A német alkotmányvédelmi hivatal szerint a mozgalom kirekesztő a más kultúrákból érkezettekkel szemben.
Hivatalosan is szélsőjobboldalinak és a német alkotmány alapértékeivel ellentétes célokért küzdőknek nevezte az úgynevezett Identitárius Mozgalmat (IB) a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV). A Junge Freiheit jobboldali lap információja szerint a titkosszolgálat 2016 óta figyelte a német identitáriusokat, és már nem csak gyanítják, hanem állítják:
az Identitárius Mozgalom céljai összeférhetetlenek német alaptörvénnyel.
A szervezet célja ugyanis a hivatal szerint az, hogy „kizárja az Európán kívülről származó emberek részvételét a demokráciából, és őket az emberi méltóságot sértő módon diszkiriminálják.” Közös etnikai származás nélkül az emberek soha nem lehetnek azonos kultúra részei, a multikulturalizmus pedig megsemmisíti a kultúrát — állapítja meg a BfV az identitárius ideológiáról.
A világ utoljára márciusban figyelt fel az európai identitárius mozgalomra, amikor kiderült, hogy
az Osztrák Identitárius Mozgalom társalapítója adományt fogadott el a christchurchi merénylőtől.
Martin Sellner egy nála tartott házkutatás után beismerte, hogy hónapokkal azelőtt 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól, tagadta azonban, hogy az adományon és az azt megköszönő levélen kívül bármilyen kapcsolat lenne közte és a terrorista között.
Kurz akkori kancellár egyrészt szorgalmazta, hogy koalíciós társa, az FPÖ szakítson meg minden kapcsolatot az identitáriusokkal, másrészt hogy „a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
Mint arról hírt adtunk, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal éves jelentése szerint meghaladta a 24 ezret, és ezzel a második világháború óta a legmagasabbra emelkedett a szélsőjobboldaliak száma Németországban 2018-ban. Ebbe a számba már beleszámolták az IB aktivistáit is.
