Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Szaúd-Arábiába utazik azzal a küldetéssel, hogy stabilizálja Washington és Rijád kapcsolatát, miután évek óta egyre mélyülnek a nézeteltérések az Irántól és a regionális biztonságtól az olajárakig terjedő kérdésekben.
Blinken a fővárosban, Rijádban és a tengerparti Dzsiddában töltött ideje alatt várhatóan találkozik magas rangú szaúdi tisztviselőkkel és valószínűleg a királyság de facto uralkodójával, Mohammed bin Szalmán trónörökössel, ami Washington második magas szintű látogatása lesz az utóbbi időben. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója május 7-én utazott Szaúd-Arábiába.
Az Egyesült Államok vezető diplomatájának június 6-8. közötti látogatása a világ legnagyobb olajexportőr országában néhány nappal azután történik, hogy Rijád ígéretet tett az olajtermelés további csökkentésére, ami valószínűleg tovább növeli a feszültséget az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolatában, amelyet már eddig is feszített a királyság emberi jogi helyzete és az amerikai Irán-politikával kapcsolatos viták.
Az utazás céljai között szerepel az olajárak feletti befolyás visszaszerzése Rijádnál, a kínai és orosz befolyás elhárítása a régióban, valamint a szaúdi-izraeli normalizálódás reményének a fenntartása.
Blinken hétfőn az Amerikai Izrael-párti lobbicsoport, az American Israel Public Affairs Committee (Amerikai Izraeli Közügyek Bizottsága) előtt felszólalva azt mondta, Washingtonnak „valódi nemzetbiztonsági érdeke”, hogy kiálljon az Izrael és Szaúd-Arábia közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálása mellett, de figyelmeztetett, hogy ez nem fog gyorsan megtörténni.
A szaúdi-kínai kapcsolatok szorosabbra fűzésének megakadályozása valószínűleg a legfontosabb eleme Blinken látogatásának – mondta Richard Goldberg, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies (FDD) agytröszt vezető tanácsadója.
„[Blinkennek el kell magyaráznia], hogy a kínai érdekek miért nem egyeznek meg Szaúd-Arábiával, és hogy a szorosabb kapcsolatok stratégiai szempontból miért gátolják a Washingtonnal való szorosabb kapcsolatokat”
– mondta Goldberg.
Az amerikai-szaúdi kapcsolatok 2019-ben rázósan indultak, amikor Joe Biden elnök a kampánya során azt mondta, hogy megválasztása esetén „páriaként kezelné Rijádot”, és nem sokkal hivatalba lépése után, 2021-ben nyilvánosságra hozott egy amerikai hírszerzési értékelést, amely szerint Mohamed trónörökös jóváhagyta a Dzsamál Khashoggi újságíró elfogására vagy megölésére irányuló műveletet 2018-ban.
Biden 2022 júliusában tett látogatása a királyságban kevéssé enyhítette a feszültséget, és Rijád egyre inkább igyekezett megerősíteni regionális befolyását, miközben egyre kevésbé érdekelt abban, hogy az Egyesült Államok prioritásaihoz igazodjon a régióban.
A legutóbbi példa erre az volt, amikor Mohammed bin Szalmán melegen megölelte Bassár el-Asszad szíriai elnököt az Arab Liga májusi csúcstalálkozóján, amelyen az arab államok egy évtizedes felfüggesztés után visszafogadták Szíriát, és Washington azt mondta, hogy ezt a lépést nem támogatja és nem is ösztönzi.
A királyság több százmilliárd dollárt ölt gazdaságának átalakításába és megnyitásába, hogy csökkentse a nyersolajtól való függőségét. A reformokat számos letartóztatás kísérte Mohammed bin Szalmán bírálóinak, valamint üzletemberek, egyházi személyek és jogvédők letartóztatásával.
A múlt heti útjáról újságírókat tájékoztató amerikai tisztviselők elmondták, hogy Szaúd-Arábiával „folyamatos megbeszélést folytatnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdításáról”, de nem kívánták megmondani, hogy Blinken kér-e garanciákat a szaúdiaktól a kérdésben.
