Egy feltételezett választási csalás anatómiája

A Trump kampánystáb az utolsó nagy dobására készül a Legfelsőbb Bíróságon, de kevés az esély arra, hogy a bírók átfordítják az eredményt. Hajdú Tímea publicisztikája.

Donald Trump december másodikán a Fehér Ház kamerái előtt bejelentette, hogy „élete talán legfontosabb beszédét” fogja megtartani.  Az elnök 46 percen keresztül beszélt a feltételezett csalásokról és azt állította, hogy „az amerikai választási rendszer szervezett támadás alatt áll.” A beszédet egyetlen csatorna sem volt hajlandó közvetíteni, így azt a Trump-kampány a Facebookra töltötte fel.

Az amerikai média ugyanis úgy döntött, hogy Trump csalással kapcsolatos állításainak nem ad helyt, és egyszerűen nem fogják komolyan venni őket.

Ugyan nem hagyhatják teljesen figyelmen kívül az elnök állításait, de minden egyes alkalommal elmondják, hogy „nincs bizonyíték.”  Hasonló módszert választottak a közösségi oldalak üzemeltetői, akik Trump üzenetei alá odaírják, hogy azok hamis vagy félrevezető állítást tartalmaznak.

Donald Trump sokak számára egy komikus figura, így mostani állításait – az elnöki intézmény tisztelete ide vagy oda- könnyű félretolni azoknak, akik eddig is lenézték. Pedig nem kell feltétlenül Trumpnak lenni ahhoz, hogy választási csalást kiabáljon valaki.

Még mindenki emlékezhet 2016-ra, amikor az üzletember győzelmét a demokrata párt tagjainak jelentős része egy homályos és megfoghatatlan orosz összeesküvésnek tulajdonította.

Majd az orosz befolyás feltételezett szálait két évig bogozta az FBI, de végül kiderült, hogy az ügy nem vezet sehová.

2016-ban az „orosz befolyásolás” egy lidérc volt csupán, ami elpárolgott november negyedikén, mikor az állítólagos „orosz befolyás” nélkül többen szavaztak Trumpra, mint négy évvel korábban. Míg 2016-ban egy kétes hírű brit kém mappája elég okot szolgáltatott arra, hogy az amerikai média két évig azt hajtogassa, hogy az oroszok miatt lett Trump megválasztva, addig ugyanez a média szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a 2020-as választási eredményt támadó pereket.

A republikánus párt egy része is szót emelt a perek ellen, mivel szerintük azok rombolóan hatnak az amerikai demokráciára. A rendszer iránti bizalmatlanságot valóban növelik a perek, de így van egyedül lehetőség arra, hogy az emberek gyanúi hivatalos cáfolatot vagy megerősítést kapjanak.

Amerikai választások: akié a Szenátus, azé a hatalom?

Ha a demokratáknak sikerül megnyerniük a georgiai választások második fordulóit, akkor lehetőséget kapnak arra, hogy gyökeresen megváltoztassák az Egyesült Államok politikai rendszerét. Hajdú Tímea írása.

Trump kampánystábja nehéz helyzetbe került a választást követő napokban, hiszen a szavazatszámlálás még folyt, hatalmas volt a zűrzavar és csak annyi látszott, hogy Trump előnye minden újabb kibontott levélszavazat csomaggal csökken. Mikor november hetedikén a média bejelentette Joe Biden győzelmét, a republikánusok azonnal szervezni kezdték a pereket. Folyamatosan jöttek elő a tanúk, statisztikusok, biztonsági szakértők, akik leginkább egyes szabálytalanságokat emeltek ki.

Azonban a kampány a szabálytalanságok kivizsgálása helyett felvetette a nehezen hihető, és nehezen bizonyítható „rendszerszintű csalás” vádját. Az ügyvédi csapat egyik tagja Sidney Powell elsősorban a Dominion nevű cég által gyártott választási gépekre tette a hangsúlyt, amelyek szerinte azért lettek kifejlesztve, hogy a venezuelai diktátorok soha ne veszíthessenek. Bár a Dominionnal kapcsolatban korábban is felmerültek aggodalmak, több olyan állam is használta a rendszert 2020-ban, ahol Trump nyert. Venezuelában pedig pont a szavazógép cég jelezte, hogy egymillió szavazatnyi különbség van a leadott szavazatok és az állam által bejelentett szavazatok között. Powelltől a Trump kampány eltávolodott, de az ügyvédnő rombolta a kampánystáb megbízhatóságába vetett hitet.

Az első napok zavarában az újraszámlálások voltak az első lépések, amik azonban nem változtattak az eredményen. Ezt követték az államokra szabott perek, amik azonban sok esetben túlságosan tágak voltak, és nem rendelkeztek elég konkrétummal.

Hiába gyanús az, hogy Wisconsinban hajnalban érkezett egy nagy adag levélszavazat, – ami aztán megfordította az eredményt – ez még nem elég ahhoz, hogy valóban meg lehessen állapítani, hogy csalás történt.

Hasonló a probléma azokkal a szavazatokkal, amiket republikánus megfigyelő jelenléte nélkül számoltak meg, valamint ugyanez igaz a kiugró statisztikákra. Az olyan megállapítások is érdekesek, hogy egy átlag évben a levélszavazatok 5%-át visszautasítják, idén viszont ennek a töredékét dobták csak félre. Ezeknek kivizsgálása mind időt igényelne, amivel a Trump kampány stáb nem rendelkezik.

„Hogy a csudába szavazhattak többen Bidenre, mint Obamára?”

„Amerika újságíró osztálya igazán jobban meg lehetne lepve Joe Biden teljesen valószínűtlen győzelmén. Az, hogy nem is érdekli őket, miként történhetett meg ez a győzelem, igazán különös” – írja J. B. Shurk a The Federalist oldalán. 

Pennsylvaniában úgy tűnt sikerült egy erősebb üggyel támadni. Ted Cruz texasi szenátor, aki korábban alkotmányjogász volt, a podcastjében elmondta, hogy az állam idén több alkalommal megváltoztatta a választási törvényeit. Egy alkalommal törvénybe ültették, hogy akkor is meg lehet számolni egy levélszavazatot, ha a választás napja után érkezett, sőt ha a választás napja után adták fel. Három legfelsőbb bíró kijelentette, hogy ez valószínűleg alkotmányellenes, de végül nem született határozott döntés, így a törvény érvényben maradhatott. Cruz azt is elmondta, hogy Trump kampány ügyvédei végül azt támadták meg, hogy Pennsylvania márciusban univerzális levélszavazatot vezetett be, ami azt jelenti, hogy regisztráció nélkül mindenkinek kiküldték a szavazólapot. Az ügyet azonban a Legfelsőbb Bíróság egyetlen bírója sem tartotta tárgyalásra méltónak.

Az szinte bizonyos, hogy azok az államok, mint Pennsylvania, ahol univerzálissá vagy általánosan könnyen elérhetővé tették a levélszavazatot ott ez jelentősen hatott az eredményre. Ha mindenki kap szavazólapot és heteket arra, hogy beküldje, valószínűleg egészen más eredmény születik, mintha mindenkinek el kell mennie ugyanazon a napon szavaznia. Trump maga is ezzel érvelt december eleji beszédében. Azonban a járvány miatt indokoltnak tűnhettek a levélszavazást biztosító törvények, hiszen így milliók elkerülték, hogy tömegebe menjenek a választáskor.

Hétfőn Texas államügyésze nyújtott be egy precedens nélküli ügyet a Legfelsőbb Bíróságon, amihez aztán 17 állam csatlakozott. Az ügy azért is kerülhet azonnal a Legfelsőbb Bíróságra, mert államok közti vitát csak a legmagasabb szinten lehet eldönteni. Texas négy államot perel: Michigant, Wisconsint, Pennsylvaniát és Georgiát. „Az államok kihasználták a Covid-19 járványt, hogy figyelmen kívül hagyhassák a szövetségi és az állami választási törvényeket, utolsó pillanatokban történt változtatásokkal elferdítették a 2020-as választások eredményét” – olvasható a dokumentumban.

Mivel soha még csak hasonló ügy sem került a bíróság elé a szakértők bajban vannak azzal kapcsolatban, hogy mit mondhatnak a bírák, ha egyáltalán hajlandóak meghallgatni az államok szóbeli érveit. Csütörtökön 106 republikánus képviselő is csatlakozott a perhez.

A legtöbb elemző szerint Texas perét szinte biztosan visszadobja a Legfelsőbb Bíróság, amely valószínűleg nem vállalja, hogy megfordítsa a választást eredményét. Még van lehetőség arra, hogy Trump igazságügyi minisztere kinevezzen egy különleges ügyészt, aki a választást fogja vizsgálni és akit Biden sem távolíthatna el. Azonban valószínű, hogy a társadalmi béke fenntartása sok politikai szereplőnek, beleértve a republikánusokat is fontosabb lesz, mint a gyanús ügyek kivizsgálása.

A YouTube cenzúrázza az amerikai elnökválasztással kapcsolatos videókat

A legnagyobb videómegosztó oldal az amerikai elnökválasztással kapcsolatos félretájékoztatás ellen kíván fellépni.