A zsidóság a közel-keleti törzsi társadalomból nőtt ki, amelyben a rokoni kapcsolat mindennél erősebb. Ugyanakkor, a vallás a környező népességtől való elhatárolódás jegyében született.
„És monda az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, az országba, a melyet mutatok néked” (1Mózes 12:1.), „És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2.), „És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.” (1Mózes 12:3.)
Ebben a három mondatban sűrűsödik a zsidó sors több mint háromezer éves története. A kiválasztottság terhe, felelőssége, a megfelelés kényszere, ami olykor megnöveli az önbizalmat, máskor megbénít, de szinte mindig kivívja a környezete ellenszenvét.
A vallás a néppel együtt fejlődött, azon a helyen, amelyről az ígéret szólt. Törzsi kapcsolatban lévő emberek, akik megismerték a rabszolgaságot Egyiptomban, hogy képesek legyenek egy sajátságos identitást kialakítani.
A törvény (a tíz parancsolat) önmagában még nem elég,
elkerülhetetlen volt a negyven éves sivatagi vándorlás ahhoz, hogy összekovácsolódjanak nemzetté: azonos múlt mellett a közös jövőkép – otthonteremtés az ígéret földjén.
Bár a monoteista zsidó vallás elkülönült a politeista környezettől, egészen a második szentély lerombolásáig (i.sz. 70) az ókori, áldozati kultúrát követte. Fennmaradásának egyik oka azonban a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás képessége.
A hely, amit a zsidó nép otthonának tekintünk, az évezredek során igazi, történelmi átjáróházzá vált, a zsidó államiságot különböző birodalmak igázták le, kifosztva, elhurcolva, legyilkolva a zsidókat, de azok a kevesek, akik megmaradtak, újra felépítették a templomot, illetve, amikor a rómaiak még a hely nevét is megváltoztatták, hogy Izrael és Jehuda királyságának az emlékét is eltöröljék,
a Szentírás, a Tóra lett az identitás alapja.
A világban szétszórt zsidóság magával vitte a tant és történelmi emlékezetét. Ez elég jól kitartott kétezer éven és számtalan üldöztetésen át. Persze, mindig voltak olyanok, akik a kiválasztottság terhét nem voltak képesek cipelni, a vallást és a közösséget is elhagyták. A zsidó vallás tudás alapú, nem elég a hit. Ismerni kell a szabályokat, amelyek az egyén és a közösség életének minden mozzanatát érintik. Egyesek vallástól való eltávolodása, különböző mértékben, de egész történelmünk során jelen volt. Saját állam híján kiváló tudású zsidók asszimilálódtak az adott ország népességéhez, vagy váltak kétes értékű forradalmárokká.
De a nép, ami vallás is, minden pusztítás ellenére fennmaradt és beteljesítette emlékezete vágyát, a visszatérést.
Csakhogy a történetnek ezzel nincs örömteli vége, hanem egy újfajta küzdelem kezdete.
A visszatérés (1882-es első alijától kezdve) 140 éve alatt nem csupán külső ellenségekkel kellett megküzdjön ez a nép, hanem azokkal a romboló ideológiákkal is, amelyek a vallás kiiktatására törekedtek. Kezdetben a kommunizmus fertőzte az elméket, manapság a globalizmus, az univerzalizmus. A lényeget tekintve azonosak abban, hogy az emberek identitását támadják. A zsidó nép történetéből pedig egyértelműen megtapasztalható, hogy különösen kis népek fennmaradásának alapvető feltétele az egyértelmű hovatartozás érzése.
„Egy fát belülről, férgekkel is el lehet rohasztani”
– szól a dawah.
Nos, miközben Izrael legjobb fiai és lányai a gázai terrorbandák ellen küzdenek, a belülről bomlasztó erők sem csüggednek. Évek óta támadják a vallásosokat, és mindent megtesznek az ország zsidó jellegének eltörléséért. A „felvilágosultság” jelszavával a vallást a magánszférába akarják bezárni, annak minden külső jelét kiirtva.
A saját gyökereiket elvágó, frusztrált egyedek bármire felhasználhatók. Ennek a legundorítóbb megnyilvánulásait láthattuk az ezévi tüntetéseken, majd a jom kipuri nyilvános ima meggyalázásán. Ugyanezek a szekularitás oltárán a népet is feláldozták azzal, hogy nem voltak képesek megkülönböztetni az ellenséget a testvérektől.
A sátáni erők azokra csaptak le a legkönyörtelenebbül, akik a vallásosokkal kapcsolatban a legelvakultabbak voltak – az ellenséget keblükre ölelő kibucnyikokra, a béke jegyében megrendezett zenei fesztivál résztvevőire.
Eközben az izraeli társadalomban nem csupán demográfiai okokból (miszerint a vallásos népességen belül a születések száma sokkal magasabb, mint a szekulárisoknál) nő a valláshoz való kötődés mértéke. Az, hogy a szekuláris katonák is ciceszt kértek, még lehet a halál közeli emberek ragaszkodásának tekinteni, de ennél sokkal többről van szó: sokan megértették, hogy az ország zsidó jellegének alapja a vallás, és anélkül nincs elfogadható indoka annak, hogy az arab/muszlim tengeren belül legyen egy zsidó állam.
Vallását vesztett zsidó élhet bárhol a világon, egészen addig, amíg levetett zsidósága is elegendő ahhoz, hogy üldözzék.
Kijelentheti a magyar író, hogy ő bizony nem zsidó, hiába voltak rabbik a felmenői között, egészen addig, amíg nem a kipát, hanem a fejét le nem csapja egy felbőszült antiszemita, aki továbbra is zsidóként tartja számon.
A zsidó vallás, minden, felrótt konzervatizmusa ellenére meglehetősen jól képes alkalmazkodni a világ változásához. A galuti ultraortodoxhoz képest az Izraelben élő ortodoxok nagy többsége az ország hű állampolgára. Akik nem vonultak be katonának – az ő számuk is egyre csökken -, azok önkéntes munkával járulnak hozzá a közösségi feladatokhoz.
Évek óta ők azok, akik a terror áldozatait méltóképpen ellátják a temetés előtt. Október 7-e után a katonákon túl, ők, akik a feldúlt településeken a borzalmakkal először szembesültek.
Ma már a cionista vallásosok (horgolt kipások) adják a harcoló alakulatok gerincét.
A zsidó vallás lehet egy iránytű is: életvezetési modell a sabat megtartása, a kóser étkezés, vagy csak annyi, amit a tíz parancsolat előír. Közösségi kapocs, ha egy idegen városban bemegyek a zsinagógába, az utcán héberül szólal meg valaki, vagy elolvasom héberül azt, amit régen elhunyt elődök írtak valahol. A zsidóság erős gyökér, ami a földön tart, nem enged elszállni hülye ideológiák felhői közé.
Sorozatunkat folytatjuk.
Amichay Éva további cikkei itt olvashatóak.
Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Most félretéve Radnótit, aki megtagadta zsidóságát szóban is tettben is, zsidó-e, a magát életében végig zsidónak valló ateista Heller Ágnes?
Másként fogalmazva: csak vallás-e a zsidó identitás, vagy valami más is?
Van-e kétség George Soros zsidóságát illetően?
Radnoti aki ” megtagadta zsidosagat”- mivel ” kitert”,
ami nem mentette meg halalatol a ” munkaszolgalatban”-
igy vallott errol a ceruzaval irt sorokban,amit a halott kolto zsebeben talaltak:
” Oly korban eltem en e foldon
Mikor a kolto is csak halgatott
Es varta,hogy talan megszolal ujra
Mert melto atkot itt ugysem
mondhatna mas,
A rettenetes szavak tudoja
Ezsaias.”
Akkor itt- halala elott- minek
vallotta magat?
Egyetértünk: aki zsidónak született, zsidóként hal meg. George Soros is. Függetlenül attól, tartja-e a zsidó vallást, vagy megtagadja azt.
Nem.Nem ertunk egyet.
Vannak becsuletes emberek,akik esetleg csak eletuk vegen jonnek ra,hova tartoznak,annak dacara, hogy patriotak es hasznos polgarai voltak az orszagnak,ahova
szulettek.
Vannak ” globalis” csirkefogok,akik igy akarnak menekulni a ” belyegtol”.- mint Soros.
Es vannak artatlan almodozok, mint Zamenhof,
aki ” megszerkeztette” az Eszperanto nyelvet,kulonbozo
nyelvekbol ” osszerakva”,
remelve,hogy ha az emberiseg
egy ,kozos nyelven fog beszelni,nem lesznek uldozok
es uldozottek.
A félreértés abból adódik, te azt hiszed, én minden zsidót azonosítok G.S.-sal – ami nem így van. Azt viszont állítom, hogy egy zsidó nem képes kígyóként levedleni a zsidóságát, lévén, hogy a n n a k született. Akár bélyeg ez, mint mondod, akár kiváltság.
Volt alkalmam megfigyelni, hogy zsidók között sem egységes az identitásuk megvallása: egyesek ragaszkodnak ahhoz, hogy kizárólag vallás, miközben belül, maguk is tudják – több az egy vallásnál. Ahogy a cikkíró is említette: erős(!) rokonság*.
*Egy amerikai újságban olvastam sok éve: – egy bankfiókban látogatást tett az egyik nagy bank vezérigazgatója. Ment végig az íróasztalok között, és megállt az egyiknél, ahol egy mogorvának látszó fiatalember ült, s mondta neki: Smile!
És a fiatalember nem értette (még) ezt a szót sem, DE! – ahelyett, hogy feketemosogató lett volna egy étteremben, friss bevándorlóként – banki íróasztalnál ülve kereste a betevőt.
Mit gondolsz, miért?
Az „erős rokonságnak” köszönhetően.
Kerdes, ki erzi ” belyegnek” zsidosagat.
En is,es sokan velem egyutt,
buszkek vagyunk ra.
Egy kis nep( es vallas) amely sok ertekes embert adott az
emberiseg egeszenek,Nobel dijas tudosokat, de irokat,
zeneszerzoket,szineszeket,
feltalalokat is, es amelyet
tobb mint 2000 eve probaltak/ nak kiirtani.
Sokan nem szeretik,ha a ” zsido zsenialitas” rol beszelnek.
Szerintem, ez a mindenkori- eros akaratbol- ” csak azert is”
eletben maradni – szarmazik.
Kitorni a gettobol,ahova bezartak, a szegeny apa,aki levetett rongyokkal ” kereskedett”, de fiat mar tanulni kuldte,amikor ” megengedtek” neki,
Kulonben, amirol sokan ” nem tudnak” voltak ipari munkas zsidok is- festok,suszterek,szabok,
nyomdaszok.
Csak a cehekbe- nem vettek fel oket
Kenytelenek voltak- sajatokat alapitani.
Lehet,hogy ezekbol alakultak
a szakszervezetek.
A bank vezerigazgatojat es az uj bevandorlot emlitve.-meg az illegalis bevandorlas elott- Izraelbe-a zsidok harcoltak- – munkat szerezni.
Ismeres volt a jelszo,amit kialtottak:
” Zsido munkat,szabad allamot!”
Es dolgoztak,,szantofoldeken,sot,epitkezesen,kibucokban es mosavokban.
A kibucokrol szolva,en is, es tobb fiatal, kibucban tanultuk a nyelvet- nehany honapig,es munkaval fizettunk a tanulasert.
Enynyit a ” fekete mosogatok” rol,akik az orszaggal egyutt-
revbe ertek,tovabb tanultak,labra alltak.
Egy ilyen életút előtt természetesen tisztelettel fejet hajtok, lévén, hogy én is megérkeztem egy idegen világba egyszer, ahol néhány napon belül világossá vált, hogy nem kolbászból van a kerítés, és, ha nem is feketemosogatással, de nagyon kemény munkával kezdődött és folytatódott a beilleszkedés.
Azt hogy
a magyar jog – sokak felháborodása ellenére hatályon kívül helyezett – 1939. évi IV. törvénycikkel pontosította.
Ezzel a sok zsidó-kígyóra 1945 áprilisának közepéig, levakarhatatlanul rá lett ragasztva a bőre.
Az ember vállalja a sorsát! – ha fehér, fehérként – ha eszkimó, eszkimóként.
És ezt cinizmus NÉLKÜL mondom.
Ha rókának születtem, akkor meg se próbáljak elmenekülni a rókavadászok elöl, mivel az a sorsom, hogy a bundámat egy szűcs gondjaira kell bízzam?
Erről a norvég váltókezelő kérdése jutott az eszembe.
Feltétlen el kell menekülni. Mindenkire vadásznak, nem csak rókára. Mindenkinek (élőnek) van ellensége. A sorsunk az, hogy végigcsináljuk az önvédelmünk.
Úgy látszik, hogy félreérthető voltam, ezért másként próbálom megfogalmazni a mondandómat.
Azt írtad, hogy az
Vannak olyan törzsek Afrikában, melyek a törzs albínó tagjait a színük miatt megölik. Egy ilyen törzs területére tévedő fehér ember vállalja a sorsát fehérként, vagy – még mielőtt megtalálják – fesse magát feketére?
,Külvárosban nőttem föl, így volt alkalmam megfigyelni, hogy a tyúkok, a köztük levő kopasznyakút üldözik, esetenként csőrükkel halálra marják. Ez nagyon megmaradt bennem, a MÁSléttel kapcsolatban.
Most mondok ennek egy kultúrált/enyhe, de mégis a MÁSlét ellen ható változatát: fiammal, idegen országban dolgoztunk, és munkaszünetben egymással magyarul beszéltünk, nem hangosan, de a közelben levő munkatárs hallhatta, és szóvátette, mondván: „English please!” És , igaza van. Idegen kolostorban ne akard bevezetni a magad rendtartásod – mondják az oroszok.
A MÁSság kihívás. Aki MÁS, számíthat arra, hogy nem nézik jó szemmel a másságát. Az emberek között hasonlóan az állatvilághoz. És ezen az LMBTQSTB közösség nem fog (tudni) változtatni.
Az ismeretlennel szembeni bizalmatlanság érthető; a kirekesztés már kevésbé.És ami szerintem egy, az állam képéről letörölhetetlen szégyenbélyeg, az az 1939. évi IV. törvénycikk, mely a MÁSságot szankcionálni rendeli és örökletesnek nyilvánítja.Ezt a törvényt nemrég említettem neked. A reagálással még tartozol.
aki ember létére állatként él azokon valóban nem fog tudni változtatni
a többiek ezen már elkezdtek túllépni úgy 200 éve
OlvaSS sokat! Segít a szövegértelmezésben.
https://uploads.disquscdn.com/images/91d3b0df63c776101495a3ae5088d2738fb275fda44dcc87dc4cb90eadcb654d.gif
Ember!! A fiadhoz beszéltél munkaszünetben! Mi a fenét kagylózik ebbebele bárki más? Nem kell ennyire meghunyászkodni. Nagyon korlátoltak akik nem tudnak beletörődni hogy nem kontrollálhatnak mindent és midenkit.
Légy reális – irritáló egy közösségben (bármilyenben), ha néhány ember olyan nyelven beszél, amit a többi nem ért. Rómában légy római – mondják a jakutok. És igazuk van.
Nem értem, hogy miért pazarolod az idődet és az energiádat erre az antiszemita idiótára!? Helyette inkább nekem válaszolj, légy szi!
Elnézést! – ezt a részt nem láttam olyannak, amire re agálnom kell, de ha te úgy látod, íme a válaszom: MI?! a gond azzal hogy kimondták a zsidókra, hogy zsidók?
Talán inkább az a gondod ezzel, ami ehhöz kapcsolódik: az a bizonyos – zsidók számára rendkívül fájdalmas – numerus clausus, ami minden idők egyik legdemokratikusabb törvénye volt, a US-ben az 50-es évek végéig érvényben volt.
Jó néven venném, ha egy valódi kérdésemre meg se próbálnál egy ál-kérdéssel reagálni. Térjünk a lényegre!
A második zsidótörvény megfosztotta az általa zsidónak minősített embereket az önmeghatározás jogától. Ez a törvény hatéves gyerekeket kötelezett megkülönböztető jelzés használatára. Ezt a törvényt alkalmazva zártak gettóba embereket, akik közül tömegeket deportáltak és gyilkoltak le.
Bár engem nem érdekel az, hogy mit mondott ez ügyben Teleki Pál, de okulásodra idézem őt, mivel szerinte is a törvényjavaslat sok tekintetben jogfosztás.
A második zsidótörvény felsőházi vitájában Teleki Pál kiállt a javaslat elfogadása mellett, és szintén a zsidók „idegenségét” hangoztatta.
Kijelentette,
„A második zsidótörvény megfosztotta az általa zsidónak minősített embereket az önmeghatározás jogától.” – ez nem világos számomra.
Ugyanis, úgy értelmezhető, hogy önmagukat zsidónak vallókat, zsidóként határozott meg a törvény(javaslat).
Vagyis, nem egy boszorkányüldözés volt, mint pl. Amerikában, ahol akárkire ráfogták(!), hogy kommunista, hanem zsidókat nyílvánítottak(!) annak, amik.
Te a hülyét játszod, én az előadás sikere érdekében eljátszom a gyógypedagógus szerepét. Kezdjük!
A mondat alanya a második zsidótörvény.
A mondat állítmánya megfosztotta.
A mondat tárgya emberek. A tárgyat egyértelműsíti egy jelzős szerkezet az általa minősített. A szerkezeten belül az egyesszámú általa egyesszámban mutat a mondat alanyára. A mondat tárgya többesszámú, tehát ez általa nem a tárgyra mutat.
Mivel hülyékkel nem tudok, az engem hülyének nézőkkel nem akarok társalogni, kénytelen vagyok a párbeszédünket befejezettnek tekinteni.
Minden jót!
A zsidónak született Aron Jean-Marie Lustiger, aki 1981–2005 időszakban Párizs bíboros-hercegprímása volt, magát változatlanul zsidónak tartotta. Szerinte (is) a „zsidó” hovatartozást etnikai- és nem kizárólag vallási megjelölés.Franciaország egykori főrabbija, René Samuel Sirat rabbi szemtanúja volt annak az esetnek, amikor Lustiger belépett a zsinagógába, hogy kaddist mondjon az édesanyjáért.
A vallástalan Ben Gurion is zsidónak tartotta magát.
Ez a felháborító viselkedésű alak itt látható, amint disznóhússal kinál egy haredit ==> elsősorban azt embernek lenni képességét veszítette el .
Milyen alak és miért felháboritó a viselkedése?
Ha klikkelsz az itt látható … szövegre, és máris megcsodálhatod ezt az alakot.
Rákattintottam már elsőre, csak nem értettem, hogy mi történik, valamint azt sem, hogy miről beszélnek.
Na és miért kinálta disznóhússal a haredit? Hogy bosszantsa?
A hölgy nem hülye, csak gusztustalan. Ő egyike azoknak a „felvilágosult értelmiségieknek”, akik meg vannak győződve arról, hogy ők a felsőrendűek.
Csak azt nem értem, hogy miért nem egy arabot kinálgat vele? Tekintve, hogy ők sem eszik meg a disznóhúst, pont úgy mint a hogyan a vallásos zsidók sem.
Vagy annyi vér nincs a hölgy csiklójában?
Az arabokat nagyon kedveli. Ugyanis ő – amint az el is várható egy „felvilágosult értelmiségitől” – az EgyikEmberOlyanMintAMásik nevű, hófehér paripája hátán vágtat rohamról rohamra a „rasszista plebsz” elleni háborúban.
Na de ha az arab népesség túlszárnyalja a zsidó népességet Israelben, akkor nagyon cudar idők jönnek, csak mert a Sharia törvények betartása mindenki számára kötelező lesz.
Nem volt szandekomban beleszolni, mert Mose- remekul megfelel magaert,de
megis fontosnak tartottam megvilagitani nehany tenyt. Remeljuk,hogy nem igy lesz,mert
1) Izraelben ma atlag 3- 4 gyermeket szulnek.
Pl. az orosz zsidok,akik egy gyermekkel es egy ” babuska” val ( nagymama) erkeztek,legalabb 3 gyermeket
” produkal” nak.
2) az ” ultravallasos” zsidok- ennel sokkal tobbet szulnek- es ok is kezdenek bevonulni.
3) a nemzeti vallasos zsidoknal is magas a szaporulat, es ok azok az uttorok,akiket a ” balosak” –
” telepeseknek” neveznek,
” Ciszjordaniaban”(Judea es
Benjamin) es Szamariaban(Somron).
Sokan szolgalnak az IDF – elit
egysegeiben.
4) Az uj bevandorlok Europabol es mashonnan.
Nem regen erkeztek tobb szazan Franciaorszagbol,es
a fiatalok ( fiuk es lanyok) rogton bevonultak gyakorlatra
az IDF- be.
Ezek a remeny sugarai a nehez idokben,melyben elunk.
Köszi,hogy megosztottad velem ezeket a dolgokat, Mirike.
Egy kérdés; te mit gondolsz az igazsáügyi reformról?
Helyesled vagy ellenzed?
Azt hiszem,hogy errol egy ” nem elkotelezett” jogasz mondhat- oszinte velemenyt.
A vita- sajnos,annyira elfajult,hogy ellensegeinknek nagy oromot okozott.
Naszralla, a Hezbolla vezere Libanonban- foldalatti ” hadiszallasan”‘ pokhalo erossegunek nevezte az izraeli tarsadalmat.
A hadsereg bebizonyitotta,hogy nem igy van.Egyutt harcolnak askenazok es szefardok,etiopok, kibucokbol es mosavokbol,varosokbol es telepulesekrol,druzok es beduinok.
Meltonak kell lenni hozzajuk es nem beszelni pl. mar- valasztasokrol- a honvedo haboru- kozepen.
Mert-szerintem- ez 1948 folytatasa- csak most,rendezett hadsereggel es fegyverrel.
Kerdesedhez- laikus leven- nem konnyu hozzaszolnom,
talan,csak, hogy mit szeretnek:
1) A Felso Birosagban- a tarsadalom minden retege- kepviselve legyen.
2) Ha egy katona vagy egy civil lelovi az ot es a civil tomeget veszelyezteto terroristat,ne kezdjek mericskelni a tavolsagot,milyen szogbol ,
lott, jogosan lott e.
3) nem ” nyaralot” krealni a bebortonzott terroristaknak,sajat „vezetoseggel”,etrenddel,tovabb tanulassal .
4 ] Az illegalis beszivargok komolyabb kivizsgalasa. Ertheto, ha befogadunk uldozotteket, de kevesbbe
ertheto, hogy vannak,akiket mar nem fenyeget veszely, hazamehetnek,de maradnak,a jobb fizetes,
magasabb eletszinvonal miatt.
Vannak kozottuk- nem mind- bunozok is.
Errol talan tobbet tudnak- del Tel-Aviv lakosai.
Minden esetre, talan fokozatosan kellene vegrehajtani a valtozasokat.
vegul- bar nem a temahoz tartozik, egy kis tortenelem- Gazarol.
Feltetelezem, hogy ismeretes Samson es Delila tortenete a Bibliabol.
De- meglepetessel hallottam egy eloadason, Gaza {Azza} zsido multjarol, a benne levo templomokrol.
Arrol, hogy a hely 16-ik szazadban elt zsido forabbija, Jiszrael Nadzsara irta a pentek este enekelt dalt-
„Ja Ribon Olam”.
Hogyan jutott el ez a dal szazadokon es tobb ezer km-en at, szefard zsidoktol askenazokig, neha meg az arameusokon at- jiddis betoldasig ?//
https://www.youtube.com/watch?v=Gb_QW67bnFE
Ez ne legyen az alijád akadálya!
Szép elv, hogy egyik ember olyan mint a másik, de valóban igy van-e? Az israeli arabok elitélik-e azt ami Október 7-én történt?
Fel vannak-e rajta háborodva és a hazájuk elleni inváziónak látják-e azt, hogy a gázaiarabok a zsidó honfitársaikat lemészárolták??
Az emberek valóban egyenlőek, míg a kultúrák nem feltétlenül. A kulturális különbségek október hetedike megítélésében is jelentkeztek. Míg a zsidók általában gyászoltak, addig az arabok általában diadalmámorban úsztak.
Nem értem, hogy mi köze van a disznó hús fogyasztásának ahhoz, hogy valaki „felvilágosult értelmiségieknek” és felsőrendűek érzi magát?
Ezt kérdezd meg ettől a buggyant tyúktól, vagy azoktól akik a „felvilágosult értelmiségiek” védelmében, megatüntetésekkel próbálták korrigálni a választásoknak a „plebsz” számára kedvező kimenetelét.
A választásoknak a „plebsz” számára kedvező kimenetele mit jelent konkretizálva? Magyarázd el légy szi, mivel nem értem, de szeretném tudni.
Az örjöngés az új igazságügy-miniszter Jariv Gideon Levin reform-programját akarta megtorpedózni.Levin szerint a legfelső bíróság, ez a senki által meg nem választott intézmény, mely fölött semmiféle kontroll nincs, olyan jogokat vindikál magának amelyekkel ő de facto Izrael állam alkotmánya. Ez a liberális askenázokból álló + egy arab bíró, mert mi aztán demokraták vagyunk bíróság szigorúan őrködik olyan, a liberálisoknak rendkívül fontos jogok érvényesíthetősége fölött, melyek sértik a „plebsz” érdekeit.
Levin ezt a – megítélése szerinti – túlhatalmat próbálta megnyirbálni, amire a „felvilágosult értelmiség” az állam megbénításával válaszolt. Például a hadsereg stratégiai fontosságú ágazataiban tömegesen tagadták meg a szolgálatot, startup cégek települtek át az Államokba és a többi.
Ez valoban izlestelen, es nem is jellemzo. Ezzel szemben ahanyszor bemegyek a Rami Levibe, a bejarat mellet ul egy haredi, aki foallasban arrol gyozkodi a kipa nelkul erkezoket, hogy imadkozzanak tfilimmel. Ez persze abszolut izleses, sot dicseretre melto viselkedes.
Két dologra nem találok magyarázatot :
1) Miért vagy agresszív?
2) Mi köze a haredi viselkedésének a hölgy viselkedéséhez?
Valoszinuleg azert nem talalsz magyarazatot az agresszivitasomra, mert nem vagyok agressziv.
Engem zavar, ha teriteni probalnak.
Es zavar az az allapot, hogy Izraelben a vallast radkenyszeriteni normativ, sot hamarosan a torveny is tamogatni fogja, ezzel szemben a szekularis polgar szep lassan ellensegge valik, lasd a cikket.
Szerintem túlkomplikálod a dolgot. Csak mert ha „tériteni próbálnak” és te nem akarsz, akkor ne térülj. Ilyen egyszerű.
Nagy kulonbseg, hogy milyen politikai, tarsadalmi kozegben tortenik a terites. Az izraeli kozallapotokat, kozhangulatot nehez megitelni annak, aki nem el benne.
A magamfajta liberalis, szekularis polgar a gondolat-, vallas-, stb. szabadsagot szentesiti, es szeretne egy ilyen vilagban elni. A vallasos emberek egy resze ugy kepzeli, hogy az a zsido, aki nem vallasos, a zsidosagra vonja a teremto haragjat, es ezert az buntet minket, es a messias nem jon. Ez neked lehet, hogy hihetetlenul hangzik, de pl. a kovetkezo jelenseg teljesen normalisnak szamit az o szempontjukbol: amolyan kertes hazak utcajaban lakunk, mindenki ismer mindenkit, es barati a kapcsolat a szomszedok kozott…de ha en szombaton megerkezem valahonnan, es megallok a kocsival az utcaban, akkor van olyan vallasos szomszed, aki tuntetoleg felrenez, mert kvazi nem akarja latni a vetkemet.
Es persze a politikai helyzet is valtozik: peldanak okaert a vallasos es a vilagi allami oktatas valaha szimmetrikus koltsegvetest kapott. Ma mar a vallasos iskolak koltsegvetese joval magasabb. Es a vilagi iskolak tanterve is ilyen iranyba modosul.
Ez persze csak tort resze a helyzetnek.
Szerintem túlreagálod a dolgokat és irracionális elvárásaid vannak. Csak mert nem tudom, hogy mégis mit vársz el egy vallásos zsidó szomszédtól, aki azt látja, hogy megszegve a Shabbat szentségét, te oda voltál kocsikázni és az ügyeidet intézted, vagy kirándulgattál, vagy ami…. ahelyett, hogy betartottad volna a szombattal kapcsolatos vallási előirásokat! Természetesen félrenéz, hogy ne lássa a „vétked”, nem pedig odamegy hozzád és barátságosan kezetfogva veled, kedélyesen megkérdezi hogy
Viszont szerintem örülj neki, hogy ilyen szomszédaid vannak és nem Magyarországon élsz, ahol a környéken lakó Rettenetes Igor reggelre kivágja az autód gumi abroncsait és a szélvédődre felfest egy „hungarikumos”, zsidózó szöveget. Vagy a sarki kocsma ajtaját támasztgató, Suttyófalvi alkesz Endre utánad kiabálja, hogy „fog ő még a sirodra hugyozni”.
Egyébként meg ha annyira zavar a „térités” akkor tegyél ellene valamit. Nálam pl. minden hétvégén be szoktak csengetni a tériteni akaró mormonok, valamint a tériteni akaró Jehova tanui is. Mivel nagyon makacsok – hiába magyarázom el nekik minden alkalommal türelmesen, hogy nem érdekel a dolog – mindig újra próbálkoznak. Viszont még sem küldhetem el őket melegebb éghajlatra, ezért – most már véglegesen megúnva a dolgot – ezt találtam ki és tegnap végre felkerült a helyére:
https://uploads.disquscdn.com/images/e82b2d512536a9f1b3b24763263bcb52f24de8bfde843586f5e8413e621b428a.jpg
Nem konnyu egy mas normak alapjan mukodo tarsadalom problemait megerteni.
ezt persze sokakról is el lehetne mondani…
https://youtube.com/shorts/7uL555xWQeE?si=Pm4kAHM-t0jDvMwD
Nem a magyartalan fogalmazás miatt nem értem, hogy mire céloztál.
Ez a felháborító viselkedésű alak elsősorban azt embernek lenni képességét veszítette el
vice versa…
ezért hülyeség szélsőségekkel példálózni, mert az inkább azt minősítí aki ezzel példálózik
Szerintem a zsidóság alapvetően származási,vérségi alapú. Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal kötött szövetséget Isten és az ő leszármazottaikkal. De ebbe a családba kerültek a Sekemből elrablottak, József és egyiptomi feleségének fiai, Ráháb, Rút és még sokan mások.Salamon feleségeinek a csatlakozásánál nem igazán dominált a vallás de Salamon fiai egyértelműen zsidók voltak. Hertzl sem volt vallásos. Viszont tudomásul kell venni hogy a származás kötelez. Az v. Mózes 30/19-20 ban pl. A problémák leginkább a szövetség figyelmen kívülhagyásából adódnak amely mind egyéni mind kollektív felelősséget tartalmaz zsidó népre nézve. Soros pl. nem gondolom hogy áldás és Zelenskij sem. Stb.
Hozzátenném hogy a júdaizmus nem tölti be a szövetséget, mondjuk hogy emlékszik rá.
Nincs igazi vallásszabadság a Templom és az áldozatok nélkül.