsi kérdésről van szó, hanem egy olyan fegyveres konfliktusról, amely része egy geopolitikai hálózatban hozott politikai döntéseknek.

Ezt azzal támasztotta alá, hogy

miközben Ukrajna az erkölcsi lelkiismerethez szólva szankciókat követel Oroszországgal szemben, és “ezeket a szankciókat a McDonalds vagy az Ikea hálózat következetesen teljesíti” az USA beleegyezett, hogy Oroszország Iránnal szemben felmentést kapjon a szankciók alól, amelynek része az Oroszország és Irán közötti atomreaktor fejlesztés”.

Arra a kérdésre, hogy vajon Zelenszkijnek miért a Duna-parti cipők jutottak eszébe, mint párhuzamra alkalmas tényező, Köves Slomó azt felelte,

nem szeretne egy olyan vezetőt sem kritizálni, sem belelátni a fejébe, aki jelenleg is a saját nemzetének a szuverenitásáért harcol. Hozzátette, amennyiben az a cél, hogy hogy a háború és a civilek szenvedése mielőbb megszűnjön, akkor végig kell gondolni az ide vezető leghatékonyabb utat.

Az izraeli nagykövet nyilatkozott az ukrán demonstrációról a Duna-parti cipőknél

„A mai ártatlan ukránok szenvedéseit a holokauszttal összefüggésbe hozni teljesen alaptalan” – írja közleményében Yacov Hadas-Handelsman.

„Ha valóban igaz lenne a holokauszt párhuzam, akkor nem maradna más választás mint akár a totális háború, amiben további civilek halálával tudjuk csak megelőzni más civilek ellen elkövetett háborús bűnöket és népirtást”

– jelentette ki. Mint fogalmazott,

amennyiben a holokauszthoz hasonlítjuk az ukrajnai eseményeket, abban az esetben nemcsak a szankcióknak, hanem a teljes totális háború igényének is fel kellene vetődnie.

Bár szerencsétlennek tartja a holokauszt és az ukrajnai háború hasonlatát, nem gondolja hogy ez emlékműgyalázás lenne.

Megjegyezte,

problémás lenne ebben az ügyben visszautasítóan eljárni, mert akkor akár egy pár pillanatra úgy tűnhet, mintha Magyarország, vagy a zsidó közösség nem lenne érzékenyek mások szenvedésére. „Mindentől függetlenül az első feladat, hogy a civilek szenvedése mielőbb megszűnjön, akik az ostrom alatt lévő ukrán városokban vannak”

– hangsúlyozta, majd hozzáfűzte,

később, középtávon azt azért végig kell majd gondolni, hogy a holokauszt emlékének a politikai színtéren erkölcsi barométerként való hivatkozása mennyire káros, és ez ellen mit lehet tenni.

Megemlítette még, hogy

a különböző palesztin terrorszervezetek előszeretettel használják a holokauszt-hasonlatot, és „a saját embereik ellen elkövetett bűneiket ezzel próbálják eltakarni”. „Ha az ukrán helyzetnél beég ez a hasonlat, akkor innen egy következő lépés, hogy a konszenzus szintjére legyen emelve az a felvetés, hogy Izrael is népirtást követ el. Ez egy végzetes irány lenne”

– zárta a beszélgetést Köves Slomó.

Ukrajna náci problémája valós, még ha Putyin „nácitlanítás” állítása nem is az

Ha nem ismerjük el ezt a veszélyt, az azt jelenti, hogy keveset teszünk az ellene való védekezés érdekében.