Dávid csillaga – Hogyan lett zsidó szimbólum a hexagram?

A modern Izrael Állammal és a zsidó néppel szorosan összekapcsolódó Dávid-csillag nem volt mindig egyértelműen zsidó szimbólum. Izrael Állam függetlenségének 76. évfordulója alkalmából járjunk utána, honnan ered és miként lett a zsidóság jelképévé – írja Oberlander Báruch rabbi a Zsido.com oldalán megjelent cikkében.

A hexagram, a hatágú csillag elnevezéséről azt érdemes tudni, hogy noha magyarul és sok más nyelvben Dávid-csillagnak nevezzük, a héber elnevezése, a Mágén Dávid azt jelenti: Dávid pajzsa. Ez egyes magyarázók szerint, ahogy ezt lentebb látni fogjuk, arra utal, hogy Dávid királynak volt ilyen alakú pajzsa.

A csillag eredetével kapcsolatos kérdés nemcsak történelmi szempontból, hanem a zsidó identitás szempontjából is érdekes, ugyanakkor érzékeny téma, ami nagy indulatokat tud kiváltani.

A sárga csillag

Ennek oka egyrészt az, hogy ezt a szimbólumot használták a nácik a zsidók megjelölésére: a sárga csillag így elválaszthatatlanul összefonódott a megkülönböztetéssel. Magyarországon annyira egyértelmű volt a Dávid-csillag mint a zsidóságot beazonosító szimbólum, hogy még a sok más helyen használt zsidó szó (Jude, Juif stb.) sem szerepelt rajta.

A cionisták csillaga

A másik ok az, hogy a Mágén Dávid mint jelkép összefonódott a cionizmussal onnantól, hogy Herzl Tivadar és mások javaslatai nyomán 1897-ben az első Cionista Kongresszus elfogadta a Dávid-csillagot a mozgalom jelképének, és ez került a később megtervezett zászlójukra is, amiből aztán maga az izraeli lobogó is megszületett. Innentől kezdve míg a cionista kutatók és írók a Dávid-csillagot mint ősrégi zsidó szimbólumot igyekeznek bemutatni, ami még talán szent is, addig az anticionista kutatók és írók arra törekszenek, hogy bizonyítsák, ez a modern kori cionizmus szimbóluma és a használata nem volt jelentős a történelem során.

Objektívan vizsgálva a kérdést kiderül, hogy egyik félnek sincs teljesen igaza, és az igazság, ahogy az lenni szokott, valahol középen van.

A Dávid-csillag ma már teljesen egyértelműen kapcsolódik a zsidósághoz: akár saját identitásunk megjelölésére használjuk, akár mások jelölnek meg vele bennünket. Annak, hogy miként vált a zsidókat megjelölő szimbólummá, nagy irodalma van, ebből egy pár fontosabb adatot fogok most megemlíteni.

Érdekességek az isteni kinyilatkoztatás ünnepéhez kapcsolódóan

Ma este kezdődik sávuot, azaz a hetek és a Tóraadás ünnepe. Cikkünkből számos fontos tudnivalóról olvashat az ünnepoel kapcsolatosan.

Az anticionisták elhatárolódása

Spira Chájim Elázár rabbi (1871–1937), az erősen anticionista munkácsi rebbe 1922-ben megjelent művében1 nagyapját idézte a kérdés kapcsán. Mint írja, Spira Cvi Elimelech rabbi (1783–1841), aki korábban egy pár évig szintén munkácsi rabbi volt, Mose Isserles krakkói rabbira (1530–1572), a RöMÁra, a Sulchán áruch társszerzőjére hivatkozva2 azt írja3, hogy Dávid királyi pajzsára egy hétkarú menóra volt festve”. Ehhez még hozzáteszi Cháim Elázár rabbi, hogy sehol a Talmudi vagy midrási irodalomban nem szerepel, hogy Dávid pajzsának hatágú csillag formája lett volna, sőt egyáltalán nem szerepel ez a jelkép sehol mint vallási szimbólum. Igaz azonban, tesszük hozzá, hogy a RöMÁ véleményén kívül arról sincs írásos forrás, hogy menóra lett volna a pajzson.

A munkácsi rebbe a fentihez még hozzáteszi, hogy „ha még találnánk is forrást a Dávid-csillag ősi eredetére, akkor sem illik ma ezt a szimbólumot használni, főleg nem zsinagógában látható helyen szerepeltetni, mivel ez a cionisták és az ő hittagadásuk szimbólumává vált. Hallottam nemzedékünk egy nagy rabbijáról, aki emiatt távolíttatta el a Dávid-csillagot a Tóra bársonyruhájáról vagy a frigyszekrény függönyéről, annak ellenére, hogy réges-régóta ott voltak”. A munkácsi rebbe nem nevezte meg a kérdéses rabbit, de egy szemtanú beszámolója alapján tudjuk, hogy Slomó Halberstam rabbiról (1847–1905), a galíciai bobowai rebbéről van szó4. A vallásos anticionista táborban a mai napig gyakran idézik a munkácsi rebbének ezt az írását a kérdésről.

Ezzel együtt a bobowai rebbével ellentétben sok más haszid rebbe zsinagógájában továbbra is szerepel a Dávid-csillag, nem mint cionista szimbólum, hanem mint egy olyan ősi jelkép, ami az őket megelőző rebbéknél is szerepelt, így úgy gondolják, nem lenne helyes eltávolítani őket.

Megható bár micvát tartottak Óbudán

Az ünnepségen számos ismert budapesti zsidó is megjelent, köztük az egyik főpolgármester-jelölt, Vitézy Dávid.

A cionisták ragaszkodása a Dávid-csillaghoz

Ezzel szemben a cionista tábor írói mindenféle misztikus magyarázatot hoztak arra, hogy miért lett volna hatágú csillag formája Dávid pajzsának, a mágen Dávidnak. Ezek azonban mind modern kori magyarázatok, amiknek nincs korábbi forrása.

Tény, hogy felbukkan a hatágú Dávid-csillag egy Olaszországban található zsidó sírkövön, amely nem régebbi, mint a 6. század, ugyanakkor ebből a korból ismerünk egy spanyolországi zsidó sírt, amelyen ötágú csillag, vagyis pentagram szerepel. A Dávid-csillag ezek mellett megjelenik régi zsidó kabbalisztikus művekben is, más mágikus szimbólumokkal együtt, mint pl. a Ráziél hámálách (Ráziel, az angyal) című könyvben is5(lásd lenti kép)

Gyakran felcserélődik azonban a hatágú az ötágú csillaggal, illetve van olyan eset is, ahol az eredeti kéziratokban nem szerepel a szimbólum, csak későbbi példányokba került bele6.

Gyönyörű mikvét avattak Miskolcon

A zsidó hitközségek közös összefogással avattak mikvét Miskolcon.

A hexagram

A munkácsi rabbi fent említett állításához, miszerint a hatágú csillag sehol nem szerepel mint zsidó vallási szimbólum, hozzá kell tenni, hogy a hatágú csillag, a két egymásba fordított háromszögből kialakuló hexagram nemcsak egy kizárólagos zsidó vallási szimbólum, hanem valójában egymástól függetlenül sok más kultúrában és vallásban is megjelent.

A legrégebbi leletek, melyeken előfordul, nem a zsidósághoz kapcsolódnak, hanem más ókori kultúrákhoz, ahol mágikus védelmi szimbólumként jelenik meg. Megjelenik a magyar kereszténységben és az iszlámban is, ahol „Salamon pecsétje”-ként is ismert, míg a magyar heraldikában leggyakrabban nemesi pajzsokon fordul elő7. A hindu vallásban is használják, Indiában mai napig találkozhatunk vele.

Érdekes, hogy Teitelbaum Mózes (1758–1841), a sátoraljaújhelyi csodarabbi egy nyomtatásban is megjelent régebbi káméáinak (amulett) közepén látható a Dávid-csillag, de a későbbi kiadásokban nincs benne. Talán a cionizmus elleni indulat miatt kivették?

A rabbi cikkének folytatása itt olvasható.

Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Menachem Margolin: Tömegesen alijázhatnak Izraelbe az európai zsidók

Az Európai Zsidó Szövetség vezetője szerint Izraelnek készen kell állnia az antiszemitizmus elől menekülők befogadására.