Bár Németországot megkeresték, hogy csatlakozzon a brit- olasz-japán vadászgép-programhoz, Berlin továbbra is inkább a svéd-spanyol együttműködést preferálná.
Németország előzetes egyeztetéseket kezdett az Egyesült Királysággal arról, hogy csatlakozhatna-e a Global Combat Air Programhoz (GCAP), a következő generációs vadászrepülőgép fejlesztésére irányuló kezdeményezéshez. A GCAP-ben részt vevő országok az új vadászgépet a jövő légihadviselésének kulcselemeként kezelik, és az F–35-ös flották hosszú távú leváltására, illetve kiegészítésére szánják. A Politico brit és német kormányzati tisztviselőkre, valamint belső német kormányzati dokumentumokra hivatkozva számolt be a fejleményről.
Németország is csatlakozhat a brit vadászgép-programhoz?
A Politico szerint a kezdeményezés London felől érkezett, és elsősorban annak feltérképezését szolgálja, hogy milyen együttműködésre lenne lehetőség a felek között. A tárgyalások egyelőre kifejezetten kezdeti szakaszban vannak, és az sem világos, hogy London konkrétan felvetette-e Németország esetleges megfigyelői státuszát a GCAP-programban.
A Politico ugyanakkor olyan belső német kormányzati értékeléseket is idézett, amelyek szerint a GCAP vadászgép-program jelenlegi formájában nem feltétlenül megfelelő Németország számára. Az egyik legnagyobb problémát az jelentheti, hogy Berlin számára nehéz lenne méltányos ipari munkamegosztást kialkudni egy olyan együttműködésben, amelyben az Egyesült Királyság, Olaszország és Japán már kialakította a saját szerep- és feladatmegosztását.
A Der Spiegel júniusban arról számolt be, hogy a német kormányban egyre inkább egy Svédországgal és Spanyolországgal közösen megvalósított új generációs vadászgép fejlesztését tartják kedvezőbb opciónak.
A Politico forrásai szintén megerősítették, hogy Berlinben a Spanyolországgal és Svédországgal közösen fejlesztendő következő generációs vadászgépben látnak nagyobb lehetőséget. A brit kormány szóvivője a program részleteinek kommentálása nélkül azt mondta a lapnak, hogy London és partnerei „továbbra is nyitottak arra, hogy más országok is csatlakozzanak a GCAP-hoz”.
Miért csődölt be a német-francia FCAS vadászgép-program?
Mint ismert, Németország és Franciaország nemrég szakította meg együttműködését a Future Combat Air System (FCAS) program Next Generation Fighter (NGF) komponensében (az NGF lett volna az európai program központi, következő generációs vadászrepülőgépe).
A 2017-ben indított, mintegy 100 milliárd euró értékű FCAS-program több mint egy éve gyakorlatilag már megrekedt az együttműködés megszakítása előtt. Amint arról a Neokohn is beszámolt, a projekt vezető vállalatai, a francia Dassault Aviation és a német Airbus Defence and Space nem tudtak megegyezni a program irányításáról és a feladatok megosztásáról, de a német és francia elképzelések közötti különbségek is túl nagynak bizonyultak. Amint arra Merz kancellár rámutatott, Berlin és Párizs eltérő katonai igényekkel rendelkezett:
Franciaország olyan repülőgépet szeretett volna, amely nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, míg Németország inkább egy nagy hatótávolságú csapásmérő platformot tartott volna szükségesnek.
Akadozik az együttműködés a GCAP-nál is
A Global Combat Air Programme (GCAP) egy Olaszország, az Egyesült Királyság és Japán által közösen indított, hatodik generációs vadászgép-fejlesztési program, amelynek célja egy rendkívül fejlett, többfeladatú vadászgép létrehozása a 2030-as évek közepére.
A program az olasz-brit Tempest és a japán F-X kezdeményezések összeolvadásával jött létre, és nem csupán egy új vadászgépről szól, hanem egy teljes harci rendszer kialakításáról, amely mesterséges intelligenciára épülő szenzorhálózatot, fejlett lopakodó képességeket, pilóta nélküli kísérőeszközöket és hálózatalapú hadviselést integrálna.
A GCAP-ben részt vevő országok az új vadászgépet a jövő légihadviselésének kulcselemeként kezelik, és az F–35-ös flották hosszú távú leváltására, illetve kiegészítésére szánják.
A francia-német FCAS-program során felmerülő viták nem idegenek ugyanakkor a GCAP-tagjaitól sem. Az év elején például élesen bírálta az Egyesült Királyságot Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, amiért szerinte London nem hajlandó megosztani kulcsfontosságú csúcstechnológiáit az olasz és japán partnerekkel a hatodik generációs vadászgép-fejlesztése során.
Crosetto a brit hozzáállást egyenesen „őrültségnek” nevezte. A miniszter a Defense Newsnak nyilatkozva arra figyelmeztetett: amennyiben az Egyesült Királyság továbbra is visszatartja a legfejlettebb technológiákat, azzal nemcsak a közös programot gyengíti, hanem stratégiai előnyt biztosít Oroszország és Kína számára is.
„Ez óriási szívesség az oroszoknak és a kínaiaknak”
– fogalmazott.
Kép: Edgewing
- 06:13
2026. január 31. - 09:00
2026. február 10. - 16:04
2026. június 2.
