Szűnni nem akaró reakciók Demeter Szilárd cikkére, éhínség Ukrajnában, antiszemita csendélet Zalaegerszegen, izraeli-arab kibékülés, újabb Mazsihisz-botrány és Douglas Murray Budapesten. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn-cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Demeter Szilárd botránya
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója, irodalmár és filozófus otthonosan mozog a hazai közéletben a kilencvenes évek óta. Bizonyosan felmérte, milyen visszhangot kelt az Origo nevű internetes portálon Sor(o)s címmel megjelent cikke – írja Pelle János.
A témában lapunk főszerkesztője, Megyeri A. Jonatán is megszólalt: Demeter Szilárd kijelentése mindenképpen elítélendő. A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának írása, melyben Soros Györgyöt Hitlernek, Európát Soros gázkamrájának, a konzervatív módon gondolkodókat az új zsidóknak nevezi, végtelenül felelőtlen abban az országban, ahonnan négyszázharmincezer magyar zsidót hurcoltak el, gyilkoltak meg és ahol a holokauszt traumája és a többségi társadalom felelőssége jelentős részben kibeszéletlen maradt.
Bármilyen meglepő is, de már jóval Auschwitz létrehozása előtt is divatosak voltak a „Hitler-hasonlatok”, s nem csak a keresztény európai, de a zsidó közéletben is – mutatja be lapunk főszerkesztő-helyettese, Veszprémy László Bernát cikkében.
Demeter Szilárd nem antiszemita, halljuk a home-office folyosókon. Megírta levélben, hogy biz úgyse, egy cseppet sem. Elhiszem neki, lehet, hogy tényleg nem az. És ennek ellenére Demeter Szilárdnak fel kell állnia – így fogalmaz cikkében vendégszerzőnk, dr. Bálint Bálint László.
A Demeter-botrány kapcsán lapunk angol nyelvű összefoglalóval is jelentkezett.
Történelem, kultúra, sport
Éhen halt, csontsovány emberek holttestei az utcákon, kannibalizmus, több millió áldozat – ehhez vezetett az erőszakos kollektivizálás és a szovjet pártvezetés több katasztrofális döntése az 1930-as évek elején Ukrajnában, a világ egyik legtermékenyebb földterületén. Az ukrán holodomorról írt Eperjesi Ildikó.
Az antiszemitizmus gyakorlatilag örök témául szolgál az újságoknak: a napokban egy száz évvel ezelőtti Egyenlőség került a kezembe, melyben rövid cikk jelent meg. Így számolt be a fehérterror egy fejezetéről Cseh Viktor.
Douglas Murray brit író november elején érkezett Budapestre, hogy egy hónapot a Danube Institute-nál töltsön vendégkutatóként. Lapunk az intézet irodájában kérdezte a publicistát új könyvéről, ami magyarul A tömegek tébolya címmel jelent meg. Murray lapunknak beszélt az új progresszív doktrínák ellentmondásairól, a történelem ismeretének fontosságáról, és a modern társadalmak „Isten-méretű űrjéről.” Hajdú Tímea interjúja itt olvasható, illetve angolul is közöltük a beszélgetést.
Izrael, külpolitika
A közelmúltban a zsidó állam és Bahrein valamint az Egyesült Arab Emírségek között aláírt kölcsönös vízum megállapodás érvénybe lépése után, nem lévén akadálya a közvetlen kereskedelmi illetve turista járatok indításának az utolsó pillanatban mégis két előre nem várt tényező árnyékolta be a kezdeti lépéseket. Nagy Gabriella írt lapunk számára beszámolót Tel Avivból.
Magyar-zsidó közélet
Lapunk beszámolt a hírről: egy, a Neokohn birtokába került levél tanúsága szerint Szlukovinyi Pétert származása körüli, hetek óta húzódó botrány miatt leváltották, illetve a zsinagógai közösségből is kirúgták a miskolci hitközség vezetőségi tagját.