„Az antiszemitizmus Németországban a mindennapi élet részévé vált a zsidók számára”

Heiko Mass német külügyminiszer szerint Németországnak többet kellene tenni az antiszemitizmus ellen. „Sürgős ellenlépéseket kell tenni”, hogy a németországi zsidók ne hagyják el hazájukat.

Heiko Maas a Spiegelnek írt cikkében kijelenti: a németeknek mindent meg kell tenniük, hogy a zsidók ne akarják elhagyni az országot.

Ahogy korábban megírtuk, Maas évek óta a legkevésbé Izrael-barát külügyminisztere Németországnak. Ő az, aki 21-ből 16 alkalommal arra utasította Christoph Heusgen német ENSZ-nagykövetet, hogy a zsidó állam ellen szavazzon.

Az elmúlt években megszaporodtak az antiszemita incidensek az országban, legutóbb Jom Kippurkor, Halle városában próbált egy férfi betörni egy zsinagógába, majd miután nem járt sikerrel, megölt két járókelőt. Egy éve pedig az okozott felháborodást, hogy a német kormány közölte: a zsidók inkább ne hordjanak kipát az utcán, mert veszélyes.

Megrendült a német zsidók biztonságérzete

Josef Schuster szerint az igazságszolgáltatás nem üldözi kellő elszántsággal az antiszemitizmust Németországban.

Maas most azt írja a Spiegelben, hogy „az antiszemitizmus Németországban a mindennapi élet részévé vált a zsidók számára”, és kijelenti, nem lepi meg, hogy sok zsidó gondolt már arra, hogy elhagyja az országot.

„Sürgős ellenlépéseket kell tennünk, hogy ez a gondolat ne váljon keserű valósággá. Az, hogy 75 évvel Auschwitz felszabadítása után a zsidó vallású emberek már nem érzik magukat otthon Németországban, az egy igazi rémálom és szégyen” – írja a külügyminiszter.

Németország félmillió eurót fog adni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, hogy a nemzetközi szervezet hatékonyabban harcoljon az antiszemitizmus ellen.

Josef Schuster, a német Zsidó Központi Tanács (ZdJ) vezetője azt nyilatkozta, azért ő nem látja annyira elkeserítőnek a 116 ezer németországi zsidó helyzetét.

„A bőröndök nincsenek összepakolva, de azért mindenki megkereste, hol vannak – nyilatkozta Schuster, majd hozzátette: „Van olyan európai ország, ahol jobb a helyzet? Még Amerikában is megtámadják a zsidó intézményeket. S terrortámadások Izraelben is történnek.”

Az viszont biztos, hogy a társadalmi légkör változóban van. Így például a zsidó kifejezés tizenöt éve még nem volt „szitokszó az iskolaudvarokon”, és tíz éve „egyszerűbb volt öntudatosan zsidó életet élni Németországban, mint ma”.

Szélsőbaloldali német párt akadályozta meg az izraeli zászló égetésének betiltását Berlinben

A párt szerint a döntés akadályozná a szólásszabadságot – írja a The Jerusalem Post.

Tíz éve rendszerint senkit sem zavart, ha valaki kipát – a zsidó vallás tiszteletét kifejező fejfedőt – visel az utcán, most viszont vannak, akik megengedhetőnek tartják az ilyen emberek szidalmazását és sértegetését – mondta a ZdJ elnöke.

Josef Schuster egy másik vasárnapi nyilatkozatában – amelyet a ZdJ honlapján ismertettek – kiemelte, hogy Németország a múltjából fakadóan különleges felelősséget visel az emberi méltóság tisztelete, a toleráns társadalom és Izrael államiságának fenntartása iránt.

Évtizedekig társadalmi közmegegyezés volt Németországban arról, hogy a holokauszt emlékezetének megőrzése a legfőbb állami érdekek közé tartozik, de ez a közmegegyezés egyre inkább „töredezik”, ami a demokratikus berendezkedés egészét veszélyezteti. Ezért az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján „minden erőt össze kell fogni, hogy a holokauszt tanulságait ismét meggyökereztessük a fejekben” – húzta alá.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi, 2018-as kimutatása szerint egy év alatt 1799 antiszemita indíttatású bűncselekmény történt az országban – köztük 69 erőszakos bűncselekmény -, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A BKA adatai szerint az elkövetők csaknem 90 százaléka szélsőjobboldali beállítottságú.

Antiszemita eset borzolja a kedélyeket Angela Merkel kancelláriáján

Egy libanoni gyökerekkel bíró zsidó alkalmazottat „zsidó disznónak” nevezték a munkatársai.