Mint arról lapunk is beszámolt, Róna Tamást, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökét Heisler András világi elnök menesztette állásából. A lépés nagy port kavart, beszámolt róla számos országos sajtóorgánum is, múlt hét végén pedig a Mazsihisz legnagyobb taghitközsége, a Budapesti Zsidó Hitközség több, más, így például a debreceni és az alföldi régió hitközségeivel együtt, emelt szót Róna főrabbi menesztése ellen.
Megyeri A. Jonatán, lapunk munkatársa saját, Lekvár és JAM Podcast című műsorában készített interjút Róna főrabbival.
Az események lépéseit felelevenítve Róna elmondta, hogy miután Heisler András elnök levelet küldött a Rabbitestület tagjainak, melyben számos súlyos váddal illette, Róna válaszlevelet küldött. Miután levelére nem érkezett semmi reakció, úgy döntött, a nyilvánossághoz fordul.
„Megvártam a késő estét és mivel nem kaptam érdemi választ a vezetőségtől, ugyanaznap este föltettem a Facebook profilomra a nyílt levelemet, amit onnantól kezdve számos sajtóorgánum le is hozott.”
Ez a válaszlevél szerinte pontról pontra cáfolja a Mazsihisz elnökének a vádjait: „Levelem nem is szólt másról, mint hogy az ő rágalmait tételről tételre, pontról pontra cáfolta. Ez a műsor négy éve folyik, és mivel nem nekem válaszolt, és a vádaskodást méltatlan szintre vitte le, azt gondolom, jól tettem, hogy válaszoltam vádjaira.”
Róna szerint a Heisler körül kibontakozó bizalomhiány miatt lehetett olyan fontos, hogy augusztus 30-án „mindenképpen kierőszakolja” a szervezet rendes közgyűlésének megtartását, annak ellenére, hogy a Mazsihisz zsinagógái és közösségi intézményei hetek óta zárva tartanak a koronavírus-járvány veszélye miatt.
„Érezhető volt hogy Heisler számára nagyon fontos a Mazsihisz-közgyűlés”, ahol azonban „kitette a neológ közösség híveit annak, hogy a most lévő pandémia idején a küldöttek megfertőződjenek.” Róna felhívta a figyelmet arra is: „A Rabbitestület kilenc vagy tíz tagja írt egy levelet, melyben kiállnak mellettem, és felhívják az elnök úr figyelmét arra, hogy a Mazsihisz Rabbitestületének vezetőjével köteles együttműködni, és a felekezet érdekében dolgozni.”
Erre a levélre sem született válasz, ám az ezt követő napon a Mazsihisz vezetősége úgy döntött, kirúgják Róna főrabbit az állásából.
„Hétfő délután összeült a Mazsihisz vezetése, és valamikor éjfél előtt hoztak egy olyan döntést, hogy azonnali hatállyal szerződést kell bontani velem. Ez több szempontból is problémás.
Ez egy szűk kör, Heisler András, Kunos Péter és Horváth József mellett van még tizenegynéhány másik tag és két rabbi is, akiket a Rabbitestület delegál, összesen talán tizennyolc ember. Ezek az emberek elsöprő többséggel megszavazták azt, ami egy zsidó közösség számára értelmezhetetlen, hogy egy rabbinak, aki nem vallási törvényt szegett, aki csak építeni próbálta a közösséget, most már lassan huszonhárom éve, azonnali hatállyal mondjanak fel” – mondta Róna.
„Azt talán mondanom sem kell, hogy aki rabbinak áll, az egy hivatást választ. Én ebben a szellemben tanultam, és tanulok a mai napig. A közösségemért. Ahogy az ismert mondás tartja, a rabbi sírján az áll: ’Tanulmányait befejezte’. Azt gondolom, erre büszkének kell hogy legyünk, és eddig nem fordult elő olyan, hogy a világi vezetés ilyen durván avatkozzon bele a rabbiság személyi összetételébe. Ez egy kommunista módszer, a legsötétebb időket idézi.”
A főrabbi úgy látja, most többről van szó, mint, hogy Heisler elnök egyszerűen félresöpri őt, abban bízva, hogy pár nap alatt elül a botrány.
„Hosszú távon ez nagyon veszélyes bármelyik rabbira. Ha nem ért egyet azokkal a méltatlan tettekkel, melyek nagyon messze visznek már bennünket a Tóra fényétől, akkor gyakorlatilag egy mozdulattal őket is ugyanúgy el tudja bocsátani, mint engem.”
Elmondta azt is mivel indokolták menesztését: „Az volt az indok, hogy én kivittem a külvilágba azokat a nehézségeket, amiknek a Mazsihiszen belül kellett volna maradni. Persze, hogy belém tudjanak rúgni, és ezt a karaktergyilkosságot tovább tudják folytatni, évek óta folyik velem szemben egy vád, amiben plágium gyanúját vetik rám. Három világi ember nézte át a diplomamunkámat, és aki tud olvasni a sorok közt, látja, hogy megrendelt igény szerint illették kritikával munkámat. Természetesen ezt a kesztyűt is felveszem, és minden lehetőséget ki fogok használni, hogy tisztázni tudjam magam, ugyanúgy mint eddig az elmúlt években tettem.”
Róna felelevenítette, hogy a hétfői vezetőségi döntés másnapján a Rabbitestület összeült megvitatni a történteket. „Felismerték, hogy ez nem pusztán ‘Róna-ügy’. Heisler nem tudott az EMIH-el szót érteni, nem tudott az ortodoxiával szót érteni, és most már nem tud a saját rabbijaival sem szót érteni.”
Arra a kérdésre, hogy milyen jövőt képzel el a Mazsihisz számára, Róna elmondta:
„Ideje van egy olyan tér, egy olyan platform létrehozásának, ahol az EMIH, az ortodoxia és a neológia azokban a témákban, melyekben mindannyian érintettek vagyunk, közös álláspontot alakítsanak ki, és méltó módon képviseljük kifelé és befelé is. Ez elengedhetetlen az önazonosságunk és létünk szempontjából.”
Ez a Rabbitestület elnöke szerint korántsem példa nélküli. „Amikor a Schőner professzor a Rabbiképzőt kezdte építeni, első dolga volt, hogy Oberlander rabbi urat kérje fel Talmud órákat tartani, ez az együttműködés hosszú-hosszú éveken keresztül zajlott, szoros barátság alakult ki, mester és tanítványa viszony. Ha ez folytatódott volna, ma egészen máshol tartanánk. Hiszem azt, hogy még sok dolgunk van egymással a jövőben.”
Visszatérve a rabbikar kiállására, a főrabbi elmondta: „Kollégáim kiálltak mellettem, született egy levél Heisler és Kunos úrnak, melyben azt kérik, hagyja abba a megkezdett folyamatot, mert mi egy egyház vagyunk, ahol a rabbik végzik a vallási szolgálatot. Ezután másnap reggel arról értesültem, hogy miután Heisler úr elolvasta rabbi kollégáim levelét, azonnal szólt Kunos úrnak, hogy Rónát el kell távolítani.”
Ezután úgy tűnt, fordulat áll be az ügyben. „Később eljutott hozzám az a hír, hogy lenne egy találkozó, ahol Heisler, Kunos és Horváth urak találkoznának négy rabbival, ahol egyfajta tűzszünetről beszélnénk és arról, hogyan lehetne a felhalmozott konfliktusokat a közösség érdekében megoldani. Nem így lett, mert a megbeszélés előtti napon Kunos úr felhívott, és jelezte, hogy megkezdődött a harminc napos felmondási idő.”
Arra a kérdésre, lát-e lehetőséget arra, hogy Heisler távozása nélkül változás álljon be a Mazsihisznél, a menesztett főrabbi azt válaszolta:
„Furcsa helyzet állt elő. Az alföldi régió, a közép-magyarországi csoport jelezte, hogy továbbra is igényli rabbinikus szolgálataimat, amiért repes a szívem. Ráadásul annak dacára, hogy már nem vagyok Mazsihisz-alkalmazott, vagyis nem leszek pár nap múlva, rabbi kollégáim bizalmát megkaptam, a Rabbitestület elnöki pozícióját megtarthatom.”
A közép-magyarországi régió neológ főrabbija hangsúlyozta: „Rabbiként továbbra is azokat az elveket fogom vallani, amiket eddig.”