A szöveg aláírói között volt az Európai Unió 27 országa közül 24, mindössze három uniós tagállam tartózkodott: Ausztria, Horvátország és Magyarország.
„Izraelnek vissza kell vonnia a szankciókat, amelyeket a Palesztin Hatóság ellen vetett ki, amiért az nemzetközi bíróságtól kért segítséget”
– áll a több, mint 87 nemzet egy aláírt nyilatkozatban.
„Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki az izraeli kormány azon döntése miatt, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a palesztin nép, vezetés és civil társadalom ellen, miután a Közgyűlés tanácsadói véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól”
– áll a nemzetek által aláírt nyilatkozatban.
Utaltak arra, hogy az ENSZ Közgyűlése megszavazta, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) tanácsadói véleményt kérnek arról, hogy Ciszjordánia izraeli „megszállása” jogszerű-e. Az ICJ véleménye kiterjed majd a Hamász ellenőrzése alatt álló Gázára és Kelet-Jeruzsálemre is, amelyekre Izrael 1967-ben kiterjesztette a szuverenitását.
Az ENSZ-határozatot a 193 tagú Közgyűlésből 87 nemzet támogatta. Mindössze 16 ország szavazott ellene, 53 pedig tartózkodott.
A szöveg aláírói között volt az Európai Unió 27 országa közül 24 is, mindössze három tagállam tartózkodott: Ausztria, Horvátország és Magyarország.
Még olyan országok is aláírták a nyilatkozatot, amelyek nemzetközi fórumokon rendkívül támogatják Izraelt, mint például a Cseh Köztársaság és Németország.
„Függetlenül az egyes országok állásfoglalással kapcsolatos álláspontjától, elutasítottuk a büntetőintézkedéseket a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményre vonatkozó kérésére és tágabb értelemben a Közgyűlés határozatára válaszul, és felszólítunk azok azonnali visszavonására”
– áll a nyilatkozatban.
„Az ENSZ tagállamaként újólag megerősítjük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk a Nemzetközi Bíróságot és a nemzetközi jogot mint nemzetközi rendünk sarokkövét, valamint a multilateralizmus iránti elkötelezettségünket”
– tette hozzá a közlemény.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmának adott hangot a Benjamin Netanjahu miniszterelnök új kormánya által bevezetett szankciók miatt is, amely a múlt hónap végén került hatalomra, éppen az ENSZ Közgyűlés szavazásának időpontjában.
Az egyik első lépése az volt, hogy a Palesztin Hatóság nevében beszedett adókból levonja azt az összeget, amelyet a Palesztin Hatóság a terroristáknak és családtagjaiknak szánt havi ösztöndíjakra fordít.
Ezen kívül 139 millió sékel (15 milliárd forint) összeget is levont ezekből a díjakból, amivel azt a palesztin terror izraeli áldozatainak támogatására fordít. További lépések közé tartozott a ciszjordániai C övezetben minden palesztin fejlesztés leállítása, amely az IDF katonai és polgári ellenőrzése alatt áll, valamint a Palesztin Hatóság VIP-kártyáinak megtagadása.
Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete elutasította a Palesztin Hatóság szankciói elleni felzúdulást, és kifejtette, hogy a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményének kérése a zsidó állam elleni „politikai terrorizmus” aktusa.
„Ez egy értelmetlen deklaratív nyilatkozat, és minden ország, amely aláírta, csak olaj volt a palesztin uszítás és terror tüzére, és megszüntette a megbékélés minden esélyét”
— szögezte le a nagykövet.
Eli Cohen izraeli külügyminiszter kedden azt mondta, hogy az országoknak arra kellene összpontosítaniuk energiájukat, hogy megállítsák a Palesztin Hatóság féktelen uszítását, amely terrorizmusban nyilvánul meg.
„Értelmetlen nyilatkozatok és aláírások nem fognak megakadályozni minket abban, hogy meghozzuk a helyes döntéseket, amelyek megvédik polgárainkat és biztosítják a jövőnket”
– írta Cohen Twitter-bejegyzésében.
„A világ összes országának érdeke kell, hogy legyen, hogy megállítsák a Palesztin Hatóság uszítását, amely bátorítja a terrorizmust és fizeti a zsidókat gyilkoló terroristákat. Izrael Állam mindenekelőtt Izrael biztonsága mellett kötelezi el magát”
– tette hozzá.
Ez nem az első eset, amikor a bíróság véleményét kérték a 75 éve tartó izraeli-palesztin konfliktusban. 2004-ben a bíróság megállapította, hogy az 1967 óta Izrael ellenőrzése alatt álló, a palesztinai arabok által jövőbeli államuk területének tekintett Ciszjordániában, — a sorozatos palesztin terrorakciók megakadályozására — felállított biztonsági kerítés „ellentétes a nemzetközi joggal”.
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) az ENSZ egyik legfőbb szerve, mely az országok közötti viták rendezésére hivatott ajánlásokat kidolgozni,
állásfoglalásai azonban nem kötelező érvényűek.
Nem tévesztendő össze a szintén hágai székhelyű, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), melyhez 123 ország csatlakozott, azonban az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína nem fogadja el a testület joghatóságát.
