Amerika titkos teheráni kibertámadásáról szivárogtak ki információk

Amerikai tisztségviselők elmondása szerint hazájuk így válaszolt a szeptemberi szaúdi olajterminál-támadásra.

Az Amerikai Egyesült Államok titkos kibertámadást hajtott végre Iránban azt követően, hogy szeptember 14-én az Aramco szaúdi állami olajvállalat két olajterminálját támadás érte és az üzemekben tűz keletkezett, amely fennakadást okozott a szaúdi olajkitermelésben és exportban is.

Noha az akcióért akkor a jemeni huszi lázadók jelentkeztek elkövetőként, Washington az őket támogató iráni vezetést tette felelőssé.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter ezzel szemben minden alkalommal tagadta országa felelősségét.

Meglepő képeket közölt Amerika a szaúdi olajmezők elleni támadás nyomairól

A CNN az első hírekkel ellentétben már nem drónokról számol be a támadás eszközeiként, hanem robotrepülőkről, azaz cirkáló rakétákról.

A történteket követően többen azonnali találgatásokba kezdtek arról, hogy Amerika milyen választ fog adni az ügyben. Donald Trump ugyan több ízben is üzent a közösségi médián keresztül a perzsa állam vezetőinek, és a Védelmi Minisztérium több ezres kontingenst küldött Szaúd-Arábia megerősítése céljából a régióba, nyílt katonai összecsapásra végül nem került sor.

A Jerusalem Postnak most két név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt mondta:

Amerika egy szeptember végi titkos kibertámadással avatkozott be Iránban, hogy Teherán „propagandaterjesztését” befolyásolja.

Az egyik forrás információi szerint az akció egy fizikai hardware-rendszert ért, de nem árult el bővebb részleteket.

A feltételezett támadást a Pentagon nem kommentálta.

Csak a bizonyítékra várnak az Irán elleni támadáshoz

A szaúdiak katonai csapást is mérhetnek Iránra, ha a vizsgálatuk bizonyítja, Teherán felelős az olajlétesítmények elleni támadásokért.

A kibertérben történő csaták korántsem újkeletűek a két ország között, és nem egyszer Irán is hasonló eszközökhöz nyúlt a múltban. Ebben a hónapban például hackerek egy csoportja — akik gyanúk szerint az iráni kormányhoz kötődnek — olyan email-fiókokba próbáltak meg bejutni, amik Trump újraválasztási kampányához kötődnek.

Tavaly pedig a Reuters is vizsgálatot indított 70 olyan honlap ügyében, amik összesen 15 országon belül igyekeztek iráni propagandát népszerűsíteni — olyan eszközökkel, amik egyelőre a kiberbiztonsági szakértők és újságírók előtt is számos meglepetést rejtenek.