A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.
A már kedden ismertetett zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek „egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek”. A szervezetbe történő meghívást ebben az esetben fogják megtenni. A dokumentum mindemellett nem említ konkrét ütemtervet.
„Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségünket, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”
– olvasható a zárónyilatkozatban.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez.
„Ez egylépcsős folyamattá fogja tenni Ukrajna csatlakozását a kétlépcsős helyett”
– ismertette Stoltenberg. Hangsúlyozta viszont, hogy
Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.
Stoltenberg egyúttal reagált Voldomiri Zelenszkij azon aggodalmára is, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. Mint mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, „mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni”.
„Sosem volt a mostaninál erősebb jelzés a NATO részéről, ami a tagság felé vezető úttal kapcsolatos politikai üzenetet és a NATO-szövetségesek gyakorlati támogatását illeti”
– emelte ki Stoltenberg. Hozzátette, hogy a korábbi csatlakozási folyamatoknál sem voltak ütemtervek, azok mindig a feltételek teljesítésétől függtek.
A csatlakozás feltételei között a dokumentum egyebek között „további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén”. Ez utóbbi korlátozás egyebek között Németország és az Egyesült Államok aggályait hivatott orvosolni. A tárgyalások során Berlin és Washington is szorgalmazta, hogy bármely ország NATO-csatlakozását bizonyos feltételek teljesítésétől tegyék függővé, így például attól, hogy a hadsereg civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.
Mindemellett a NATO már most jelentősen fokozni kívánja az együttműködést Ukrajnával. A meglévő NATO-Ukrajna-bizottságot felminősítik NATO-Ukrajna-tanáccsá. Az elképzelések szerint ez lehetővé tenné majd, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket, és közösen hozzanak döntéseket. Az új testület először szerdán fog összeülni a 31 NATO-tagország állam- és kormányfőinek, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a részvételével.
Ezenfelül egy többéves programot is elindítanak, amelynek célja a zökkenőmentes együttműködés biztosítása lesz a NATO és az ukrán hadsereg között.
A NATO-tagállamok megerősítették, hogy „addig fogják Ukrajnát segíteni, amíg szükséges”.
„Megingathatatlanul kiállunk elkötelezettségünk mellett, hogy tovább növeljük Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását mindaddig, amíg függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határai között területi épségét védelmezi”
– olvasható tovább a zárónyilatkozatban.
Fegyverek helyett békére van szükség Ukrajnában – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban.
Orbán Viktor a vilniusi kétnapos NATO-csúcs legfontosabb kérdésének az orosz-ukrán háborút nevezte.
„A magyar álláspont változatlan, ezt fogjuk képviselni: Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni”
– emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor hozzátette, hogy tűzszünetre volna szükség és a háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.
„A magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben”
– mondta.
A miniszterelnök rögzítette: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai-védelmi szövetség.
A NATO azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat
– mutatott rá Orbán Viktor.
A magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni.
„Ez szükséges, helyes és Magyarország ezt támogatni fogja”
– zárta szavait Orbán Viktor.
