Több tucatnyi európai ország mintegy száz politikusát hívták meg arra a kétnapos lengyelországi rendezvényre, amelyen Auschwitz felszabadításának 75. évfordulója alkalmából az antiszemitizmus elleni aktívabb jogi harcra szólítottak fel.
Miniszterek, államtitkárok, magasrangú Európai Uniós diplomaták is részt vettek hétfőn Krakkóban a kontinens egyik befolyásos zsidó érdekvédelmi szervezete, az Európai Zsidó Szövetség (European Jewish Association – EJA), és az auschwitzi zarándokutak ismert szervezője, a Nemzetközi Élet Menete (International March of the Living – IML) közös eseményén.
Kiemelkedő magyar érdekeltsége is volt az össszejövetelnek, hiszen a közelmúltban alakult Tett és Védelem Liga — amely a 2012-ben életrehívott Tett és Védelem Alapítvány (TEV) tudásbázisának nemzetközi kiteljesedése — most mérvadó politikai környezetben is bemutatkozhatott.
A szervezők célja egyértelmű volt: minél több döntéshozóval szeretnék megértetni, hogy a második világháború óta nem tapasztalt mértékű európai zsidóellenességnek új szemlélettel és új törvényi szabályozással meg kell próbálni véget vetni.
„Az antiszemitizmus elleni fellépés a jó és a gonosz közötti küzdelemről szól”
— summázta üzenetét köszöntőjében Menachem Margolin, az EJA elnöke. A francia ajkú belga zsidóság ernyőszervezetének Izraelből származó vezetője hosszú évek óta folytat intenzív lobbizást brüsszeli székhelyű szervezetével. Elsősorban az oktatási-, vallási-, és közösségeik biztonságát garantáló jogokért küzdenek.
A félnapos rendezvényen — a magyar igazságügyminiszter, Varga Judit mellett — vezérszónokként intézte üzeneteit az egybegyűltekhez többek között az Európai Parlament korábbi elnöke, az olasz Antonio Tajani, Jan Jambon flamand miniszterelnök, Belgium korábbi szövetségi belügyminisztere, valamint Wolfgang Sobotka, Ausztria Nemzeti Tanácsának elnöke is.
A politikusok – akik között a magyar parlamentből két MSZP-s (Mesterházy Attila és Harangozó Tamás) és egy KDNP-s képviselő (Simicskó István) mellett Kovács István, az EMMI nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is volt része volt a magyar delegációnak — azokra a jelenségekre reflektáltak, amelyeket Európa zsidó vezetői a korábbi években rendszeresen felvetettek különféle fórumokon. Margolin mellett Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és a TEV szakértői gárdája is egy ideje már egyértelműsítette azt, amelyet magyar rabbi hétfő este is világosan artikulált a hallgatóságnak:
„A zsidóság ellehetetlenítésére irányuló kezdeményezések 75 évvel Auschwitz után is tapasztalhatóak társadalmunkban”
— vélte Köves, aki szerint ezért kötelességünk harcba szállni, azonban a mostani küzdelem „az ideológiák elleni harc”. Ehhez pedig tiszta és egyértelmű útmutatások kellenek. Mindenekelőtt egységre van szükség a politikai szekértáborok és a közbeszédet alakítók között — szögezte le.
Köves Slomó, aki a tavalyi indulása után pár hónappal immár 12 országban tevékenykedő Tett és Védelem Liga elnöke is, kifejtette: olyan módszertani újításokat ajánlanak az európai országoknak, amelyek az eddigieknél alaposabb és átfogóbb képet mutatanak az antiszemitizmusról.
Nem csak a zsidóellenesség attitűdjének feltárásában, hanem az antiszemita támadások monitoringjára is megoldást nyújt új összeurópai adatgyűjtési módszerük.
Köves hozzátette: kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az oktatás területén szerzett tapasztalataiknak is, amelynek magyarországi eredményeit felhasználva megérett arra, hogy kiterjesszék Európa többi tagállamára is. Nem csak a holokauszt történetét, de a közös zsidó-keresztény értékek történetét és Európa zsidó történetét, valamint a modern Izraellel való kapcsolatát is ide sorolta.
Az EMIH képviselője határozottságát alighanem arra alapozhatta, hogy az elmúlt 20-30 év magyar kormányai más európai államok kormányaihoz képest talán több gesztust gyakoroltak a hazai zsidó közösségek felé, mind infrastrukturális, mind pedig szimbolikus értelemben. Ezt a narratívát erősítette Vaga Judit beszéde is.
Auschwitz az egyik legnagyobb magyar temető (…), az ott elpusztult magyar zsidó honfitársaink örökre hiányozni fognak
— mondta az igazságügyi tárca vezetője, aki az antiszemitizmus európai feltámadásáról hozzátette: „A nyugat-európai példák mutatják, hogy vannak, akik nem tanultak [Auschwitzból]”. Ellenben Magyarországon nem kell tartani hasonlótól, hiszen az állami emléknapok és oktatási programok mellett a jogi keretek is szavatolják a zsidók biztonságát, és ezeknek is betudhatóan „évről évre csökken az anntiszemitizmus”.
2014 és 2018 között csaknem felére csökkent a gyűlöletbeszéd kategóriájában elkövetett bűncselekmények száma Magyarországon
— emlékeztetett Varga, akinek tavalyi kinevezése előtt már működő kapcsolat volt a kormány és a TEV között, sőt a szervezet kiérdemelte azt is, hogy a magyar kormány jelentős összeggel támogassa abbéli ambícióját, hogy a felgyülemlett tudásbázist kiterjesszék más európai országokra is.
Varga maga is utalt erre a Tett és Védelem Ligával kötött kutatási egyezményre, és azt is kijelentette, hogy „a holokauszttagadás szinte teljesen eltűnt a magyar közéletből”. A miniszter szerint továbbá „különleges párbeszéd zajlik a zsidó közösségekkel a közös múltunk ápolásáért”.
Wolfgang Sobotka, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke, volt osztrák belügyminiszter érzelmes hangvételű előadásában nem csak arról beszélt, hogy hazája „túl sokáig halogatta a szembenézést saját múltjával”, mert kényelmesebb volt a nácik áldozatául esett ország képében mutatkozni, de „szégyenérzetről” is szólt, amikor felelevenítette auschwitzi látogatását egy osztrák túlélő társaságában.
Sobotka hangsúlyozta: semmiféle kompromisszumot nem szabad kötni a zsidóellenességgel szembeni harcban. Statisztikai adatkora hivatkozva közölte: honfitársainak 10 százalékára a mai napig jellemző az antiszemitizmus, és csaknem minden harmadik osztrák állampolgárban fellelhető a zsidókkal szembeni negatív előítélet, sőt a muszlim hitűeknél ez az arány akár 50-60 százalék is.
Kormánya nevében kijelentette: egy új kutatói és oktatói háttérintézménynek fogják biztosítani az anyagi fedezetét, amelyet az Osztrák Tudományos Akadémia keretein belül terveznek elindítani.
„Ahhoz, hogy az anticionizmust egyértelmű antiszemitizmusnak ismerjék el, Ausztria szigorúbb jogi keretek kialakítására készül, sőt heteken belül meg fog születni a BDS-t elítélő osztrák parlamenti határozat is”
— tette hozzá nagy tapsot aratva az előadóteremben a politikus, aki ugyancsak élesen bírálta az ENSZ kettős mércét alkalmazó, egyoldalú Izrael-ellenes határozatait.
Michael O’Flaherty szavai tapsok helyett sokkal inkább megdöbbenést váltottak ki a közönségből. Az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének (Fundamental Rights Agency, FRA) ír igazgatója saját statisztikája alapján azt mondta, hogy:
az európai zsidók 90 százalékának ma a legnagyobb aggodalma az antiszemitizmus.
O’Flaherty később megerősítette lapunk számára az adatok hitelességét. Az FRA vezetője szerint az európai zsidóságot érő antiszemita megnyilvánulások 70 százalékban a politikai közéletből, valamint az online felületekről érkeznek. Felszólította hallgatóságát arra, hogy
a küzdelemben nem csak a jogalkotással és újfajta, szélesebb közönséget — például közalkalmazottakat is — bevonó oktatással lehet helytállni, de megkerülhetetlen a zsidó élet ünneplésének megélése is.
André Gattolin, a francia szenátus európai ügyekért felelős bizottságának alelnöke sokkolónak nevezte, hogy a saját országában tapasztalható antiszemitizmus alig pár év alatt 74 százalékkal nőtt meg.
Szerinte bár az esetek többségéért a szélsőjobboldal a felelős, mára fel kell ismerni, hogy az antiszemitizmus megtalálható a szélsőbaloldal és a fundamenatlista, radikális muszlim közösségek soraiban is.
Az egész világot megrendítette Mireille Knoll 85 éves holokauszt túlélő 2018-as brutális meggyilkolása párizsi otthonában, melyet a rendőrség gyűlölet-bűncselekményként könyvelt el. A szimpózium szervezői meghívták a 11 késszúrással lemészárolt asszony izraeli unokáját, akinek beszéde ugyancsak ébresztő hatású lehetett a megjelent törvényhozókra.
Keren Knoll, aki az izraeli hadsereg hírszerzője, arról beszélt, hogy amíg ilyen megtörténhet a világban, addig senki nincs biztonságban, és radikális változtatásokra van szükség, elsősorban az oktatás területén. Eyal Kaminka ugyancsak az alapos felvilágosítás fontosságáról beszélt. A Yad Vashemhez tartozó holokausztkutatási iskola igazgatója azonban arra figyelmeztetett, hogy
ma már elengedhetetlen azt is tisztázni, hogy mi a hiteles forrása a valódi ismereteknek? Az online platformokon a fiatal generációnak bármihez lehet hozzáférése. El kell tehát gondolkodni azon is, hogy miképp lehet védekezni a kontroll nélküli információk ellen?
Binyomin Jacobs holland főrabbi a modern antiszemitizmust egy „szellemi háborúhoz” hasonlította, előadásában rendre visszatért arra a kérdésre, amelyet már hosszú évek óta rendszeresen feltesz magának: maradni vagy menni abból az országból, ahol nem csak őt, de családját is több fizikai inzultus érte már?
A rabbi szerint ő olyan, mint egy kapitány, és csak utolsóként hajlandó elhagyni a 30-35 ezres zsidósággal rendelkező országot. Bár rendkívül „elégedett” a hatóságok védelmi intézkedéseivel — lakását biztonsági kamerák óvják rendőri felügyelet is vigyáz rá –, valahogy mégis „nevetségesnek” tartja, hogy több autós gázolási kísérlet és egyébb megfélemlítő akciók mellett unokái olyan iskolába járnak, amely a drótkeritések miatt úgy néz ki, mint valami börtön.
Beszédét gondosan felépített dramaturgiai hatással zárta: „75 év után, kérdem én, valóban felszabadult Auschwitz?”
A beszédek végén a szervezők dokumentumot osztottak szét, ebben három konkrét törvénytervezetet fogalmaztak meg: antiszemita sztereotípiák elleni fellépés, náci relikviák magáncélú értékesítésének beszüntetése, valamint az oktatási tananyagok újraértékelése.
Mint a szimpózium végén Margolin rabbi a Neokohnnak elmondta:
az, hogy ennyi politikus eljött ide, jelzése annak, hogy nyitottak a kezdeményezéseikre, de a rendezvény sikerességének fokmérője az lesz, hogy vajon hányan fogják ezeket a javaslatokat hazavinni és rábírni kollégáikat arra, hogy valóban törvényt is alkossanak belőlük.
Az este diplomáciai gálavacsorával ért véget. A vendégeket videóüzenetben köszöntötte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és riválisa, Beni Ganc is. Az este soráb Dávid király-díjat kapott az svájci-libanoni üzletember, aki tavaly novemberben egy müncheni árverésen mintegy 180 millió forintnyi összegért megvett egy olyan gyűjteményt, amely a náci időkből származott és több olyan tárgy is volt közte, amely Adolf Hitleré, vagy hozzá köthető lehetett. Célja az volt, hogy a tárgyak ne kerüljenek neonácik kezébe.
Abdallah Chatila köszöntő beszédében arra emlékeztetett, hogy „csak azt tette, mint minden tisztességes embertársa tett volna”. Az időközben Izrael elnökével is találkozó üzletember, akinek kollekcióját a Jad Vashem múzeum gondozza majd, azt emelte ki, hogy a világon minden ötödik ember nem tudja, mi az a holokauszt — majd nyomatékosan a képviselőkhöz intézte záróüzenetét:
„Hölgyeim és uraim, az most az önök munkája, hogy ezt az arányt kijavítsák”.
A meghívottak kedden délelőtt hivatalos megemlékezésen vesznek részt az egykori auschwitz-birkenaui láger területén. A koncentrációs tábor 75 évvel ezelőtti felszabadításának alkalmából rendezett eseményen a zsidó állam korábbi főrabbija, MeirLau is hivatalos, és beszédet mond Mairead McGuinness, az Európai Parlement elnök-helyettese.
