A kanadai kamionosok vezetői komoly árat fizettek a tüntetésekért.
Mielőtt az egész világ döbbenten Ukrajna felé fordította volna a figyelmét, 2022 első heteit a kanadai kamionos tüntetések hírei dominálták. A Covid-19 járvánnyal kapcsolatos szigorú intézkedések ekkor már egyre nagyobb ellenkezést váltottak ki a két hosszú év alatt megfáradt emberekben. A kanadai kamionosok azért kezdtek tüntetni, mert az ottawai kormány még ekkor is tovább akart szigorítani a törvényeken. Ez azt jelentette volna, hogy a beoltatlan kamionosoknak minden egyes alkalommal karanténba kellett volna vonulnia, mikor átlépik az amerikai-kanadai határt, amely sokuk fő útvonala volt. A kamionosok felháborodása abból is fakadt, hogy ellentétben sok kanadaival ők a lezárások alatt is végig dolgoztak. A kamionos konvoj azonban sokkal többről kezdett el szólni, mint a törvények szigorítása elleni tiltakozás, és máskor apolitikus emberek tömegei álltak az ügy mellé. Szokatlan megmozdulás volt ez egy olyan országban, ahol ritkák a tömeges tüntetések.
A tüntetések végig békésen zajlottak azonban Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök az ország történetében először országos közrendvédelmi vészhelyzetet hirdetett, amely végül véget vetett a konvojnak.
Letartóztatások, meghallgatások és jelenleg is zajló perek következtek, amelyek azonban már nem kerültek a hírekbe.
Utána néztünk, hogy az elmúlt másfél évben mi történt a konvoj vezetőivel, és mi lett a precedens nélküli megmozdulás következménye.
Ahogy Michael Lind, amerikai író Új osztályharc című könyvében olvasható az elmúlt években a nyugati világban egyre nagyobb a szakadék az úgynevezett menedzser-osztály és az átlag munkavállalók között. Kanadában kezdve a klímapolitikától a szociálpolitikáig az elit olyan ügyeket támogat, amelyek tömegek életét nehezíti meg, kezdve az olajmunkásoktól, akik elvesztik az állásukat a „zöld törvények” miatt, a liberális nézetű fiatalokig, akiket meghurcolnak, ha kimerik fejezni a véleményüket egyes kanadai egyetemeken (lásd Lindsay Sheperd-botrány, amely során az egyetem meghurcolt egy fiatal lányt, mert levetített egy Jordan Peterson videót). Kanadában az elmúlt években a kormányzat kisebb ellenállás nélkül végig vihetett bármit, mert a kanadaiak általánosan jóindulatúak és apolitikusak. Bár voltak kisebb megmozdulások az olajvezetékek építésének korlátozása miatt, de hosszú ideje az első valódi jele az elégedetlenségnek a kanadai kamionosok tömeges megmozdulása volt 2022 elején.
A legismertebb tüntetésre Ottawában került sor 2022 januárjában. Ez a megmozdulás „szabadság konvoj” néven lett ismert. Ennek egyik főszervezője egy Tamara Lich nevű aktivista volt, aki korábban részt vett francia mintára szervezett kanadai „sárga-mellényes” tüntetések szervezésében is, és éveken át dolgozott az energia-szektorban. Lich jelenleg könyvével járja az amerikai sajtót, de Jordan Petersonnak is interjút adott. Az aktivista a tüntetés szervezői szemszögét osztotta meg a hallgatókkal.
Lich elmondta, hogy azért választották a kanadai fővárost a vonulás helyszínének, mert szerettek volna valódi reakciót kicsikarni a kormánytól, amely nem volt hajlandó szóba állni velük.
Több száz kamion blokkolta az utcákat a parlament környékén és több határátkelőt is lezártak. Azonban a kormány nem állt szóba velük, sőt Justin Trudeau „el is menekült” Ottawából és síelni ment. Bár még az Associated Press is „karneválként” írta le a konvojt, a kanadai és amerikai sajtó igyekezett a január 6-ai eseményekhez hasonlítani a tüntetést. Lich elmondta, hogy eszük ágában sem volt elfoglalni a kanadai parlamentet.
A tüntetés az első nagy pofont akkor kapta, mikor az adománygyűjtő GoFundMe oldal az ottawai városvezetés felszólítására lefoglalta a kamionosok megsegítésére összegyűjtött 10 millió dollárt. Ezt követően a rendőrség lefoglalta a kamionosok tartalékjait, benzint, ételt és tűzifát. Azonban, a vészhelyzet hirdetése volt az, amely végül az igazi csapást jelentette.
A különleges helyzetre hivatkozva ugyanis bírósági engedély nélkül 280 résztvevő bankszámláját befagyasztották és letartóztatták az egyik vezetőt Chris Barbert.
A kamionosok elkezdtek maguktól hazamenni, és a rendőrség Lich-et is letartóztatta és börtönbe zárták két hétre. A rendőrség garázdaságra való bujtogatással vádolta meg. Egy hónappal később további hat vádpontot fogalmaztak meg ellene: garázdaság, felbujtás a garázdaságra, a rendőrség akadályozása, felbujtás a rendőrség akadályozására, felbujtás a megfélemlítésre és megfélemlítés egy vagy több autópálya elzárásával és akadályozásával. A National Post kanadai lap leírja, hogy Lich tárgyalása szeptemberben lesz. Az aktivista a lapnak elmondta, hogy az ügyét tárgyaló ügyész azt mondta, hogy 10 évet is kaphat, ha bűnösnek találják. Lich azonban elmondása szerint nem fél a perétől. Az aktivista szerint az egész világnak figyelmeztetés az, ahogy őket kezelték és kezelik, különös tekintettel a számlák befagyasztására:
„Ha ezt megtehetik Kanadában, a legbékésebb, legpasszívabb és legudvariasabb országban, akkor bárhol megtehetik. S meg is fogják tenni”
– mondta Jordan Petersonnak.
Lich jelenleg le van tiltva az összes közösségi oldalról és nem szervezhet tüntetést, valamint korlátozva van a mozgásában Kanadán belül. De nem ő az egyetlen szervező, akit meghurcoltak.
Jelenleg is zajlik egy 300 millió dolláros kártérítési per, amelyet Ottawa városa indított a konvoj ellen. Ennek a vádlottjai nagyrészt egyszerű kamionosok, akik részt vettek a megmozduláson.
A tüntetésekkel kapcsolatosan nyilvános meghallgatásokat is tartottak, majd egy állami bizottság kijelentette idén februárban, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kormánya elérte a „nagyon magas küszöböt” ahhoz, hogy a sürgősségi törvényt alkalmazza a kamionosok tüntetéseinek elfojtására. Magyarul azt állítják, hogy jogosan lépett ki az állam az alkotmány nyújtotta keretek közül.
Az AP beszámolója szerint
Paul Rouleau bíró szerint a sürgősségi intézkedések többsége megfelelő volt. Elmondta, hogy nem fogadja el a tüntetés szervezőinek vallomását, akik a tüntetéseket törvényesnek és békésnek minősítették.
A tüntetés szervezői továbbra is kitartanak amellett, hogy ők jogosan tiltakoztak az őket ellehetetlenítő törvények ellen.
Végül abból a szempontból sikeresnek tekinthető a tüntetés, hogy a szigorításokat enyhítette a kanadai kormány, bár nem ismerte el, hogy a konvojra adták volna ezt a reakciót. Természetesen azzal is lehet érvelni, hogy a nyugati világban 2022 során szép lassan szinte észrevétlenül mindenhol megszüntették a Covid-intézkedéseket, így a tüntetések nélkül is megszűntek volna.
Egy Ipsos felmérés szerint a megkérdezett kanadaiak közel fele szimpatizált a tüntetésekkel, és érdekes módon a fiatalok körében ez a szám 60% fölött volt. Valószínűleg a tüntetés kemény leverése hozzájárult ahhoz, hogy 2023 elején már a kanadai liberálisok is inkább egy másik politikust látnának a liberális párt élén. A kanadai toryk élére tavaly megválasztott Pierre Poilievre egyre népszerűbb és a következő választást nagy eséllyel a konzervatívok fogják megnyerni. Ellentétben más nyugati országokkal Kanadában a fiatalok legnagyobb csoportja a konzervatívokat támogatja. Trudeau legkitartóbb támogatói az idősek. Tehát ha azonnal nem is bukott bele a kanadai miniszterelnök abba, ahogy kezelte a konvojt, de valószínűleg annyit elért, hogy többet nem fogják újraválasztani.
- 19:03
2022. február 17. - 08:00
2022. február 18. - 15:45
2022. február 24. - 14:00
2022. február 5. - 11:30
2022. február 10. - 22:00
2022. január 31.
