Megkezdődött Roman Abramovics orosz-izraeli üzletember jogi csatája az Európai Unió szankciói ellen a luxembourgi Európai Bíróságon. A nagy visszhangot kiváltó fellebbezésben Abramovics ügyvédei azzal érveltek, hogy a vele szemben kiszabott uniós szankciók megalapozatlanok, és kizárólag ismert orosz vállalkozóként betöltött státuszának következményei — számol be a The Jerusalem Post.
A Thierry Bonntick, Carsten Zatschler és Stephane Bonfassi alkotta jogi csapat meggyőző érveket hozott fel az öt bíróból álló testület előtt, kiemelve a vállalkozó nemzetközi elismertségét, amely főként a Chelsea Football Club elmúlt két évtizedbeli tulajdonlásából ered. Hangsúlyozták, hogy Abramovics hírneve elsősorban a klub tulajdonlásához kapcsolódik, és nem kizárólag orosz származásának köszönhető.
Abramovics orosz származású izraeli milliárdos a londoni Chelsea labdarúgóklub korábbi tulajdonosaként és a Millhouse LLC magánbefektetési alap alapító tulajdonosaként vált ismertté. Orosz, izraeli és portugál állampolgársággal rendelkezik, korábban 2000 és 2008 között az oroszországi Csukotka régió kormányzója volt.
Abramovics kijelentették, hogy
ügyfelük „az egyik legismertebb orosz Európában – ám ez a hírnév nem orosz származásával függ össze, sokkal inkább azzal, hogy 20 éven át a Chelsea Football Club tulajdonosa volt.
Azzal, hogy a Chelsea FC tulajdonosa lett, Európa-szerte, és bizonyos mértékig az egész világon ismertté vált, legalábbis ott, ahol a Premier League-et nézik”.
Az uniós szankciók érvényességét vitatva Abramovics jogi csapata megkérdőjelezte, hogy az Európai Tanács nem nyújtott be érdemi bizonyítékot a tavaly kiszabott szankciók alátámasztására. Azzal érveltek, hogy a tanács a döntését blogokból és a sajtóból származó homályos cikkekre alapozta, amelyekből hiányzott minden érdemi bizonyíték.
Az üzletember ügyvédei kiemelték, hogy Abramovicsnak nem származott haszna az orosz hatóságok által hozott döntésekből, és vitatták, hogy az Európai Tanács nem mutatott be semmilyen bizonyítékot, amely ennek ellenkezőjére utalna.
Rámutattak továbbá, hogy a Tanács döntése olyan történelmi eseményekre támaszkodott, amelyeknek nincs aktuális relevanciája, ellentétben a korábbi ítéletekkel, amelyek szerint a szankcióknak aktuális és releváns információkon kell alapulniuk.
Egy további érvelésben Abramovics ügyvédei bírálták a tanácsot, amiért a szankciók indoklásául az ukrán közvetítésre vonatkozó ukrán kérésre adott válaszát használta fel a folyamatban lévő konfliktusban. Ezt az érvelést abszurdnak tartották, figyelembe véve Abramovics kiterjedt humanitárius vállalásait és részvételét olyan összetett kérdések tárgyalásában, mint a humanitárius folyosók és a gabonaüzlet.
Az ügyvédek kijelentették: „Ami a Tanács egyik fő érvét illeti, amely Abramovics úrnak az Evraz vállalatban való részesedésével kapcsolatos, ügyfelünk nem volt többségi részvényes, nem ellenőrzi és nem befolyásolja a vállalat tevékenységét, és magát a vállalatot az EU nem szankcionálja”. Hozzátették:
„Az uniós jogi precedensek szerint a részvénytulajdonlás, még ha többségi is, nem minősül üzleti tevékenységnek. Ez – állították az ügyvédek – azt jelenti, hogy Abramovics úr Evrazban lévő részvényei nem tekinthetők üzleti tevékenységnek”.
A tárgyalás előtt Abramovics szóvivője bizalmát fejezte ki az Európai Unió Bíróságának tisztességes és objektív eljárása iránt az ügy vizsgálata során. A szóvivő kijelentette: „Abramovics úr bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága tisztességesen és objektíven fogja megvizsgálni az ügyet”.
Mint arról lapunk is beszámolt, a 2022 februári ukrajnai orosz invázióra válaszul Abramovicsot hat másik orosz üzletemberrel együtt szankciókkal sújtotta az Egyesült Királyság. Az Egyesült Királyságban lévő vagyonát befagyasztották, és beutazási tilalmat rendeltek el vele szemben. A brit kormány azzal indokolta a szankciókat, hogy az oligarcha állítólag kapcsolatban állt a Kremllel. Abramovics viszont tagadta, hogy szoros kapcsolatai lennének Putyinnal és kormányával. Ezt követően Ausztrália és az Európai Unió is szankciókat vezetett be ellene, tükrözve a brit lépéseket.
