Megkongatta a vészharangot az Europol, amely szerint egyre erősödnek, és egyre inkább fegyverkeznek az európai szélsőjobboldali csoportok. Közben Németországban nyolc szélsőjobbost állítottak bíróság elé, akik tavaly Chemnitzben bevándorlókra támadtak.
Sokak döbbenetére egy éve tört ki a társadalmi vihar Németország keleti részén, Chemnitzben, amelynek még mindig vannak folyományai. Az egykori Karl-Marx-Stadtban ugyanis, amely a régi rendszerben szocialista mintavárosnak számított és amelynek központjában még mindig ott látható egy hatalmas Marx-emlékmű, egy Chemnitzi Forradalom nevű neonáci terrorcsoport tartott főpróbát erőszakos támadásokból.
Később Berlinben szítottak volna hasonló módszerekkel „polgárháborús jellegű” lázadást. Ennek a csoportnak a nyolc tagját állították most bíróság elé Drezdában. A nyolc férfi között skinheadek, szélsőjobbos huligánok és neonácik vannak.
Mint emlékezetes, tavaly augusztusban Chemnitzben heteken át tartottak a bevándorló-ellenes zavargások, miután egy szombat esti buli után egy külföldi származású fiatalokból álló csoport tagjai összeverekedtek, majd leszúrtak egy 35 éves német-kubai férfit. Egy szíriai és egy iraki menedékkérőt vádoltak a gyilkossággal.
Később a most bíróság elé állított férfiak üvegpalackokkal, súlyozott kesztyűvel és elektromos sokkolóval felszerelkezve vonultak fel a kelet-német városban és több külföldire is rátámadtak.
Az eset azért is emlékezetes, mert a német belső elhárítás, a BfV vezetője, Hans-Georg Maasen eleinte nem adott hitelt az incidensekről készült felvételeknek. Az akkori felmérések szerint egyébként a nyugatnémetek 46, a keletnémeteknek pedig 66 százaléka érezte úgy, hogy a kormányzat nem kezeli megfelelően a migráció problémáját, miközben az ország keleti részében jóval kevesebb bevándorló él.
Sokakat az döbbentett meg a leginkább, hogy a tavaly augusztusban kezdődött bevándorló-ellenes megmozdulásokon nemcsak szélsőjobboldali figurák vettek részt, hanem sok, egyébként mérsékelt helyi lakos is csatlakozott.
A fiatal nők azt mondták: nem mernek este egyedül az utcára menni, mert félnek a bevándorlóktól, ezért vettek részt a tiltakozáson. Az idősebbek pedig arra panaszkodtak, hogy egyre nehezebb a megélhetésük, miközben a bevándorlók bőkezű szociális juttatásokban részesülnek. A felvonulók azt skandálták a külföldi származású lakosoknak, hogy „takarodjanak”, mert ez a németek városa. Elemzők szerint ezzel fellazult az a „karantén”, amellyel eddig a szélsőjobboldalt sikerült elszigetelni Németországban.
Az első chemnitzi felvonulás spontán szerveződött a közösségi médiában, a többit azonban már az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes párt szervezte, amely a „legsikeresebb” nacionalista politikai párt a második világháború óta Németországban.
A szervezők között volt a nyíltan neonáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD), amelyet nemrég a német hatóságok alkotmányellenesnek nyilvánítottak, de nem tiltották be, mert úgymond túl jelentéktelenek;
az iszlámellenes Pegida mozgalom; az úgynevezett Republikánus párt (semmi közük az amerikai republikánusokhoz); a dortmundi Jobb párt és a Harmadik Ösvény, valamint a nemrég alkotmányellenessé nyilvánított Identitárius Mozgalom (utóbbi fiatal nacionalisták páneurópai mozgalma, amelyet Franciaországban alapítottak, és amelynek fő célja, hogy megvédje Európa identitását az iszlamizálódástól).
A szélsőjobbosok megtámadták a Schalom nevű zsidó éttermet is Chemnitzben. A kóser éttermet palackokkal és kövekkel dobálták meg, miközben azt kiabálták, hogy „zsidó disznó, takarodj Németországból”. A tulajdonos megsérült.
A rasszista és xenofób megmozdulásokkal párhuzamosan ellentüntetések is voltak Chemnitzben. A baloldali, illetve antifasiszta szervezők arra hívták fel a figyelmet, hogy a menedékkérők sem követnek el arányaiban több bűncselekményt, mint a tősgyökeres németek.
A per várhatóan legalább jövő áprilisig eltart majd. Megfigyelők szerint ez az egyik legbonyolultabb ügy, amely a drezdai bíróság elé került.
Szászországban egyébként, ahol Chemnitz található, az emberek rendkívül ellenezték a Merkel kancellár nevével fémjelzet Willkommenskulturt, vagyis a 2015-től kezdve tömegével érkező bevándorlók befogadását. A szeptemberi tartományi parlamenti választásokon a bevándorlásellenes AfD 27,5 százalékos eredménnyel a második helyen végzett a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött, amely 32 százalékot szerzett.
Horst Seehofer német belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a militáns jobboldal jelentette veszély növekszik Németországban, és „ugyanolyan nagy, mint a radikális iszlamizmus” által jelentett fenyegetés. Seehofer egyébként a napokban azt is bejelentette, hogy a rendőrség szélsőjobbosok elleni nyomozások során tavaly csaknem 1100 fegyvert fogalt le, míg egy évvel korábban csak alig 680-at.
Seehofer, aki korábban bevándorlásellenes pozíciót foglalt el Merkellel szemben, határozottan elítélte a bevándorláspárti kasseli kerületi elnök, Walter Lübcke meggyilkolását is. A CDU politikusát idén júniusban saját lakása közelében közvetlen közelről lőtték le. A feltételezések szerint egy szélsőjobboldali férfi követte el a valóságos kivégzést.
A gyanúsított, Stephan Ernst a nyomozók szerint kapcsolatban volt az NPD-vel és a Combat 18 neonáci csoporttal is. Seehofer azt mondta: a gyilkosság „szélsőjobboldali természetű” volt, és „mindannyiunk ellen irányult”. Ha bebizonyosodik, hogy valóban politikai indíttatású volt, akkor az 1970-es évek óta ez volt az első ilyen jellegű bűncselekmény.
A bajor politikus drámai hangú figyelmeztetése előtt nem sokkal adta ki az Europol ugyancsak vészjósló jelentését, amelyet több német lap is idézett, köztük a Süddeutsche Zeitung. A jelentés alapján a szélsőjobboldali, illetve szélsőséges szervezetek és hálózatok egyre népszerűbbek a fiatalabb és képzettebb demográfiai csoportok között Európában.
A legveszélyesebb csoportok között van a fehér felsőbbrendűséget hirdető, antiszemita Hammerskins, az Odin Katonái (Soldiers of Odin) bevándorlásellenes, ugyancsak fehér felsőbbrendűséget hirdető finn csoport, a már említett Combat 18 terrorcsoport, amelyet az Egyesült Királyságban alapítottak (a 18-as szám Hitler monogramjának a száma), valamint az idehaza is ismert Blood and Honour (Vér és Becsület).
Az Europol jelentése szerint ezek a szerveződések egyre inkább érdeklődnek a fegyverek és robbanószerek iránt. Annak érdekében, hogy minél inkább harcképesek legyenek és fejlődni tudjanak a megfigyelés területén is, igyekeznek hivatásos katonákat és a biztonsági szolgálatok tagjait beszervezni soraikba. A szélsőjobbosok előszeretettel látogatnak küzdősport-versenyekre is, nyilván verbuválni.
Célkeresztjükbe elsősorban menedékkérők kerültek, de általánosságban muszlimokat, baloldali politikusokat és a szexuális kisebbségekhez tartozókat zaklatnak. A legtöbb támadást azonban nem „terrorizmus” címén tartják nyilván, hanem „szélsőséges” megnyilvánulásként, emiatt aztán az Europolnak nincs is naprakész adatbázisa az uniós tagországokban történt szélsőjobboldali, illetve terrorista bűncselekményekről.
