Karantén újratöltve: irányt vesztett a járványkezelés Izraelben

Lemond a közegészségügyi szolgálat igazgatói posztjáról és kilép az Egészségügyi Minisztériumból Szigál Szadecki. Közösségi  oldalán is megjelent döntésének 8000 szavas indokolását a professzor azzal kezdte, hogy „az elmúlt hetekben Izrael elindult egy veszélyes úton. Az adatok, a jelenlegi morbiditási térkép és a jövőbeni előrejelzések ezt támasztják alá, ezer tanú vallomásánál is jobban.”

Szadecki szerint Izrael a pandémia első hullámának sikerét eltékozolta a túl korai nyitással. Hozzátette, hogy a kezdeti kitörésre adott választ szakmai és etikai vezetés jellemezte. „Úgy érzem, az idő múlásával az eseményekre proaktív módon reagáló szakemberek helyett, elszámoltatható hatalommal nem rendelkező emberek felé fordultunk, akik későn reagálnak.”

A professzor úgy látja, alig néhány hét leforgása alatt az ország vezetése elvesztette a világjárvány kezelésére szolgáló irányt. Az ismételt és különböző csatornákon nyilvánosságra hozott szervezett tájékoztatás ellenére, a szakma aggodalommal figyelte a az időből és a lehetőségekből való kifutást.

A körülményekre való tekintettel, mivel szerinte szakmai véleményét már nem fogadják el, Szadecki végül úgy döntött: „Már nem vagyok képes hatékony segítség nyújtására  a vírus terjedésének megfékezése érdekében”.

Az izraeli Egészségügyi Minisztérium kedd reggeli adatai szerint 31186-ra nőtt a megerősített koronavírus esetek száma. Hétfőn 1057, míg éjfél óta 68 új esetet regisztráltak. Jelenleg 358 beteget kezelnek kórházban, közülük 85 állapota súlyos és 35 lélegeztetőgépre szorul, 85 állapota pedig közepesen súlyos. Az aktív esetek száma jelenleg 12717, a felgyógyultaké 18131, míg az elhunytaké 338.

A hétfőn végzett tesztek száma 23046 volt és 4,6% lett pozitív, a ma végzett tesztek száma eddig 1827, ebből 3,7% pozitív.

Az elmúlt napokban hirtelen megnövekedett fertőzések visszaszorítása érdekében tegnap összehívott kabinet az azonnali hatállyal életbe lépő korlátozások mellett megszavazta a koronaválság jogalkotásra vonatkozó törvényt is, ami lehetővé teszi a kormány számára a vészhelyzeti rendeletek gyorsított eljárásban való megszavazását, és a Knesszet jóváhagyásának későbbre halasztását.

A törvény bírálói szerint a kormány ezzel kivonta magát a parlamenti ellenőrzés alól. A szavazást megelőző vitában az ellenzéki, centrista Van Jövő (Jes Atíd) párthoz tartozó Miki Levy képviselő a törvénykezés fekete napjának nevezte keddet, a jogszabály szellemisége szerint inkább észak-koreai, mint izraeli.

Az új törvény értelmében a kormány felhatalmazást kapott vészhelyzet kihirdetésére a koronavírus-járvány miatt a Knesszet plenáris ülésének jóváhagyása nélkül, elég hozzá, ha a képviselőház egyik bizottságának napirendjére kerül a kérdés. A korábbi jogszabályok szerint a kormányzati döntéseket jóvá kellett hagynia a  kneszet koronavírus-bizottságának vagy más releváns testületnek, ami egy vagy több nappal késleltethette a végrehajtást. (MTI)

A koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzet és a jelenlegi hirtelen megugró fertőzések továbbterjedésének kezeléséről kormányszinten is megoszlanak a vélemények. Juli Edelstein (Likud) egészségügyi miniszter már korábban jelezte, hogy szerinte (is) szigorúbb megoldásokat kellene bevezetni addig, amíg nem késő. A végül lemondott Szadecki és a szakma képviselőinek figyelmeztetései ellenére azonban, tiszteletben tartva a gazdasági prioritásokat, bejelentette, hogy támogatja az újabb részleges korlátozások bevezetését.

A helyzet megítélésében Szadeckival egyetértve, a szakmai vélemények túlnyomó többsége szerint túl korai volt a nyitás. A víruskezelés kidolgozását segítő tanácsadói testület úgy véli, jelenleg az egész országra kiterjedő fertőzés továbbterjedésének ellenőrzését a szabad mozgás mellett nehezíti, hogy a megbetegedések többségének gócpontjai egyáltalán nem ismertek.

A márciusban elrendelt országos zárlat után májusban a miniszterelnök rövid időn belül feloldotta a korlátozások jelentős részét. Az enyhítés célja a gazdaság újjáélesztése volt, különös tekintettel a turizmus újraindítására. Izrael először júliusban, majd kis csúszással augusztusban szándékozott megnyitni a hónapok óta zárlat alatt álló légiközlekedést. Az előzetes tervek szerint először – a kétoldalú megegyezések szerint – Görögországgal és Ciprussal.

Izraeli állampolgárok számára jelenleg nincs korlátozva az ország elhagyása, de hazaérkezés után kötelező a két hét karantén. A reptéri zárlat miatt azonban alig van lehetőség arra, hogy bárki is elutazhasson azok után, hogy az augusztusi nyitási tervek lekerültek a napirendről, ugyanis a fertőzöttek rohamosan megnövekedett száma miatt az EU Izraelt vörös jelzésű országként kizárta.

Mint arról mi is hírt adtunk, a reptéri dolgozók elégedetlenkedése mellett a nemzeti légitársaság, az El Al is teljes csődhelyzetbe kerülve, végül nem tudta elkerülni a valószínűleg a cég államosításához vezető 400 millió dolláros mentőcsomag elfogadását (250 millió dollár kölcsön – 150 millió dollár értékű részvény értékesítés), melynek feltétele 2000 munkavállaló azonnali elbocsátása.

Mit rontott el Izrael? Három hiba, ami visszahozta a vírust

Egy epidemiológus professzor szerint az izraeli kormány hibás döntései vezettek az elsőnél intenzívebb második hullámhoz. 

Az egész országot érintő gazdasági nehézségekre való tekintettel a kabinetben Juli Edelstein egészségügyi és Jiszráel Katz pénzügyminiszter között zajló egyezkedés tétje a gazdasági túlélés, vagyis az „éljünk együtt a vírussal” szemlélet szemben az Edelstein mögött felsorakozó szakértők borúlátóbb aggodalmaival.

Az elmúlt napok figyelmeztetései során a miniszterelnök az ország márciusihoz hasonló végleges lezárásával egyelőre csak fenyegetve próbálja rávenni a lakosságot a maszk, a távolságtartás és higiéniai szabályok betartására.

Edelstein, elfogadva a gazdasági érveket, a hétfői kabinetülésen további szigorítások bevezetését követelte és azt javasolta, hogy az éttermekre és a tömegközlekedésre alkalmazott további korlátozások mellett a kabinet rendelje el a rendezvénytermek, zsinagógák, vallási szemináriumok (jesivák) és edzőtermek bezárását is.

A kormány döntését megelőzve Arje Deri (Sász) belügyminiszter a zsinagógák bezárása ellen kampányolt, Mose Gafni (Jahadut Hatora) képviselő pedig már előre kijelentette, ha a jesivákat bezárják, pártjával kilép a koalícióból.

A kabinet hétfőn végül úgy döntött, hogy a jesivák és zsinagógák működését engedélyezi 19 fő részvételével, azonban elrendelte a rendezvénytermek, valamint a bárok, éjszakai klubok és uszodák bezárását.

Az éttermek és kávézók beltéren 20, a teraszon további 30 vendéggel működhetnek tovább. A tömegközlekedési eszközökön szintén életbe lépett a 20 fős korlátozás. Az óvodák és az iskolák négy elemi osztállyal bezárólag fogadják a gyerekeket.

Szomorú rekord Izraelben: ezer új vírusfertőzött

A járvány miatt reggel nyolc órától ismét korlátozások léptek életbe Izraelben. A második hullám ismét leginkább az ultra-ortodox közösségeket sújtja.

A kormány és Katz pénzügyminiszter a végsőkig kitart a körülményekhez képest a gazdasági egyensúly fenntartása mellett, azonban a munkanélküliség a korai nyitás ellenére is stagnál. Az elmúlt két hónap során alig háromszázezren térhettek vissza munkahelyükre, és több mint nyolcszázezren szorulnak jelenleg is munkanélküli segélyre, ebből több mint félmillióan a cégek által igényelt úgynevezett fizetés nélküli szabadságon vannak, amelynek támogatását a kormány augusztus közepéig meghosszabbította.

A stagnáló munkanélküliség oka az időközben csődbe ment vagy válságos anyagi helyzetbe jutott több tízezres vállalkozói szféra kétséges jövőbeli helyzete.

A kis- és középvállalkozók amúgy is kritikus helyzetét a jelenlegi korlátozások újabb kihívások elé állítják. Az érintett éttermek és kávézók felháborodva vették tudomásul a hétfői korlátozó rendelkezéseket, figyelmeztetve, hogy rövid időn belül a lezárással tulajdonképpen egyenértékű korlátozás a vendéglátó-ipari cégek csődjéhez fog vezetni.

A Pénzügyminisztérium szerint június végén a kormány által felajánlott 10 millió sékeles gazdasági csomag eddig 47% -a került kiutalásra. A nehéz gazdasági helyzetbe sodródott kis- és középvállalatok számára a miniszterelnök a napokban féléves gazdaságélénkítő csomag bejelentésére készül.

Az ellenzéki Avigdor Liberman (Jiszrael Bejtenu) a kabinet hétfői rendelkezéseivel kapcsolatban elítélte az ultraortodox csoportoknak tett szerinte felesleges engedményeket, az éttermek korlátozására vonatkozóan pedig kijelentette, hogy ilyen körülmények között mentesíteni kell a cégeket a városi adó alól legalább év vegéig. Jáir Lapid (Jes Atid & Telem), az ellenzék vezetője szerint a kormány nyilvánvalóan rossz úton halad, és a szóban forgó rendeleteket az ellenzék nem fogja megszavazni.

Az egységkormány ellenzékének legaktívabb szószólója Naftali Bennett, a Jamina vallásos nemzeti szövetség vezetője, aki állandóan járja az országot és a csődbe ment kisvállalkozások példájával kampányol megmentésük érdekében. Bennett a Knesszetben és saját közösségi oldalain folyamatosan ismerteti többpontos válságkezelési tervét, amellyel a kormányt szeretné jobb belátásra bírni.

A hétfői korlátozások megszavazása után Bennett felesége is beszállt a politikai diskurzusba. Galit Bennett saját közösségi oldalán hívta fel a figyelmet férje javaslataira, egyben támadást indítva a kormány és főleg a miniszterelnök ellen.

Bennett felesége úgy véli, hogy Benjamin Netanjahu “a ‘gazdasági holokausztot’ részesíti előnyben a valódi válságkezelés helyett“, utalva ezzel a több ezer csődbe jutott vállalatra és a munkanélküliség mértékére.

A Likud azonban úgy véli, Bennettnek könnyű dolga van, hiszen az ellenzék soraiból nem terheli felelősség a gazdaság helyreállítása érdekében megfogalmazott nagyvonalú fiskális megoldásaiért.

Veszélyhelyzet Izraelben – „A második hullám rosszabb, mint az első”

Orvosok szerint olyan mértékben nő a súlyos esetek száma, hogy, ha ez így folytatódik, a kórházak nem fogják bírni.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.