Bár a technológiai fejlődésnek és más fejleményeknek köszönhetően a háború módszerei folyamatosan változnak, a háború alapelve megmarad: a gyengeség beinvitálja a rosszat. A Nyugatnak most korrekciót kell végrehajtania, és változtatnia kell Iránnal szembeni magatartásán is – írja véleménycikkében Meir Ben-Shabbat, az izraeli kormány volt nemzetbiztonsági főtanácsadója.
Mintegy 500 nap telt el azóta, hogy harcok törtek ki Ukrajna földjén, és a háborúnak még nincs vége. A háborúvéget vetett a második világháború óta uralkodó Pax Europaeanak, és történelmi mérföldkövet jelent az új világrendben.
Nehéz megmondani, hogy túl vagyunk-e már a nehezén, de ennek a konfliktusnak az eredményei meghatározzák a globális erőegyensúlyt és hatással lesznek a nemzetközi normákra, valamint a következő évtizedekre is formálják világunkat.
Öt nappal a háború előtt Németországban tartották az évente megrendezett müncheni biztonsági konferenciát. Miközben a háttérben már verték a háborús dobokat, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök könyörgött a NATO és a nyugati vezetőknek: „Mire várnak? Teljesen elfelejtettük a 20. század hibáit? Hogyan jutottunk el a hidegháború óta a legnagyobb biztonsági válsághoz?”.
Az ukrán vezető beszédében felszólította a világot, hogy azonnal cselekedjen, hogy meghiúsítsa Oroszország tervét.
„Ne várjátok meg míg a bombákat ledobják, mert addigra már nem lesz szükségünk a szankcióitokra”
– figyelmeztetett, de hiába. Mindazokat, akik azt hitték, hogy a 21. században már nem – vagy csak a világ távoli területein – történhetnek véres háborúk, durván felébresztette a valóság.
„Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt” – írja a Prédikátor könyve.
A gyengeség beinvitálja a rosszat. Ez az első tanulsága ennek a háborúnak. Bár a háború módszerei a technológiai fejlődés és más fejlemények miatt folyamatosan változnak, a háború lényege megmarad. Az emberi összetevő továbbra is a legfontosabb tényező. Margaret Atwood egyszer azt írta: „A háborúk azért történnek, mert azok, akik elkezdik őket, azt hiszik, hogy győzni tudnak”.
Nehéz felmérni, hogy az Egyesült Államok afganisztáni és közel-keleti háborúi milyen hatással voltak az Európában történtekre.
De annyit legalábbis mondhatunk, hogy nem bizonyultak visszatartó tényezőnek Oroszország számára.
Az ukrajnai háború tanulságai rávilágítanak az iráni kérdés megoldásának szükségességére. Irán arroganciája és önbizalma a jelenlegi amerikai és európai politika alatt megmutatta a Nyugat erodálódó tekintélyét.
Ez világosan megmutatkozik Teherán szemtelen magatartásában a nukleáris kérdésben és destabilizáló műveleteiben, a milíciák és más proxyk felfegyverzésében. Irán nemcsak az ukrajnai háborúban vesz részt, de jelentős szerepet tölt be a Nyugat- és USA-ellenes tengely újbóli kiépítésében is.
Támogatást nyújtott Oroszország háborús erőfeszítéseihez, és a két ország elmélyítette együttműködését, miközben Irán egyúttal közeledett Kínához, amelynek vezetője nemrégiben kijelentette, hogy támogatja Iránt a nukleáris kérdésben.
A teheráni rezsim kihasználta a Nyugat gyengeségét, és a maga javára mindent kiprésel belőle, amit csak tud. Irán az egész világ stabilitását és békéjét fenyegeti; nincs szükség további bizonyítékokra.
A nyugati vezetőknek, elsősorban az Egyesült Államoknak, most lehetőségük van arra, hogy az ukrajnai háború tanulságait átültessék a gyakorlatba. Meg kell nézniük, mi történik Európában, és döntést kell hozniuk az Iránnal szembeni magatartásuk megváltoztatásáról. Abból kell kiindulniuk, hogy a rezsim jelenlegi provokációi elhalványulnak ahhoz képest, amit megengedne magának, ha nukleáris arzenállal rendelkezne.
A történelemből tudjuk, hogy csak egy hiteles katonai fenyegetés fogja megállítani Irán nukleáris programját.
Egy ilyen fenyegetés az USA részéről nem fogja Washingtont belerángatni abba a háborúba, amelyet el akar kerülni, mert a teheráni rezsim nagyon jól tudja, hogy mik az erőviszonyok, és milyen sorsra jutottak más regionális vezetők, akik megpróbáltak erőt alkalmazni az USA-val szemben. Valójában, ha az USA nem lép fel erőteljesen Iránnal szemben, az nagyban növeli egy regionális háború valószínűségét, amelyet Washington meg tud akadályozni.
A világrend jövője forog kockán. Az amerikaiak és az európaiak is tudják ezt. Reméljük, hogy elegendő bátorságot gyűjtenek össze a helyes döntések meghozatalához.
| Meir Ben-Shabbat a jeruzsálemi Misgav Nemzetbiztonsági és Cionista Stratégiai Intézet vezetője. 2017 és 2021 között Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója és a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője volt, ezt megelőzően 30 évig pedig az Általános Biztonsági Szolgálatnál (a Shin Bét belbiztonsági ügynökségnél, ismertebb nevén a Sábáknál) dolgozott. |
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.