Hímsovinszta szakács, külügyi káosz, jobboldali konfliktus, elitista bíróság, veszélyes bojkott, másmilyen annektálás, kollektív Isten-élmény, kitelepített zsidók és krími tatárok. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Wallenstein Róbert karantén-interjújában új technikákról, albumokról és egy újfajta zsidó identitásról is beszélgetett Gerendás Péter előadóművésszel, aki internetes “karanténszínházában” brit miniszterelnököt, hímsoviniszta szakácsot, testedzőt, pszichológust, sőt távgyógyítót is alakított már.
Nagy Gabriella megvilágította a múltheti magyar-izraeli külügyi káosz hátterét, amelyben az új izraeli tárcavezető kénytelen volt elhatárolódni a magyar külügy egy nyilatkozatától, amelyben két, általuk nem tárgyalt témáról is szó volt. Gabriella elemezte, hogy az izraeli szuverenitás kiterjesztéséről szóló törvény előkészítése milyen konfliktusokat gerjeszt az izraeli jobboldalon belül.
Amichay Mihály Éva az izraeli Legfelsőbb Bíróság Bíróságot ostorozta, amely szerinte nemcsak a kormány, hanem a parlament fölé is helyezte a hatalmát, és ezzel veszélyes helyzetet teremtett.
Gulyás Virág elmagyarázta, hogy mi a BDS-mozgalom, és miért veszélyes Izraelre annak ellenére, hogy papíron ezt szeretnék megcáfolni.
Megyeri A. Jonatán tisztázta, hogy miért, és miért pont most akar Izrael területeket annektálni, és hogy az izraeli szuverenitás kiterjesztése Ciszjordánia egyes részeire nem ugyanaz, mint amikor a Kreml bekebelezte a Krímet. Jonatán Sávuot alkalmából beavatott bennünket abba is, hogy miként határozza meg a zsidó ember tudatát immár háromezer háromszázharminckettő éve a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás kollektív Isten-élménye.
Pelle János ezen a héten a Rákosi-rezsim kitelepítéseinek azt kevéssé ismert aspektusát mutatta be, hogy az „osztályellenségek” között nagy számban voltak holokauszt-túlélők, ami figyelemreméltó hatással volt az események visszhangjára.
Eperjesi Ildikó a krími tatárok kitelepítésére emlékeztetett, amikor egy egész népet száműzött a szovjethatalom. Az orosz hatóságok – „szélsőségességre” hivatkozva – a mai napig üldözik mindazokat, akik bírálni merik Oroszország lépéseit, elsősorban a tatárokat.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
